2018. január 21., vasárnap, Ágnes napja
Belföld
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/belfold/pirls-felmeres-bevandorlok-integraciojanak-kudarcat-mutatja-2582857/

A PIRLS-felmérés a bevándorlók integrációjának kudarcát mutatja

Míg a magyar negyedikesek szövegértése átlagon felüli, a németeké és a franciáké katasztrofális
Zavarba ejtette az európai nagyhatalmakat a nemrég nyilvánosságra hozott, tízéves gyerekek szövegértési képességeit vizsgáló PIRLS-felmérés. Mert míg a magyar diákoknál csak nyolc ország tanulói értek el jobb eredményt, és jóval az átlagon felül teljesítettek, addig a németországi kutatás rámutatott, hogy majdnem minden ötödik IV. osztályos tanuló olyan komoly olvasási nehézségekkel küzd, amely alkalmatlanná teszi a továbbtanulásra. Németország szomszédai közül csak Franciaország és Belgium áll rosszabbul az általános iskolások olvasási képességei terén. A vitathatatlanul rossz eredmények leginkább a módszertani problémákra vezethetők vissza, valamint az adott ország nyelvét rosszul beszélő, migrációs hátterű gyerekekre, akik lefelé húzzák az össz- teljesítményt.

Magyarországon minden eddiginél jobb eredményeket értek el a negyedik osztályos diákok a szövegértési képességeket vizsgáló úgynevezett PIRLS (Progress in International Reading Literacy Study) felmérésen 2016-ban. A közelmúltban nyilvánosságra hozott adatok alapján hazánk 15 pontot javított a 2011-es eredményhez képest, és 554 pontot ért el a vizsgált évben. A magyar diákoknál nyolc ország tanulói értek el jobb eredményt, tíz olyan ország van, ahol hasonló eredmények születtek és 31 állam oktatási rendszere gyengébb mutatókat produkált.

Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára az eredmény kapcsán hangsúlyozta: az óvodába járás magas aránya is hozzájárulhatott a jó eredményhez, Magyarországon ugyanis a vizsgált időszakban a gyerekek 93 százaléka járt óvodába.

Fotó: Kurucz Árpád

Diákjainknál csak nyolc uniós ország nebulói bizonyultak ügyesebbnek (képünk illusztráció)

Szakértők szerint a siker betudható a kiszámítható, egyre javuló körülmények között, jó módszertannal dolgozó pedagógusoknak. A nemzetközi tanulói teljesítménymérést 2001 óta ötévente szervezi az IEA (International Association for the Evaluation of Educational Assessment) a 4. évfolyamos tanulók szövegértési képességei­nek és az azzal összefüggő háttértényezőknek a vizsgálatára. A legutóbbi, 2016-os mérésben 50 ország közel 320 ezer tanulója, Magyarországon 149 véletlen mintavétellel kiválasztott iskola 209 osztályának 4623 diákja vett részt.

Nem minden európai ország lehet azonban boldog az eredmények láttán, különösen igaz ez Németországra és Franciaországra. A francia sajtó drámai tudósításokban számolt be a legutóbbi PIRLS-felmérés eredményeiről. Az oktatási miniszter sajtótájékoztatón ismertette az 50 ország közül a 34. helyre jogosító lesújtó eredményt, és azonnal mélyreható változtatásokat ígért. A kutatás adatai az egész lakosságra vetítve azt mutatják, hogy minden huszadik francia nem tud olvasni, és minden tizediknek nehézségei vannak a szövegértéssel.

A német média is lesújtónak találta a PIRLS rájuk vonatkozó eredményeit. Kiderült ugyanis, hogy Németországban átlagosan majdnem minden ötödik IV. osztályos tanuló (18,9 százalékuk) olyan komoly olvasási nehézségekkel küzd, amelyek alkalmatlanná teszik a továbbtanulásra. Míg hazánk 50 országból a 13., addig Németország a 26. helyen áll.

A német oktatási rendszer túlzott decentralizációja kapcsán már hosszú ideje komoly problémák jelentkeznek, az oktatás a németeknél ugyanis hagyományosan a tartományok hatáskörébe tartozik, azaz például nem létezik egységes, szövetségi szintű tanterv sem. A mostani felmérésnél az unió tagországainak fele jobban szerepelt, mint Németország, és szomszédai közül csupán Franciaország és Belgium áll rosszabbul az általános iskolások olvasási képességei terén.

A migrációs és módszertani okok a háttérben

Az okokat vizsgálva két hasonlóság is felfedezhető a felmérés során katasztrofális eredményt elért Németország és Franciaország esetében. Egyrészt szakértők az ellenőrizetlen bevándorlásra vezetik vissza a bajokat, ugyanis a rossz olvasási képességgel rendelkező gyermekek között nagy számban vannak migrációs hátterűek, akik lefelé húzzák az összteljesítményt. Másrészt az oktatási rendszeren belüli szakmai, módszertani, igazgatási hiányosságokra. Ha a német példát nézzük, akkor a tartományi oktatási miniszterek mindmáig nem képesek megegyezni abban, hogy kizárólag a tudományos követelményeknek megfelelő fejlesztési programokat alkalmazzanak a német nyelv, az olvasás és a matematika oktatásában. Így például mintegy 80 olvasási képességfejlesztő program létezik, amelyből a német szakértők szerint csupán négy működik ténylegesen is. A franciáknál pedig még az oktatási miniszter is sürgette, hogy térjenek vissza a hagyományos, szótagonkénti olvasástanításra. Egyébként ezt a vitát, tehát az úgynevezett szóképi olvasás kontra szótagolva olvasás vitáját két évtizede már Magyarországon is lefolytatták, és a szakértők az előbbi megoldás mellőzéséről állapodtak meg.

 

Kiemelt

Hejce örökké a gyász szimbóluma

Tizenkét éve közös veszteség ért bennünket. Nemcsak egy szomszédos ország katonáit, hanem barátainkat veszítettük el – fogalmazott Simicskó István.

Poszt-trauma

Külföldi fiatalok segítették ki a „nagy diáktüntetés” szervezőit

Totális kudarcot vallottak a szervezők.

Vona és a 2300

A dolgok, amiknek az égvilágon semmi közük egymáshoz.

A Budapest Pride csapata bedobta a Conchita-bombát

„Az egész országot szivárványba borítjuk”.

Oknyomozó riporternek csapott fel a DK elnöke

Bizonyára ő is a Gőbölyös Soma-díjra hajt.

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!