2017. január 17., kedd, Antal, Antónia napja
Belföld, Interjú
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/belfold/palkovics-nem-a-pisa-miatt-tanulunk-az-iskolaban-1257223/

Palkovics: Nem a PISA miatt tanulunk az iskolában

Átalakulhat a falusi oktatás · Tárgyalhatnak a kilenc évfolyamos rendszerről
Nem érte sokként a kormányt a PISA-jelentés, ugyanakkor meg kell vizsgálni, hogy mi változott az elmúlt időszakban – mondta lapunknak Palkovics László. Az oktatásért felelős államtitkár szerint szükség van a módszertan átgondolására, így fontosnak tartja például azt, hogy bizonyos órákon kisebb csoportban történjen a foglalkozás, ezzel segítve a lemaradó gyerekeket. Az interjúból kiderül az is, hogy hamarosan kormánybiztos felel az új Nemzeti alaptantervért. Utóbbi kialakításánál a szaktárca megfontolja többek között az egész napos iskola bevezetésének szükségességét is.

– Kitöltötték a kormányban a PISA-tesztet? Ha igen, hogy ment a kormánytagoknak?
– Nem, de ez nem is rossz ötlet. Sőt, akár néhány szülőn is próbát tehetnénk.

– A PISA-eredmények miatt a miniszterelnök vizsgálatot kért. Pontosan mit vizsgálnak, és mikorra végeznek ezzel?
– Ez valójában nem egy vizsgálat, az eredmények értelmezése zajlik, és készül egy jelentés, amely januárban kerül a kormány elé. Két dolgot kell megnézni: egyrészt, hogy más országokhoz képest hogy állunk, másrészt, hogy miért változtak az eredmények. Már most sok információ áll rendelkezésre, nemcsak az eredményekről, hanem például arról, milyen családi háttér hogyan hat a gyerekek tanulmányaira. Jövőre még többet fogunk tudni, amikor nyilvánosak lesznek a PISA-felmérés további részletei. Most azt nézzük meg, mi változott az elmúlt időszakban, mi történt az iskolákban, hogyan nézett ki a tanítás módszertana, vagy például azt, hogy a teszt újfajta, teljes egészében számítógépen történő kitöltése okozott-e problémát. Azt azért látni kell, hogy nagyon sok országnak romlottak a PISA-eredményei. Nem hiszem, hogy a finn oktatási rendszer rosszabb lett volna az elmúlt három évben, mégis, valamiért gyengébben teljesítettek a finn gyerekek. Nem ért minket sokk a PISA miatt, és azon a folyamaton, amit elkezdtünk, a PISA lényegében nem fog változtatni.

– Mégis, ki vagy mi felelős leginkább a rosszabb teljesítményért?
– Ez összetett, hiszen van a tananyag, a tanterv, a módszertan, amelyeket át kell tekinteni. Az egy másik kérdés, hogy a tanár hogyan, mit tanít, és miért úgy tanítja. A szülőknek is van szerepük – még ha csak áttételes is –, ha például többet követelnek a gyerektől és túlterhelik őket. A gyerekeket nem lehet felelőssé tenni, bár az tény: ha nem tanulják meg, amit kell, akkor ezek az eredmények értelemszerűen rosszabbak lesznek. Mindenképpen át kell gondolni a módszertant. Fontos lenne például, hogy a jövőben bizonyos órákon kisebb csoportban történjen a foglalkozás, így akinek nehezebben megy az anyag, annak többet segítsenek a tanárok. Lényeges az iskolák megfelelő eszközellátottsága is: például most a nyolcadik osztályig kevés iskolában tanulnak olyan modellezési szimulációs eljárásokat, amelyeket a PISA számon kér.

– Azt mondta, változnia kell annak, hogy a családi háttér ilyen mértékben meghatározó legyen, mint jelenleg. Ennek érdekében mit kívánnak tenni?
– A rendszerváltás óta küzdünk a problémával, hogy miként biztosítsuk a hátrányosabb régióban, kisebb településeken ugyanazt a típusú oktatást, mint amelyet egy nagyvárosban. Ha megnézzük az országos kompetenciamérés eredményeit, egyértelműen látszik: míg egy nagyváros iskoláiban jobbak az eredmények, egy kis faluban rosszabbak. Ezen kell változtatni. Ugyanakkor már történtek lépések, például a kötelező óvoda sok mindent meg fog oldani, hiszen a gyerekek számos olyan kompetenciá-val felvértezve mennek majd az általános iskolába, amelyeket egy hátrányosabb helyzetű családban valószínűleg kisebb eséllyel kapnak meg. Érdekes módon az alsó tagozatban a magyar gyerekeknek mind a természettudományos, mind a matematikaeredményei javulnak. Ennek alapján úgy tűnik, az alsó tagozatos tanítók kiváló munkát végeznek, azonban az ötödik osztály környékén elkezd romlani a helyzet. Ekkor tehát valami történik. Kétségtelen, el kell gondolkodni a falusi iskolák felső tagozatainak átalakításán, versenyképesebbé tételén.

– A PISA-val a Köznevelési Kerek-asztal is foglalkozik, de Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter arról beszélt, hogy összehívnak egy kifejezetten az eredményeket tárgyaló kerekasztalt, ahová a pedagógus-szakszervezeteket várják. Ez mikor jön létre és pontosan kik lesznek a tagjai?
– Létrejön egy munkacsoport oktatásfejlesztőkből és gyakorló tanárokból, amely a három felmérés – a PISA, a TIMSS és az országos kompetenciamérés – eredményeit fogja értékelni. Ezt a munkacsoportot később becsatornázzuk a Köznevelési Kerekasztalba, hiszen itt tárgyalunk a következő Nemzeti alaptantervről (NAT) is.

– Ugyanakkor a Pedagógusok Szakszervezete továbbra sem megy el a kerekasztalra.
– Bízunk benne, hogy részt fognak venni a kerekasztal munkájában. Fontos, hogy megbeszéljük velük a következményeket és az ebből fakadó jövőbeni feladatokat. Csak egy példát mondok: jó lenne, ha a továbbiakban nem egyedül a tanár határozná meg, hogy milyen továbbképzésre megy – különösen, ha azt a nyári szabadság terhére kell elvégezni –, hanem erről az iskolában születne döntés. Ezekről a kérdésekről együtt kell dönteni a szakszervezetekkel.

– Hoffmann Rózsa korábbi oktatásért felelős államtitkár nem biztos abban, hogy a következő mérés már nem lesz ilyen katasztrofális, hiszen a reformok beéréséhez legalább egy évtized kell. Ön mit gondol?
– Gyors változás valóban nem várható, ez egy hosszú folyamat. Például Finnország a 60-as években kezdte el átalakítani az oktatását, és csak az utóbbi néhány évben hozták azt az eredményt, amit akkor reméltek. Fontosak persze a mérések, de a hangsúly mégiscsak a gyerekek tudásán van, hiszen nem a PISA miatt tanulunk az iskolában, hanem azért, hogy később a társadalmat előre vigyük.

– Miért csúszott az új NAT-koncepció bemutatása?
– Alapos koncepciót szeretnénk letenni az asztalra, ezért is döntöttünk úgy, hogy inkább dolgozzunk rajta még egy évet, mint hogy elsiessük, és ne legyen kellően átgondolt. Létrejön majd egy bizottság is, amelyben többek között tartalommal, módszertannal, pedagógus-továbbképzéssel foglalkozó szakemberek lesznek, továbbá hamarosan kormánybiztos felel majd az új alaptantervért.

– A tanévi struktúra átalakításáról már született döntés?
– Ez összefügg az új NAT-tal, az egyikből következik a másik. Ha megnézzük az OECD-országok számait, láthatjuk, hogy Magyarországon töltik a legkevesebb órát kötelezően a diákok iskolai tanulással. Meg kell fontolni, hogy ezen érdemes-e változtatni. Ha viszont megnézzük a gyerekek heti óraterhelését, az látható módon magas, és tovább biztosan nem növelhető, sőt, csökkenteni kellene. Ugyanakkor fontos, hogy ez a csökkenés ne járjon alacsonyabb szintű tudással. Az még nyitott kérdés, hogy a szünetek hossza módosulni fog-e. Ha megvizsgáljuk, és kiderül, hogy a tananyagmennyiség vagy elsajátítandó készség, képesség megszerzése hosszabb időt igényelne, viszont a gyerekeket nem akarjuk tovább terhelni, akkor átalakulhat a tanév struktúrája. Ebbe az egyeztetésbe a szülőket is be fogjuk vonni.

– Felmerülhet az egész napos iskola bevezetése?
– Ezzel a kérdéssel is foglalkoznunk kell. Az egész napos iskola leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a gyerek nem visz haza házi feladatot, csak az iskolában tanul. Kérdés, hogy miként viszonyulnának ehhez a szülők.

– A kilenc évfolyamos iskola valóban nincs már napirenden?
– Önmagában a kilencosztályos iskola nem egy csodaszer, de erről is szakmai vitát kell folytatni. Nem biztos, hogy csökkentjük a gyerekek terhelését, ha elhúzzuk a tartalmat kilenc évre. A kérdés az, hogy ezt a plusz egy évet hova tegyük. Fontos mind az óvoda és iskola közti, mind az általános iskola és a középiskola közti átmenet. Ma a gyerekek jelentős százaléka nem hatéves korban megy iskolába, mivel a szülők visszatartják őket az óvodában, ám nem biztos, hogy ez hatékony. Meg kell fontolni, hogy ezt a 9. évet egy óvoda-iskola átmeneti évként kezeljük. Át kell gondolni azt is, hogy szükség van-e az előkészítő – például nyelvi és egyéb felzárkóztató – évfolyamokra a 8. osztályon, ugyanis ennek pozitív hatása sem bizonyított.

– Nagy port kavart, amikor Lázár János arról beszélt, hogy a NAT-ot a keresztény életre való nevelésnek kell alárendelni. Lesz ilyen irányú módosítás?
– A miniszter úr nem azt mondta, hogy a NAT keresztény alapon fog felépülni, hanem hogy lesznek olyan elemei – főleg tartalmi elemek –, amelyek a kultúrának egy meghatározó részét képviselik, és ezt meg kell jeleníteni az oktatásban. Azt pedig szerintem senki nem vonja kétségbe, hogy a keresztény-zsidó kultúra és környezet olyan értékekkel bír, amelyek meghatározzák Magyarországot. Szó sincs arról, hogy csak egyházi iskolák lesznek.

– Arról viszont van szó, hogy hangsúlyosabban jelenjenek meg ezek az értékek?
– Tartalmi kérdésekről kell majd beszélnünk, hogy a tantárgyakon belül hogyan jelenjenek meg ezek az értékek.

Az államtitkár szerint a hangsúly a gyerekek tudásán van

Forrás: Teknős Miklós

Az államtitkár szerint a hangsúly a gyerekek tudásán van

– Ugyancsak a Miniszterelnökséget vezető miniszter mondta, hogy senki nem meri felvállalni az oktatáspolitikusok közül, hogy mit ne tanítsanak a gyerekeknek.
– Ez nem az oktatáspolitikusok feladata, hanem a tanároké és a szakembereké. Látni kell, hogy van egy verseny az egyes diszciplínák között, ami jól is van így. Az utóbbi időben sok, az oktatás szempontjából releváns szakmai szervezettel egyeztettem, de egyiktől sem hallottam, hogy csökkentsük az általa képviselt tantárgy esetében a tanórák számát. Sőt, inkább még több órát szeretnének.

– Milyen visszajelzések érkeztek eddig a szakgimnáziumokból a természettudományos tárgyak komplex tanítását illetően?
– Többféleképpen reagálták, de sokan mondják, hogy az iskolai innovációnak adtunk terepet. Az intézmények, a tanárok kaptak is ehhez segítséget az Oktatáskutató és -fejlesztő Intézettől. A lényeg, hogy a gyerekek értsék és szeressék a természettudományt és ne féljenek tőle.

– A korábbi közoktatás-politikai tanácshoz hasonló új fórum mikor kezdi meg működését?
– A szakszervezet kérésének is eleget téve, a jogilag is megerősített Köznevelési Kerekasztal várhatóan januárban kezdi meg a működését, amely a régi tanácshoz hasonló, de mégis más fórum. Ez lesz a Köznevelési Stratégiai Kerekasztal.

– Munkacsoport dolgozik a nyelvoktatás színvonalának javítása érdekében. Eddig mire jutottak, várható például óraszámemelés?
– Ez a munkacsoport elsősorban módszertani kérdésekkel foglalkozik. Finnország élen jár a nyelvoktatásban, mégis, fele annyi nyelvórájuk van, mint nekünk. Meg kell nézni, hogy annyi nyelvóra mellett, ami elég lenne minimum egy felsőfokú nyelvvizsgához, a magyar gyerekek miért nem tanulnak meg úgy idegen nyelvet, mint a finnek. A nyelvtanulás területén gyakorlatilag minden rendelkezésre áll: kiváló nyelvkönyvek garmadája, kiváló nyelvtanárok, és ha mindehhez még szorgalom is társul, ez a kérdés kezelhető. Az utóbbi években javult is a helyzet, a vállalati tapasztalok azt mutatják, hogy míg tíz éve a nyelvtudás hiánya az első két-három probléma között szerepelt, ma már ez nincs így.

– Tavaly ilyenkor még felsőoktatási államtitkár volt, idén már a közoktatásért is felel, most pedig már kormánybiztos is. Utóbbiként mi lesz a feladata?
– Ez a feladat részben a felsőoktatáshoz kapcsolódik. Egy olyan új technológia esetében, mint amilyen az elektromos hajtású és vezető nélküli járművek, fontos, hogy összehangolt legyen a szakemberképzés, továbbá az egyetemi kutatások megfelelően legyenek koordinálva, és ne külön folyjanak a Magyar Tudományos Akadémián, a felsőoktatási intézményekben, a vállalatoknál. Erre kaptam a felkérést.

Kiemelt

A néppárti Antonio Tajani lett az Európai Parlament elnöke

Tajani 351 voksot kapott, riválisa, a szociáldemokrata Gianni Pittella 282-őt. Az abszolút többséghez minimum 317 szavazatra volt szükség.

Poszt-trauma

Már árulják az Obama-korszak utolsó leheletét

Újabb remek ötlettel álltak elő az amerikai liberálisok.

Pilhál György is szerkesztőséget vált

Tovább erősödik a csapat.

Na, hová tart Bayer Zsolt?

Távozik a Magyar Hírlaptól.

Na, hová tart Azurák Csaba?

Intenzív tárgyalások zajlanak az ellenzéki körökben nagyon népszerű Kóczián Péterrel is.

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!