A településkép védelméről szóló törvény módosításával szigorított tegnap rendkívüli ülésén az Országgyűlés a politikai reklámok kihelyezésén. A jogszabály így kiegészült a közpénzekkel való felelős gazdálkodásra kötelezett szervezetekre vonatkozó különös szabályokkal.
Az új passzusok előírják a kötelező listaáras plakáthelybeszerzést a közvetlenül vagy közvetetten költségvetési támogatásban részesülő szervezeteknek. A képviselők rögzítették azt is, hogy a hirdetések kihelyezéséről szóló szerződéseket a feleknek haladéktalanul el kell küldeniük az érintett hatóságnak, amely azt honlapján közzéteszi.
Ha a szerződésátadás nem teljesül, akkor a hatóság két napon belül eltávolítja a plakátokat. A jogellenesen elhelyezett plakátokért 150 ezer forint bírság szabható ki. A módosítások a járműveken elhelyezett hirdetésekre is vonatkoznak, a korábban megkötött szerződések szerint pedig július 15-ig helyezhetők ki plakátok. A jogszabály a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ezen rendelkezések elfogadásához egyszerű többség is elegendő volt, szemben az eredeti „plakáttörvénnyel”, amelynek egyes passzusai kétharmados többséget igényeltek volna, de az ellenzék nem támogatta a múlt héten. Ezért is került végül az államfő elé egy ellentmondásos, értelmezhetetlen és végrehajthatatlan rendelkezéseket tartalmazó törvény, amit Áder János visszaküldött a Háznak.
A mostani szavazást megelőzően a törvényalkotási bizottság két módosítást fogadott be: egy kormánypártit és egy MSZP-nek tulajdonított indítványt.
A bizottság ülése után Répássy Róbert (Fidesz) elmondta, hogy a bizottság kormánypárti tagjai a településkép védelméről szóló törvényt javasolják módosítani, míg a szocialisták a pártok gazdálkodásáról szóló szabályokat változtatnák meg. Jelezte: a bizottság többsége érvényesnek tekintette az MSZP módosító indítványát, amelyet az előterjesztők is támogattak, így az Országgyűlés szavazhat róla. A szocialisták azonban vitatták, hogy benyújtották volna módosító indítványukat. Tóth Bertalan (MSZP) közölte: egy ötpárti egyeztetésre elküldött dokumentumot értelmezett úgy a törvényalkotási bizottság elnöke módosító indítványként.
Gulyás Gergely (Fidesz) a bizottság elnökeként emlékeztetett: a testület többsége is ügyrendszerűnek ítélte a módosító javaslatot. – Feltettem a kérdést az MSZP jelen lévő képviselőjének, nem kívánja-e visszavonni, de a politikus nem élt ezzel – tette hozzá.
A törvénymódosítás parlamenti vitája során az LMP-s Hadházy Ákos arról beszélt, háború van, szabadságharcot vív a kormány, a saját szabadságát védi, mert a szabadságvesztéssel játszanak akkor, ha a következő választáson veszítenek. Volner János (Jobbik) szerint egyetlen médiapiaci szegmenst próbálnak szabályozni, egy olyat, ahol eddig egyensúly volt a kormány és az ellenzék között.
Hadházy beszélne Simicskával
Információink szerint Hadházy Ákos, az LMP társelnöke találkozót kért Simicska Lajostól, de a politikus kérdésünkre azt mondta: „Nem tudok ilyenről.” Az LMP társelnöke megjegyezte, lévén, hogy valaha egy pártba tartoztak, arról szívesen elbeszélgetne Simicskával, hogy a helyzet miként fajult el idáig.
A parlamentben tegnap Dömötör Csaba államtitkár Hadházy Ákost azzal szembesítette, hogy a plakáttörvény LMP általi megszavazása nem véletlen, hanem segítség Simicska Lajosnak, amely támogatásnak voltak előzményei. Korábban Hadházy az Átlátszó kérdésére arról beszélt, hogy „én, sokakkal ellentétben, már becsülöm Simicskát”.
Az ellenzék a korrupció oldalán áll
A plakáttörvényről szóló parlamenti szavazáson az derült ki, hogy az ellenzék nem hajlandó a pártok feketefinanszírozásának rendszerét felszámolni – közölte Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője a plakáttörvény szavazása után.
A politikus hangsúlyozta: az MSZP teljes egészében Botka László gondnoksága alá került, önálló politikai entitásként már nem lehet számolni vele, Simicska Lajost lekötötte a Jobbik felvásárlása, így már van parlamenti szócsöve, az LMP pedig a saját maga által előterjesztett rendkívül szigorú szabályozást sem támogatta. A vita legmegdöbbentőbb és legaggasztóbb jelenségének azt tartotta, ahogyan Simicska Lajos a plakáttámogatási és „még ki tudja, milyen rendszeren keresztül” a Jobbikot felvásárolta.
Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese kijelentette: a kamupártok finanszírozásával való visszaélésekkel kapcsolatban is minden felelősség az ellenzéket terheli.
Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője szerint továbbra is meglehetősen átláthatatlan lesz a pártok finanszírozása, a Jobbik és Simicska Lajos vezetésével zajló gyűlöletkampány folytatódása várható. Felidézte, hogy az LMP korábban még szigorítani is akart az előterjesztésen, később azonban győzött náluk a Fidesz-gyűlölet, és beálltak a Jobbik mögé. – Az MSZP először tett egy, a Fideszéhez hasonló javaslatot, utána ellenben letiltotta a képviselőit – tette hozzá.
Az LMP társelnökei a parlamentarizmus megcsúfolásának nevezték a politikai reklámok kihelyezését szigorító jogszabály elfogadását. A szavazás után a párt frakcióvezetője azt mondta, hogy a törvény alkotmányellenes részeket tartalmaz, miközben nem akadályozza meg, hogy „szatellitszervezetek” kampányoljanak a Fidesznek.
Szél Bernadett hangsúlyozta: amennyiben a Jobbik az Alkotmánybírósághoz fordul, és arra hivatkoznak, hogy államigazgatási szerv nem ellenőrizheti a pártok gazdálkodását és működését, akkor az LMP támogatni fogja a beadványt.
A Jobbik az Alkotmánybírósághoz fordul, mert véleményük szerint a Fidesz „lábbal tiporta” az alaptörvényt annak érdekében, hogy szigoríthassa a politikai reklámok kihelyezését és ezzel elhallgattassa a plakátkampányukat.
A frakcióvezető hangsúlyozta, hogy a pártok gazdálkodásáról, finanszírozásáról szóló jogszabályokat az alaptörvény rendelkezései miatt csak kétharmados többséggel lehetne módosítani. A Fidesz viszont egy egyszerű, feles többséggel elfogadható jogszabállyal próbált „trükközni” – közölte Volner János. (G. D.)