– Az ellenzék új témaként a nyári szünet elteltével a fővárosi közösségi menetrend időről időre visszatérő korrekcióját találta meg. Ez a legnagyobb probléma ma Budapesten?
– Ez vihar a biliben, az ellenzék a nyári uborkaszezonban támadási felületet keres. Hatvan viszonylatot emlegettek, de csak kilenc járat menetrendjében vannak minimális módosítások. A Budapesti Közlekedési Központtól (BKK) kapott tájékoztatás alapján járatritkításról nem lehet beszélni. A módosítás egyik oka, hogy a 4-es metró időközben megkapta a végleges használatbavételi engedélyt. Ezen kívül jellemzően 0,4-0,8 tized perces korrekciókat alkalmaztak kilenc járat esetében a 340-ből. Ennek következménye szinte érzékelhetetlen. Össze sem lehet hasonlítani a mostani korrekciót a korábbi időszak járatritkításaival. Egyébként még a korábbi BKK-vezetés is több járatkorrekciót végzett el, mint a jelenlegi. Míg 2010 előtt több mint tízszer emelték a viteldíjakat (1990 és 2010 között a harmincszorosára), mi csökkentettük. Az úgynevezett vonali férőhely-teljesítmény 2014-hez, tehát a BKK korábbi vezetésének idejéhez képest is körülbelül 120 millió férőhely-kilométerrel növekedett. Csak annak van értelme, hogy a szolgáltatás minőségét vizsgálják. A mostani kilenc járatkorrekció olyan esetekben történik, ahol 44−62 százalékos a mértékadó kihasználtság.
– Amit viszont tényleg problémaként él meg a főváros, az az állami hulladékholding, amely akár milliárdos veszteséget is okozhat Budapestnek. Kapott az ügyben tárgyalási időpontot a miniszterelnöktől?
– Csütörtökön tárgyaltam Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter úrral a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV) ügyében. Most értette meg ő is a probléma lényegét. Ami a számokat illeti, pontosítani kell még, de országos szinten mintegy tízmilliárd forint hiányzik a rendszerből. Ennek a hiánynak igen jelentős részét a fővárosi bevételekből kívánja fedezni a hatályos rendelet. Két fő ok miatt nem tudom a jelenlegi helyzetet véglegesnek tekinteni. Az egyik, hogy a hosszú évek munkájával nyereségessé tett Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. veszteségessé válik, és a főváros hiába adna pénzt a saját cégének, az új holding annyival csökkenti az FKF-nek központilag visszajuttatandó összeget. Tehát mindig megmaradna a veszteség. Ez így értelmetlen. Másrészt szembemegy az uniós KEOP-pályázatok támogatási részében foglalt vállalásokkal, így azokat meghekkelné a haszonanyag átadásával kapcsolatos rendelkezés. Az uniós támogatások egy jelentős részét így a város elveszítené.
– Hol tartanak a HÉV állami visszavételéről indított tárgyalások?
– Ki kell nevezni a HÉV-üzletághoz egy igazgatót. A miniszter úrtól és a MÁV elnök-vezérigazgatójától kértem erre javaslatot. Arra nincs semmi szükség, hogy egy embert kinevezünk, aztán négy hónap múlva elküldik. Maga a folyamat, a technikai részletekkel együtt, november végére fejeződik be. Akkor az állam minden eddigi költséget megtérít.
– A kormány nemet mondott a behajtási díjra, amit még a Demszky-érában vállalt a főváros a 4-es metró európai uniós pénzügyi támogatása fejében. Ki fizet és mennyit, ha Brüsszel büntet?
– Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter úr a heti kormányinfón jelentette be, hogy a parlament nem oldja fel a dugódíjat tiltó jogszabályt. Amennyiben Brüsszel szankcionálja ezt, akkor az unió és Magyarország közti alapszerződés szerint a büntetés 79 százalékát a kormánynak kell állnia. A büntetést és annak mértékét az unió dönti el. A főváros valószínűleg a rá jutó 21 százaléknyi bírság megtérítését is kéri a kormánytól, mivel, ha törvény tiltja a díj bevezetését, nem a főváros hibájából származik a büntetés.
– Hol tartanak a 3-as metró felújításának az előkészületei?
– A metrófelújítás kapcsán a kormánynak komoly adósságai vannak a fővárossal szemben, már ami az időhúzást illeti. Ezt már a nyár elején, közepén, a kormányülésen jeleztem. Még mindig nem tudjuk, milyen forrásból fogják fedezni azt a különbözetet, ami az unió vissza nem térítendő támogatása és a bekerülési költség között fennáll. A kormány hozott egy rendeletet, amely szerint a nemzeti fejlesztési miniszternek meg kell keresnie a forrásokat ehhez. Seszták Miklós pozitív álláspontot fogalmazott meg, de a kormány semmilyen konkrét döntést nem hozott a mai napig. A közbeszerzés kiírása körüli szakmai egyeztetések elhúzódnak a tárcákkal, ráadásul nem a főváros hibájából. Mindez késlelteti a kiviteli tervek elkészítésével kapcsolatos közbeszerzés kiírását. Ennek csúszása nem csak műszaki, politikai kérdés is, hiszen 2018-ban választások lesznek.
– Mi a helyzet a metrópótlásra kiírt buszszolgáltatási pályázattal?
– Egyeztetünk Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterrel. Erre azért volt szükség, mert a kormány országos koncepciót alkotott a magyar buszgyártással kapcsolatban. Ez pozitív elképzelés, de egyeztetni kell, hogy a szolgáltatásvásárlás esetén időben mi hogyan hozható össze, ráadásul úgy, hogy a pályáztatás törvényi feltételei is teljesüljenek. Itt ugyanúgy az időhúzástól tartok.
– Régebbi metróügy. Mikor ül össze az Alstom-metrókocsik tíz évvel ezelőtti beszerzését vizsgáló bizottság?
– Szeptember 1-jén ülnek össze először, a munkát pedig november 30-ig be kell fejeznie az ideiglenes bizottságnak. A vizsgálatnak inkább kommunikációs jelentősége van. Az ügyészség több mint öt éve foglalkozik ezzel az üggyel. A szövevényes szerződéseket jóval a 2006-os önkormányzati választások előtt kötötték meg. Annyira kedvezőtlen megállapodások voltak, hogy 2010 végén az új városvezetés kénytelen volt feljelentést tenni. Ez a vizsgálat még nem zárult le, nemrég hosszabbították meg az ügyben nyomozást. Az angol korrupcióellenes hatóság megállapítási helyezték új fénybe a 2006-os szerződéseket. Ezért is támogattam a bizottság létrehozását. Meg kell jegyeznem: az Alstom által állítólag Medgyessy Péter volt miniszterelnöknek juttatott pénz csak kis része annak, amit az angol hatóságok feltártak. Erről nincs véleményem, nem találgatok olyan ügyben, amiről nem tudhatok semmit.
– A Csillaghegyi-öblözet árvízvédelme több tízezer III. kerületi ember élet- és vagyonbiztonságát garantálja majd. Mikor lesznek láthatók a Római-parton a látványtervek?
– Szeptember első napjaiban a látványtervek kikerülnek a helyszínre. A védmű műszaki tervei közben gőzerővel készülnek. Nehéz feladat, mivel 2014-ben a mértékadó árvízszint módosult, ezért nagyobbra kell tervezni a szerkezeti elemeket. Az új mutatók következményei növelik egy hidraulikus talajtörés veszélyét is, ezt a problémát a tervezőnek meg kell oldania. A fedezet a beruházás megvalósítására megvan. A nyomvonalat az elsőfokú vízügyi hatóság jelöli ki. Bizonyos, hogy ebben a ciklusban a gát megépül, a kivitelezés várhatóan 2017-ben elkezdődik. Ami a fakivágások miatti valószínűsíthető tiltakozást illeti, el kell dönteni, hogy mi a fontosabb: ötszáz fa vagy több ezer ember életének és vagyonának védelme.
– A városnéző buszok koncessziós pályázata kapcsán módosítják az eddigi kiírást, vagy teljesen új pályázatot írnak ki?
– Olyan panaszt kaptam, hogy valaki, vagy valakik ennek a pályázatnak a kapcsán és a határidők alapján monopolhelyzetbe kerültek volna, ezért felkértem a BKK-t, hogy módosítsák a határidőt. Olyan konszenzusos megoldást szeretnék, amely igazságos határidőkön, pályázati feltételeken, műszaki paramétereken múlik. Ennek a lehetősége teremtődött meg a határidő módosításával.
– A főpolgármester úr is birtokosa a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjének, amit most Magyar Érdemrend lovagkeresztjének hívnak. Mit szól hozzá, hogy számos kitüntetett visszaadta az elismerést Bayer Zsolt miatt?
– Ebben a kérdésben nem érzem magam kompetensnek, hogy állást foglaljak. 1996-ban, húsz éve mint óbudai polgármestert tüntetett ki Göncz Árpád akkori köztársasági elnök. Egy két évtizeddel ezelőtti elismerést nem tudok beilleszteni egy mai kommunikációs és hangulati környezetbe. Én kimaradnék ebből a műsorszámból.
Évek óta nyomoznak
A Fővárosi Közgyűlés május 12-i rendkívüli ülésén Kocsis Máté VIII. kerületi fideszes polgármester, önkormányzati és rendészeti tanácsnok előterjesztése alapján döntött arról, hogy az Alstom metrókocsik 2006-os beszerzése ügyében felvetődött korrupciós vádak kivizsgálására háromtagú ideiglenes vizsgálóbizottságot hoz létre. Az Alstom gyanús üzleti tevékenysége miatt külföldön is vizsgálatok indultak. Az Egyesült Királyság Jelentős Csalások Elleni Hivatala (SFO) eddig négy Alstom-vezetőt vádolt meg azzal, hogy 2006 januárja és 2007 októbere között bűnszervezet tagjaként összesen 2,3 millió eurónyi összeget adtak, vagy beleegyeztek, hogy adnak a BKV tisztviselőinek, ügynökeinek, hogy befolyásolják a budapesti közlekedési céget az Alstom szerelvényeinek megvásárlása érdekében. Ezzel párhuzamosan derült ki, hogy Medgyessy Péter korábbi szocialista kormányfőhöz köthető cégek – mint arról lapunk elsőként számolt be – mintegy 180 millió forintnyi összeget kaptak a francia járműgyártó cégtől. A pénz nagy része a volt miniszterelnök felesége, Medgyessyné Csaplár Katalin magánbankszámláján kötött ki. A metrókocsik beszerzésével összefüggésben a magyar hatóságok 2011 januárja óta vizsgálódnak.