Az oktatási törvények módosítását ismertető Palkovics László oktatási államtitkár elsőként a köznevelési változtatásokról szólt expozéjában. Elmondta: az állami intézményfenntartó, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) helyébe állami fenntartóként, önálló költségvetési szervekként működő tankerületi központok lépnek. A Klik által fenntartott köznevelési intézmények jogi személy jellegüket megtartva a tankerületi központok szervezeti egységei lesznek. Mindeközben egyetlen korábbi intézmény sem szűnik meg vagy alakul át – hangsúlyozta.
A csaknem 60 tankerületi központ kialakításának előnye – folytatta -, hogy közelebb kerülnek az érintettekhez a döntéshozatali szintek, hiszen számos ügyet nem kell a továbbiakban a központban intézni, azok helyben is megoldhatók lesznek. Emellett bővülnek a tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmények vezetőinek munkáltatói jogosítványai – tette hozzá. Jelezte, hogy a tankerületi központok és az oktatásért felelős miniszter mint irányító közé belép egy középirányító szervezet, az oktatási központ.
A törvényjavaslat alapján a fenntartói és működtetői feladatokat összevonják az állami fenntartónál, tehát ismét egységes fenntartói irányítás jön létre. Az államtitkár a javaslat további fontos elemének nevezte, hogy a pedagógusok előmeneteli rendszerét kiterjesztik a pedagógiai szakszolgálatoknál pedagógus szakképzettséggel rendelkező, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottakra.
Ugyancsak lényeges – hívta fel a figyelmet -, hogy a 2018. június 30-ig előírt első minősítési kötelezettséget hatályon kívül helyezik, így mindenki saját döntése szerinti ütemben haladhat előre az előmeneteli rendszerben.
A pedagógusok illetményéről Palkovics László elmondta: a 2016. szeptember 1-jei és a 2017. szeptember 1-jei emelés fedezetének különbözetét 2017. szeptember 1-jétől az intézményvezető teljesítményalapon, az egyes pedagógusok között különbséget téve, eltérő mértékben is juttathatja. Garanciális szabályként egy kompetencia- és teljesítményalapú értékelési rendszer bevezetését írja elő a javaslat.
Módosul a szakképzési törvény is, így a 2017-től bevezetendő ágazati szakmai érettségit a tanulók 2017 májusától középszinten is letehetik. Emellett a szakképzési centrumok tagintézményeiként működő szakképző iskolákban is növekednek a vezetők döntési jogkörei. A csomagnak ugyancsak része a felsőoktatási törvény változtatása, így például az, hogy a Zsigmond Király Főiskola augusztus 1-jétől nem állami alkalmazott tudományok egyetemeként folytatja működését.
Átalakul a felsőoktatási kiválóság intézményi elismerése is: a javaslat a kutató kar, kutató egyetem minősítés és az alkalmazott tudományok főiskolája minősítés kivezetését kezdeményezi.
Az előterjesztés pontosítja a Pető András Főiskola sajátos működési kereteit is tekintettel a főiskola speciális képzési szerkezetére – tájékoztatott Palkovics László.
Végül elmondta, emelkedik a köztársasági ösztöndíj éves mértéke 340 ezerről 400 ezer forintra. Egyúttal javasolják, hogy az elnevezése nemzeti felsőoktatási ösztöndíjra módosuljon.
Fidesz: a köznevelési kerekasztal által beazonosított problémákat rendezi a törvényjavaslat
Pósán László, a Fidesz vezérszónoka kiemelte: a javaslatcsomag azokat a kérdéseket és problémaköröket érinti, amelyeket a köznevelési kerekasztal megtárgyalt és beazonosított.
A kormánypárti képviselő a törvénycsomag legfajsúlyosabb részének nevezte a köznevelési törvény változásait, amely a leggyorsabban megoldandó feladatokat tartalmazza. Ide sorolta a Klik működésének átalakítását, decentralizációját, menedzsmentszemléletű működtetés kialakítását. Kitért arra, hogy újraszabályozzák a hatásköröket az állami fenntartó és iskolák viszonylatában illetve a fenntartó és az önkormányzatok esetében egyaránt. A fenntartói és működtetési feladatokat összevonják az állami fenntartónál, s egységes fenntartói irányítás jön létre – emelte ki a fideszes politikus.
A pedagógiai előmeneteli rendszert kiterjesztenék a pedagógiai szakszolgálatoknál a pedagógiai szakképzettséggel rendelkező, nevelő-oktató munkát közvetlenül segítőkre – említett egy másik változást. Szólt arról, hogy az illetményeknél 4-5 százalékos mozgástér feltételeit teremtik meg.
A kormánypárti politikus a szakképzési törvény változtatásai közül kiemelte: azok a társadalmi visszajelzésekre adott válaszok, gyakorlati kérdéseket kezelnek. Ezekről szintén tárgyalt a köznevelési kerekasztal. Példaként említette, hogy ágazati szakmai érettségit lehet majd tenni középszinten 2017-től, pontosítják az első és második szakképesítés fogalmát, s azt is, hogy kizárólag tanulószerződés esetén járhat pénzbeli juttatás a gyakorlati képzésben a tanulóknak. Rögzítik a szakképzési centrumok tagintézményeiben a vezetők döntési jogkörét.
A felsőoktatási törvény módosítása szintén napi ügyeket érintenek a kancellárok és konzisztóriumok működése kapcsán – jegyezte meg Pósán László. Kitért arra, hogy a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság és a doktori tanács jogi személlyé válik, ami üdvözlendő. Szintén pozitívumnak tartotta a köztársasági ösztöndíj emelését. Értékelése szerint a felsőoktatás területén a tárca lépésről-lépésre komoly tehetséggondozó stratégiát követ, ami kifejezetten a minőség irányába való elmozdulást, ösztönzést jelent. Szólt arról is, azzal, hogy a Pető intézet állami főiskola lesz, hosszú időre rendeződik a sorsa.
A Fidesz támogatja a javaslatot – jelezte Pósán László.
MSZP: szegénységi bizonyítvány a javaslat
Kunhalmi Ágnes, az MSZP vezérszónoka a javaslatot a Fidesz és az oktatási kormányzat szegénységi bizonyítványának nevezte. Szavai szerint, amit lehetett, azt az elmúlt 6 évben sikerült elrontani. A Klik-ről össze-vissza beszélnek, fogalmuk sincs mit csináljanak – mondta, hozzátéve: óvtak a centralizációtól és szóltak előre, nagy baj lesz. Kitért arra, hogy a tervek szerint egy Klikből 56-ot hoznának létre, csak azt nem tudni, miért pont ennyit. Amíg az egy-egy iskolának nincs autonómiája, rendes költségvetése, gazdálkodási joga, addig egy köldökzsinóron, az állami gazdálkodáson fog lógni.
Jobbik: szakmailag hibás a közoktatási modell
Dúró Dóra, a Jobbik vezérszónoka leszögezte: nem vitatják, hogy az államnak van fenntartóként létjogosultsága, de szerinte az önkormányzatoknak is lenne. Értékelése szerint a jogszabály-módosítással „a túltolt biciklit még tovább tolják”. Szóvá tette azt is, hogy noha a kormányzati bejelentés szerint jövőre több pénz jut oktatásra, miközben szerinte nincs szó többletről, csak a feladatváltozás miatti átcsoportosításról. Aggályának adott hangot, hogy ezután is ki kell egészíteni év közben az ágazat büdzséjét.
A jobbikos politikus elmondta, hogy ebben a formában nem szavazzák meg a javaslatcsomagot, ugyanakkor vannak támogatható elemei.
KDNP: szükségszerű változtatások
Hoffmann Rózsa, a kisebbik kormánypárt vezérszónoka azt mondta, hogy a köznevelési kerekasztal óriási erőfeszítéseket tett és eddigi munkája eredményes volt, a törvényeken szükségszerű változtatni.
A szakképzési törvény egy sor olyan intézkedést valósít meg, amely javít a diákok helyzetén – mutatott rá, és kiemelte az iskolák profil tisztítását. Kitért arra is, hogy bár a törvénynek nem része, de a kerettantervek összeállítása körül sok a vita. Nem valószínű, hogy olyan dokumentumok születnek, amellyel mindenki elégedett, de fontos, hogy megjelenjen, a szakmát tanulóknak is ismerniük kell a világot. Ezért óvatosan kell bánni a kihagyásokkal, illetve azzal, hogy mi kerül bele a tantervekbe.
A KDNP-s politikus, volt államtitkár üdvözölte, hogy készségfejlesztő iskoláknak nevezzék át a speciális szakiskolákat. A köznevelésről szólva kiemelte: nem tudja, mire alapozzák azt az állítást a megfogalmazói, hogy az állami intézményfenntartás és központosítás, eleve ördögtől való. Önmagában véve az önkormányzati, helyi fenntartásból nem következik, hogy magas vagy alacsony a minőség.
Szerinte az állami fenntartó felépítéséhez és jó működtetéséhez egy évtized kell. A költségvetés „nem bánt túl jól” a Klikkel, ebből adódtak a hiányok, ami feszültséget váltott ki. Ezért a legfontosabb tanulság, hogy a fenntartó költségvetését alaposan kell kiszámítani – rögzítette, hozzátéve: a jövő évi költségvetés ebbe az irányba mutat.
Megjegyezte: vidéken sok helyen bevált a Klik, s nem a rendszerből fakadtak a hibák. Az új rendszerben az 56 tankkerületi központnál az egyik legfontosabb feladat a megfelelő finanszírozás mellett, hogy az ott dolgozókat megfontoltan válasszák ki. Kitért arra is: a legtöbb probléma eddig ott fordult elő, ahol fenntartó a Klik volt, a működtető az önkormányzat. Felvetette: a tankerületek munkatársait célszerű lenne kormánytisztviselői státuszba venni. Hoffmann Rózsa kiemelte még a sajátos nevelési igényű gyerekekre vonatkozó változtatásokat.