– Alig telik el hét, hogy ne adnának hírt új mentőautó-beszerzésekről, mentőállomás-felújításokról, legutóbb pedig Balog Zoltán miniszter azt is bejelentette, hogy február végén elkezdik kiosztani az új munkaruhákat. Egy éve még kevesen hitték, hogy mindez megvalósulhat.
– Sőt, még a nyári vizes vb előtt is lehetett olyan hangokat hallani, hogy csak a FINA-ra veszünk új autókat, a többi esethez a régi kocsikkal vonulunk majd. Ehhez képest március végére meglesz mind a 193 új, világszínvonalú mentőautó, és idén újabb 117 gépjárművet szerezhetünk be. A jövő hónap végétől pedig mindenki megkapja az új munkaruhákat. Ez összesen 86 ezer ruhadarabot, korszerű, kényelmes, ugyanakkor strapabíró nadrágot, kabátot, dzsekit és pólót jelent.
– Abban is sokan kételkedtek, hogy a mentők megkapják az egészségügyön belül is kiemelt plusz tízszázalékos béremelést. Vonzóbb lett emiatt az országos Mentőszolgálatnál (OMSZ) dolgozni vagy nagy még a fluktuáció?
– Bajtársnak lenni életérzés, legfőképp ez vonz mindannyiunkat a mentőszolgálathoz. A béremelés nagyon fontos lépés, mert ezzel a kormány elismerte, hogy a lakosság egészségügyi ellátásában stratégiai szerepünk van. A nagyobb fizetésnek köszönhetően összességében már többen jönnek hozzánk dolgozni, mint ahányan elmennek.
Egy nyolcezer főt foglalkoztató munkahelynél a fluktuáció sosem lehet nulla, mentőtisztből kifejezetten túljelentkezés van, míg mentőápoló és gépkocsivezető a Közép-Magyarország régióban érkezik hozzánk a szükségesnél kevesebb, de az ő hiányuk sem olyan mértékű, ami veszélyeztetné a betegbiztonságot. A keleti országrészben ezzel szemben, kis túlzással, sorban állnak az emberek, hogy mentők lehessenek. A munkaerő egyenletesebb elosztása érdekében már most is vannak ingázó mentőink, heti három-négy napra a fővárosba és Pest megyébe hozzuk dolgozni a kollégákat a kevésbé leterhelt megyékből. Nemrég pedig elnyertünk egy uniós pályázatot is, ezzel ötven vidéki dolgozónak lakhatási támogatást nyújtunk majd a fővárosban.
– Nem távoztak tömegesen a gépkocsivezetők, amikor a BKK a metrófelújítás kapcsán bejelentette, hogy egy kezdő buszsofőr nettó kétszázezer forintot kereshet náluk?
– Sofőrként eddig is találhatott magának bárki a mentőszolgálatnál jövedelmezőbb állást, belföldön és külföldön egyaránt. A legtöbb kollégám viszont kifejezetten az egészségügyben szeret dolgozni, ezért nagyon ritka, hogy egy jobb ajánlat miatt átmennek egy másik ágazatba. Segíteni egy beteg vagy bajba jutott emberen, megoldani egy krízist – mentőgépkocsi-vezetőként ez nagyobb felelősség, de maradandóbb élmény is.
– Idén is lesz teljesítménybónusz?
– Tavaly ennek a juttatásnak a próbaverziója futott, idén 250 millió forintot különítettünk el arra, hogy honoráljuk az átlagosnál nagyobb munkaterhelésnek kitett mentőállomások dolgozóit.
– Mennyi pénzt jelent ez fejenként?
– Évi bruttó 70-100 ezer forintot.
– Szinte pontosan egy évvel ezelőtt vette át az Országos Mentőszolgálat irányítását. Első, lapunknak adott interjújában a szolgálatot évek óta sújtó szakmai és morális válság felszámolását tekintette egyik fő feladatának. Hogy látja, sikerült ebben is előrelépni?
– Egyértelműen. Intézkedéseink szakmai, anyagi és erkölcsi megbecsülést biztosítottak az itt dolgozóknak, stabillá és kiszámíthatóvá tették a működésünket.
– A fejlesztések abban is segítettek, hogy rövidüljön a mentők kiérkezési ideje?
– Évek óta dolgozunk ezen. Amióta pedig én vagyok a főigazgató, minden hónapban megvizsgáljuk a kiérkezési adatokat, és ha valahol nő az átlag, oda többletkapacitást szervezünk. Azon vagyunk, hogy a legsúlyosabb esetekhez még gyorsabban odaérjünk.
– Hogyan látja, javult a szolgálat társadalmi megítélése is?
– Egyértelműen úgy tekintenek ránk, mint egy megbízható, fejlődő, stabil egészségügyi szolgáltatóra, és nyitottabban és támogatóbban fordulnak felénk, mint korábban. A magyar egészségügyi intézmények közül kiemelkedően sokan figyelik a tevékenységünket, nagyon sok visszajelzést is kapunk a közösségi médián keresztül. A múlt héten volt olyan posztunk, amit több mint egymillióan láttak. A Facebookon 67 ezernél is nagyobb követői bázisunk van, csak tavaly ötvenmillióan olvasták a bejegyzéseinket, amelyek alatt százával érkeznek az elismerések, a bátorító szavak az emberektől.
– Tavaly év végén 1,3 milliárd forintot kaptak eszközbeszerzésre, valamint 1,9 milliárd forint fordítható eszközvásárlásra a 2018-as költségvetésből. Ezt a pénzt mire költik?
– Defibrillátorokat, lélegeztetőgépeket és egyéb, a mentésben használatos eszközöket veszünk. Gyakorlatilag a teljes eszközparkot lecseréljük ebből a pénzből. Az új mentőautókkal, korszerű eszközökkel, modern felszereléssel és munkaruhában olyan jól képzett mentők vonulnak ki a betegekhez, amire mindannyian büszkék lehetünk majd.
– Van olyan terület, ahol nem sikerült még előrelépést elérnie?
– Az ágazat egészéhez hasonlóan nálunk is korrigálni kell a nemzetgazdaság minden ágára kiterjedő minimálbér-emelés miatt összecsúszott egészségügyi bértáblát. Ez azért fontos, mert anyagilag is meg kell becsülni azokat, akik régebb óta dolgoznak az egészségügyben. A fiataloknak pedig fontos, hogy lássák, megéri hosszú távon itt maradni, mert az idő előrehaladtával érdemben emelkedni fog a fizetésük. Szeretnénk fejlődni a digitalizáció terén is, végleg elhagyni a papíralapú dokumentációt. A mentőautókban már laptopokon dokumentálnak a bajtársak, így nem lesz probléma novemberben csatlakoznunk az elektronikus egészségügyi szolgáltatási térhez, ami tovább növeli majd a betegbiztonságot, hiszen mi is minden szükséges egészségügyi információt, kórelőzményt, gyógyszerérzékenységet stb. látni fogunk az adott betegről.
– Magyarországon szerencsére nem történt eddig terrortámadás, de a fenyegetettség nem szűnt meg. Az ilyen helyzetekre hogyan tudnak felkészülni?
– Nemcsak a terrorfenyegetettség, de a migránshelyzet vagy a megváltozott időjárás miatt is számos új kihívással szembesülünk, szembesülhetünk. A Honvédkórházban tavaly átfogó gyakorlatot hajtottunk végre egy feltételezett terrorcselekmény következményeinek felszámolására, hogy lássuk, miként kell ilyen helyzetben az ellátást megszervezni. A manchesteri merénylet vagy a Las Vegas-i lövöldözés után pedig hosszan beszélgettem a kinti kollégákkal, hiszen több tucat sebesült ellátása olyan tapasztalat, amit nekünk is be kell építenünk a saját munkánkba.
– A visegrádi országok közötti együttműködés az egészségügy területén is egyre mélyebb. Kiterjedhet-e ez a mentőszolgálatokra?
– Feltétlenül. Sőt, Magyarországnak, az Országos Mentőszolgálatnak ebben az együttműködésben kezdeményező szerepet kell játszania. Az olyan, államilag finanszírozott, egész országot lefedő, egységes irányítással és felszereltséggel működő mentőszolgálat, mint a miénk, világszinten is egyedülálló és példaértékű. Az OMSZ ráadásul idén hetven-, a magyarországi mentés 131 éves, képesek vagyunk tehát arra, hogy standardot teremtsünk. Egy V4-es együttműködésben a mentést irányító szervezetek tapasztalatot cserélhetnének és szoros együttműködést alakíthatnának ki. Ez az olyan, országhatárokon átnyúló történések kezelésében is óriási segítség lehet, amilyenek az előbb említett helyzetek.
– Első főigazgatói éve után mondhatjuk, hogy elégedett?
– Elégedett vagyok, de türelmetlen. Szeretném azonnal kiosztani az új munkaruhákat, jó volna, ha egyszerre elkészülnének az új autóink és megújulnának a mentőállomások. Mindez azonban, a szükséges beszerzésekkel, engedélyeztetésekkel, tervezésekkel sajnos nem megy egyik napról a másikra.