A testület keddi ülésén, 11 igennel, 2 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásában kimondta: támogatja a határozatban foglaltakat, „különös tekintettel arra a körülményre, hogy a határozatban elítélt, nemzetiségi oktatási és anyanyelvhasználati jogokat sértő ukrán oktatási törvény – a kárpátaljai magyarság mellett – az országgyűlési szószólók által Magyarországon képviselt és Ukrajnában is élő nemzetiségi közösségeket (bolgárokat, görögöket, lengyeleket, németeket, örményeket, romákat, románokat és szlovákokat) ugyancsak sújtja”.
A bizottság tagjai közül kilencen voltak személyesen jelen, a hiányzókat – a szerb, a ruszin, a szlovén és az örmény nemzetiségi szószólót – a testület egyes, ezzel megbízott tagjai helyettesítették. A szavazáskor Hartyányi Jaroszlava ukrán nemzetiségi szószóló tartózkodott, így az általa helyettesített szerb nemzetiségi szószóló, Alexov Lyubomir is.
Hartyányi Jaroszlava a tartózkodását indokolva arról beszélt, hogy a magyarországi ukrán közösség tiltakozott Petro Porosenko ukrán elnöknél az új törvény miatt, és kimondta szolidaritását a kárpátaljai magyarokkal. Hozzátette ugyanakkor, „kicsit a régi időkre” emlékezteti az, hogy az Országgyűlés már hozott határozatot az ügyben, és bár a nemzetiségi szószólók részesei a magyar parlamentnek, nem szavazhattak, s most azt támogatják, amit már az Országgyűlés megszavazott.
Korábban javasolta, hogy önálló határozatot hozzon a bizottság, kiállva a kárpátaljai magyarok mellett és szolidaritásukról biztosítva a érintett nemzetiségeket – jegyezte meg az ukrán nemzetiségi szószóló, aki szerint „eső után köpönyeg” a bizottsági állásfoglalás.
Hangsúlyozta: minden csatornát próbáltak felhasználni, hogy az ukrán elnök ne írja alá a törvényt.
Hartyányi Jaroszlava megértést kért a bizottsági tagoktól, mert, mint mondta, „hidat kell hagynia”, ahol át tud menni és össze tudja hozni a magyarokat és az ukránokat.
Az ukrán szószóló kitért arra is, hogy szerinte az új oktatási törvény nagyon jó, reformokat vezet be, de van egy pontja, amelyik szűkíti a már létező nemzetiségi jogokat, ami elfogadhatatlan. Szerinte a 7. cikk kikerül a törvényből nemzetközi nyomásra és a kétoldalú tárgyalások eredményeként.
Fuzik János szlovák szószóló, a bizottság elnöke azt mondta, hogy megértik az ukrán nemzetiségi szószóló sajátos helyzetét. Az állásfoglalás meghozatalát azzal indokolta, hogy az országgyűlési határozat meghozatalában nem vehettek részt.
Koranisz Laokratisz görög nemzetiségi szószóló is felvetette, hogy nem okafogyott-e a parlament határozatát követően hozni egy bizottsági állásfoglalást.
Farkas Félix roma nemzetiségi szószóló, a bizottság alelnöke azt hangsúlyozta: a szószólóknak erkölcsi kötelességük megszólalni, és csatlakozni kell az Országgyűlés határozatához.
Ritter Imre német nemzetiségi szószóló azt mondta, minden olyan esetben, amikor nemzetiségek oktatási, nevelési lehetőségeit szűkítik, fel kell szólalni.
Több szószóló is egyetértett a állásfoglalás elfogadásával, köztük Csúcs Lászlóné lengyel nemzetiségi szószóló is, aki hangot adott szomorúságának, hogy Ukrajnával szemben kell egy ilyen határozatot elfogadni, de – mint mondta – szükséges a bizottság részéről az állásfoglalás.
Fülöp Attila: a bizottsági állásfoglalás a magyar nemzetiségi politika elismerése is
A magyar kormány nemzetiségi politikájának elismerését is látja a parlament magyarországi nemzetiségek bizottságának az ukrán oktatási törvényt elítélő határozatában az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár.
A kormányzat a bizottsági állásfoglalást úgy is értékeli, mint a magyarországi nemzetiségi politika elismerését, „kvázi jóváhagyását” – jelentette ki Fülöp Attila a bizottság ülését követő keddi budapesti sajtótájékoztatón.
Kifejtette: azért értékelnek így, mert az elmúlt években a Magyarországon élő nemzetiségek körülményeire alapvetően a jogbiztonság, a kiszámíthatóság volt jellemző, és növekedett a támogatásuk. Ehhez képest az Ukrajnában élő nemzetiségek a jogfosztással szembesülnek – tette hozzá.
Fülöp Attila elmondta, Magyarországon lehetőség van az anyanyelvű oktatásra, a tizenhárom nemzetiség sok diákja tanul anyanyelven.
Magyarországon törekedtek arra, hogy az itt élő nemzetiségek megkapják azt a támogatást, ami szükséges az identitásuk megéléséhez – hangsúlyozta a helyettes államtitkár, rámutatva arra, hogy a nemzetiségeknek nyújtandó támogatások összege 2010 óta mintegy háromszorosára emelkedett, jövőre már 10,4 milliárd forint lesz.
A sajtótájékoztatón Fuzik János szlovák nemzetiségi szószóló, az Országgyűlés magyarországi nemzetiségek bizottságának elnöke elmondta: a testület állásfoglalásában külön kiemelték azt a körülményt, hogy az ukrán oktatási törvény a kárpátaljai magyarságon túl sújtja azokat a nemzetiségeket is, amelyek „tulajdonképpen túlnyomórészt” nemzettársaik, hiszen ugyanazokhoz a nemzetiségi közösségekhez tartoznak, amelyeket a nemzetiségek bizottságában képviselnek.
Hartyányi Jaroszlava ukrán nemzetiségi szószóló a bizottsági ülésen általa elmondottak megerősítve arról beszélt: a magyarországi ukrán közösség már korábban szót emelt az ukrajnai nemzetiségek jogainak szűkítése miatt. Rámutatott arra is, hogy főleg a kárpátaljai magyarokat sújtja a rendelkezés, mert ők rendelkeznek az ottani nemzetiségek közül a legnagyobb iskolarendszerrel.
Az Országgyűlés magyarországi nemzetiségek bizottsága kedden hozott állásfoglalásában kimondta: támogatja „a jogtipró ukrán oktatási törvény elítéléséről és az ellene való fellépésről” szóló országgyűlési határozatban foglaltakat, „különös tekintettel arra a körülményre, hogy a határozatban elítélt, nemzetiségi oktatási és anyanyelvhasználati jogokat sértő ukrán oktatási törvény – a kárpátaljai magyarság mellett – az országgyűlési szószólók által Magyarországon képviselt és Ukrajnában is élő nemzetiségi közösségeket (bolgárokat, görögöket, lengyeleket, németeket, örményeket, romákat, románokat és szlovákokat) ugyancsak sújtja”.
Bocskor Andrea: a jogszabály ellentmond több nemzetközi egyezménynek
Elítélte Bocskor Andrea fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő kedden az új ukrán oktatási törvényt, mondván hogy a szabályozás alkotmányos jogaitól fosztja meg az ország állampolgárainak egy részét, illetve ellentmond több nemzetközi egyezménynek.
A képviselő az MTI-hez is eljuttatott közleményében kiemelte: ugyan Ukrajna elindult az európai integráció útján, de sajnos utat tévesztett, inkább a nacionalizmust választotta, és a fentről irányított asszimiláció eszközévé tette az oktatási reformot.
„Ezzel nyilvánvalóvá vált, hogy sem az európai normák, sem a jogállamiság nem követendő példa számukra” – fogalmazott.
A törvényt a széles körű nemzetközi felháborodás ellenére, és annak dacára írta hétfőn alá Petro Porosenko ukrán államfő, hogy az EU-Ukrajna Parlamenti Társulási Bizottság ukrajnai látogatása során a képviselők többször is felhívták rá a törvényhozók figyelmét, hogy a jogszabály nem felel meg az európai jogi normáknak – közölte Bocskor Andrea.
„A legfelháborítóbb viszont az, hogy a nemzetközi jogvédő szerveztek és intézmények még mindig hallgatnak, s nem állnak ki a több százezer nemzeti kisebbségekhez tartozó ukrán állampolgár alapvető jogáért, ami az anyanyelv-használatot jelenti. Hol van itt a tanszabadság és a jogegyenlőség védelme?!” – tette fel a kérdést az EP-képviselő.
Brenzovics László: jogi eszközökkel küzdünk tovább a hatályba lépett oktatási törvény ellen
A kisebbségi jogokat szűkítő ukrán oktatási törvény hatályba lépése ellenére tovább fogunk küzdeni ellene jogi eszközökkel, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy megvédjük minden óvodánkat, iskolánkat – jelentette ki az MTI-nek Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, az ukrán parlament képviselője kedden Ungváron, arra reagálva, hogy az ukrán államfő aláírta a tanügyi jogszabályt.
Brenzovics László elmondta: „Sajnálatosnak tartjuk, hogy Petro Porosenko elnök szabad utat engedett az oktatási törvénynek az ukrajnai kisebbségi szervezetek és az Ukrajnával szomszédos államok tiltakozása ellenére. Mi, kárpátaljai magyarok számos alkalommal adtunk hivatalosan hangot aggályainknak, s úgy tűnik, a külföldi nyomás sem volt elegendő ahhoz, hogy az államfő megvétózza a törvényt”. Megjegyezte, hogy a jogszabály elfogadását üdvözölte az Egyesült Államok, az Európai Unió vezetése pedig hallgatott a kérdésben.
A politikus jelezte, hogy a hatályba lépett törvénnyel kapcsolatban a KMKSZ több jogi lépést kíván tenni, amelyek között szerepel, hogy az ukrán parlament emberjogi biztosától kérni fogja, küldje a jogszabályt normakontrollra az alkotmánybírósághoz.
Ha a Legfelsőbb Tanácsban (parlament) sikerül összegyűjteni 40 képviselői aláírást, akkor szintén kérhető lesz a törvény alkotmányossági vizsgálata – emlékeztetett, hozzátéve, hogy vélhetőleg októberben az Európa Tanács emberi jogi biztosi hivatala is napirendre tűzi az ukrán oktatási törvény kérdését.