Egyelőre még nem ismerhetők a kormányzat szerkezeti átalakításának részletei. A két új kormányzati kabinet létrehozásáról a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János azt mondta, a változás részleteinek kidolgozása a július 20-i kormányülésre várható. A tárcavezető szerint a minisztériumokat és azok irányítóinak személyét nem érinti a változás. Lapértesülések szerint a gazdasági kabinet vezetésére Varga Mihályt, a stratégiai kabinet vezetésére pedig Lázár Jánost kérte fel a kormányfő.
A két új kormányzati kabinet létrehozásával kapcsolatban Kiszelly Zoltán azt mondta, szerinte az természetes, ha egy kormányzat a ciklusa felénél áttekinti az eddigi teljesítményét és felkészül arra, hogy a még hátralevő időben teljesíteni tudja a kormányzati vállalásait.
A politikai elemző érdekesnek tartotta, hogy Orbán Viktor néhány hónapja arra kérte a minisztereit, tekintsék át, mi az, amit még nem sikerült teljesíteni a vállalásaikból. Kiszelly Zoltán úgy vélte, talán ebből a kérésből születhetett meg a döntés a kormányzati szerkezet megváltoztatásáról. Ez az átalakítás a világ politikai rendszerei közül egyértelműen a nyugati fősodorhoz kapcsolódik – monda a politológus, aki szerint ezt bizonyítja az, ha megvizsgáljuk az Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát vagy Németországot.
Ezekben az országokban mind azt látjuk, hogy a miniszterelnökök mellett fontos, kiemelt helyen szerepelnek a pénzügyekért, a gazdaság egyensúlyáért felelő felelős miniszterek. Amerikában pedig a Fed, a központi bank vezetőjének van kiemelt szerepe – tette hozzá Kiszelly Zoltán, aki éppen ezért a gazdasági kabinet létrehozásában nagyon fontos változást lát. A politológus szerint mindez annak az elismerése, hogy ez a kormányzati részterület biztosítja a pénzügyi értelemben vett külső szabadságot a teljes kormány számára.
A stratégiai kabinet csak a politikai kormányzás 2010 óta elkezdett gyakorlatának egy újabb eleme a hatékonyság növelése érdekében – vélte az elemző. Kiszelly szerint a kabinetek létrehozása kapcsán is túlzott centralizációt, miniszterelnöki diktatúrát emlegető balliberális vélemények minden alapot nélkülöznek, hiszen a kormány továbbra is elszámoltatható, és semmi sem utal arra, hogy egy félprezidenciális jellegű, francia vagy román mintát követő rendszer elemei épülnének ki.