L. úr tizenöt éve krónikus szívbeteg. Rendszeresen jár háziorvoshoz, kardiológushoz, havonta elvégzik rajta a szükséges vizsgálatokat, panaszaira többféle gyógyszert is szed, mindegyiket tb-támogatással. Mindezt úgy, hogy jóllehet magyar állampolgár, és mindig is itthon élt, L. úr még soha nem fizetett tb-járulékot. Soha nem volt ugyanis bejelentett állása, vállalkozása, bevételei kizárólag zsebbe fizetett munkákból származtak.
Egészen biztos, hogy nem L. úr az egyetlen, aki úgy veszi igénybe az egészségügyi ellátásokat, hogy arra – elvileg – nem lenne jogosult. Az egészségügyi szolgáltatók egyetlen magyar állampolgárt sem utasíthatnak el, vagy senkivel sem fizettethetik meg az ellátás költségét. Annak ellenére sem, hogy 2007 óta a kórházak, rendelők, patikák online összeköttetésben állnak az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral (OEP), és piros jelzést kapnak akkor, ha az ellátandó vagy receptet kiváltani szándékozó beteg egészségbiztosítási jogviszonya rendezetlen.
Lapunk úgy tudja, a jogviszony-ellenőrzés bevezetése óta eltelt csaknem tíz évben több milliószor gyulladt fel a piros lámpa. Az OEP-től kapott adatok szerint csak júliusban több mint félmillió betegnél mutatott rendezetlen egészségbiztosítási jogviszonyt a rendszer. Ez a szám 2006-ban még mintegy 1,3 millió volt Ez persze nem jelenti azt, hogy mindannyian megrögzött járulék-nemfizetők, hiszen ilyesmi akkor is megtörténhet, ha a munkáltató nem utalja el időben a levont járulékot, vagy ha az, aki saját maga után fizet, elfelejtkezik a havi utalásról.
Az esetleges tartós feledékenységen javíthat, hogy az egészségbiztosítónak az ilyen esetekről értesítenie kell az adóhatóságot, az pedig felszólítja az érintettet vagy a munkáltatóját arra, hogy rendezze az elmaradt befizetéseket. Sőt, vizsgálatot kezdeményezhet, és az elmaradt egészségügyi szolgáltatási járulékot, valamint a mulasztási bírságot behajthatja. Szerettük volna megtudni, évente hány esetben folyamodott ez utóbbihoz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), azonban kérdésünkre azt mondták, hogy „a végrehajtásból befolyt bevételeket nem lehet ilyen módon elkülöníteni”.
Azt ugyanakkor megtudtuk, hogy jelenleg havonta átlagosan 190 ezren fizetnek úgynevezett egészségügyi szolgáltatási járulékot. Ezt a jelenleg 7050 forintot jellemzően azok fizetik, akik más módon nem lennének jogosultak a tb terhére egészségügyi szolgáltatásokra, és szociálisan sem bizonyulnak rászorultaknak.
A Magyarországon élő külföldiek (vagy a tartósan külföldön élő magyarok) megállapodást köthetnek az OEP-pel az egészségügyi ellátások igénybevételére. A nagykorúak után az érvényes minimálbér 50 százalékát – jelenleg ez 55 500 forint –, a 18 évnél fiatalabbak után a minimálbér 30 százalékát – ez most 33 300 forint – járulékot kell havonta fizetni. A „szerződéses páciensek” csak sürgősségi fogászati ellátásra jogosultak, nem kerülhetnek fel a transzplantációs várólistára, és külföldön sem vehetnek igénybe egészségügyi ellátást a magyar biztosító kontójára. Azért, hogy ez egyértelmű legyen, ez év július 15. óta esetükben a „sárga lámpa” gyullad fel az online lekérdezésnél.
Sok jogosult, kevés biztosított
Az OEP adatai szerint folyamatosan nő a biztosítottak száma, és ezzel együtt értelemszerűen az arányuk is. Míg 2010-ben csak 3,8 millió ember, 2014-ben már kétszázezerrel többen fizettek járulékot, ez immár a lakosság 40 százaléka. Egészségügyi szolgáltatásokra ugyanakkor ennél lényegesen többen jogosultak. A szakrendelőkben havonta átlagosan 1,2 millió esetet látnak el, több mint 52 ezer páciensnél végeznek CT- vagy MR-vizsgálatot, és mintegy 210 ezer embert kezelnek kórházban.