Vagy címkézve kell utalni a védőnők béremelésére szánt összeget, vagy az egészségügyi szakdolgozói bértábla hatálya alá kell utalni őket, másképp nem garantált, hogy teljes egészében megkapják a fizetésemelésükre szánt pénzt – állítja a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) elnöke. Schmidt Jenő ezzel gyakorlatilag megerősítette azt, amit korábban Varga Andrea, az Autonóm Területi Szakszervezet elnöke, illetve Csordás Ágnes, a Magyar Védőnők Egyesülete (Mave) elnöke nyilatkozott a Magyar Időknek.
Mindketten felhívták rá a figyelmet, hogy a védőnők várhatóan csak a töredékét fogják kézhez kapni a kormány által béremelésre szánt összegnek, mert semmi nem kötelezi jelenleg a döntően önkormányzati munkáltatóikat arra, hogy a központi költségvetésből utalt kétmilliárd forintot maradéktalanul erre fordítsák. Januártól visszamenőleg átlagosan 30-35 ezer forinttal több pénz jut a védőnői praxisok finanszírozására havonta, a munkáltatóknak azonban csak ennek 12 százalékát kell kötelezően a védőnők bérkiegészítésére fordítani. Ez azt jelenti, hogy – a körzet nagyságától függően – bruttó 1600-5600 forinttal emelkedik csupán egy dolgozó fizetése.
A védőnők fizetésében, a védőnői szolgálatok felszereltségében már most is nagy a különbség. Van, akinek a munkáltatója biztosítja a mobiltelefont, az internet-elérhetőséget és fizeti a gépkocsihasználatot, ez azonban a kisebbség. A védőnők többsége korszerűtlen körülmények között dolgozik, és még útiköltség-térítést sem kap. A körülmények nem feltétlenül attól függnek, hogy gazdag vagy szegény településről van-e szó, bár egyértelmű, hogy abból a 300 ezer forintból, amit havi átlagban finanszírozásként kapnak a praxisok, saját forrás nélkül nehéz csodát művelni. Zalavár polgármestere, Horváth Ildikó is azt mondta lapunknak, hogy nagyon szívesen odaadnák béremelésként a teljes összeget az általuk foglalkoztatott egyetlen védőnőnek, ám a bérköltsége így is tetemes, és ha erre nem érkezik címkézett pluszforrás, csak a törvény által előírt minimumot tudják megadni. Tabon, ahol Schmidt Jenő a polgármester, vállalkozóként dolgoznak a védőnők, ám ha önkormányzati alkalmazottak lennének, egészen biztosan csak annyi béremelést tudnának adni nekik, amennyit a törvény előír – közölte a TÖOSZ elnöke. Schmidt Jenő még azt is hozzátette: a jelenlegi jogszabályok szerint csak célprémiumként vagy jutalomként fizethetnék ki a pluszjuttatást, ám szerinte elég sajátos lenne, ha az ötezer védőnő mindegyikénél azt írnák ezek indoklásába, hogy „mert a kormány által a béremelésükre szánt összeget csak így kaphatják meg”.