2017. május 1., hétfő, Fülöp, Jakab napja
Belföld, Interjú
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/belfold/oszre-kesz-az-uj-nemzeti-alaptanterv-1486300/

Őszre kész az új Nemzeti alaptanterv

Palkovics László: A modern iskolarendszerekben az osztályon belül kezelik a különbségeket
Folytatódik a magyar iskolarendszer egészét érintő átalakítás. Jelenleg a tartalmi szabályozás és a tanártovábbképzés áll a változtatások középpontjában. Palkovics László oktatási államtitkár lapunknak a 9. osztály bevezetéséről, az átalakítás irányáról, a számítógép-alapú oktatásról és a szakmával való egyeztetésről is beszélt.

– A Köznevelési Kerekasztal a múlt héten áttekintette a nemzetközi méréseket, többek között a PISA-jelentést is, és arra jutottak, hogy az iskolarendszert módosítani kell. Vagyis radikálisan új szemléletű Nemzeti alaptantervet készítenek. Mik a legfontosabb célkitűzések?
– Nem csak a nemzetközi mérések miatt szeretné a kormány módosítani a köznevelési rendszer bizonyos ­elemeit. Az persze igaz, hogy a PISA-mérés játszott némi katalizátorszerepet, de a gyerekek nem azért tanulnak, hogy a nemzetközi mérések jók legyenek, és az iskolarendszert sem ezért módosítjuk, hanem hogy jobb legyen az oktatás. Ennek következményeként persze jobbak lesznek a mérések is. A legfontosabb cél, hogy a gyerekeinket felruházzuk azokkal a kompetenciákkal, amelyeknek birtokában folyamatosan alkalmazkodni tudnak a világban zajló változásokhoz.

– Sok szó esik a jelenségalapú oktatásról. Mit jelent ez majd a gyakorlatban?
– Bár a Nemzeti alaptantervben szerepel, hogy az oktatás ne csak diszciplínaalapú legyen – vagyis ne csak matematikát, biológiát, földrajzot, irodalmat, történelmet tanítsunk, hanem jelenségeket is mutassunk meg a gyerekeknek, ehhez fel kell készítenünk a pedagógusokat is, hogy megfelelő módszertani tudásuk legyen. Emellett forrásokat is kell biztosítanunk, hogy a jelenségeket digitális platformon lehessen bemutatni.

Forrás: Bach Máté

Az államtitkár szerint az oktatási ciklusoknak egymásra kellene épülniük az óvodától az egyetemig

– Hangsúlyozták a Köznevelési Kerekasztal után, hogy továbbra is a szakmával való folyamatos egyeztetéssel zajlanak majd az oktatási reformok.
– Eddig is így dolgoztunk, és ezután is így lesz. A Köznevelési Kerekasztal legutóbbi ülésén bemutattuk néhány elemét azoknak a javaslatoknak, amelyeket a munkacsoportok kidolgoztak. Itt van például a kilencedik osztály bevezetése: ezzel kapcsolatban a munkacsoport és a kormány is tett állásfoglalásokat, ám hogy a kilencedik osztályban zajló képzésnek mi lesz a tartalma, hová kerül majd a képzési rendszerben, hogyan finanszírozzuk és milyen hatásokkal, következményekkel jár, erről az elkövetkező időszakban egyeztetünk a szakmával. Ezeknek a terveknek a kidolgozását egy év kemény munka, sok nemzetközi tapasztalat áttekintése előzte meg, az előttünk álló hónapok pedig a tervek megvitatásával telnek majd.

– Az elmúlt napokban a Pedagógusok Szakszervezete, a Tanítanék Mozgalom, a Civil Közoktatási Platform az iskolarendszer átalakításának bejelentése előtti egyeztetést hiányolta. Mit gondol erről?
– A kormány mindenkivel egyeztet, aki hajlandó a párbeszédre. Van egy széles körű egyeztetési fórum, a Köznevelési Kerekasztal, ahova bármelyik szervezet eljöhet és elmondhatja a véleményét. Az említett szerveződések is kaptak tőlünk meghívót. Jöjjenek el, mondják el a gondolataikat! A párbeszédre nyitottak vagyunk. Azt pedig kimondottan álságos kijelentésnek tartom, hogy a kormány nem vesz részt szakmai egyeztetéseken. Emlékezzünk a Stádium 28 Kör közoktatási fórumára két héttel ezelőtt, amelyről az jelent meg néhány sajtótermékben, hogy az akadémikusok kinevették a kormányt. Az oktatási kormányzat minden fontos szereplője elment erre a rendezvényre, hogy beszéljen a szakmai ügyekről, de szakmai vitáról nem volt szó. Azt gondolom, hogy nem korrekt eljárás a Magyar Tudományos Akadémia mögé bújva politikai rendezvényeket szervezni – arról már nem is beszélve, hogy az egyetlen akadémikus, aki a vitához hozzászólt, én voltam.

– Minden nagy átalakítás, így az oktatási reform is sok érdeket sérthet. Ilyen esetekben nagyon nehéz konszenzusra jutni.
– Egy oktatási rendszer soha nem statikus. Aki azt hiszi, hogy most létrehozzuk az elkövetkező húsz évre bebetonozott legjobb Nemzeti alaptantervet, az nem ismeri a rendszert. Nem kell megijedni attól, hogy ha változik köröttünk a világ, akkor az oktatási rendszerhez is hozzányúljunk. Az viszont biztos, hogy a különböző érdekcsoportok bölcsessége szükséges ahhoz, hogy belássák a változtatások szükségességét.

– Két új miniszteri biztost is kineveztek. A tartalmi szabályozásért Csépe Valéria, a tanártovábbképzésért Sipos Imre felel. Miért?
– Túl vagyunk azokon a kérdéseken, hogy miként nézzen ki a pedagógusok minősítési rendszere, milyen legyen a fenntartói szerkezet, a finanszírozás. Ami viszont sokkal nehezebb és több időt igényel, hogy mit akarunk tanítani, milyen tartalommal és módszertannal, és hogy milyen kompetenciákat igényel mindez a pedagógusoktól. Mindkét kérdés rendkívül átfogó és összetett, ezért neveztünk ki két miniszteri biztost a feladatok koordinálására. Egyikük Csépe Valéria akadémikus, pszichológus, aki hosszú idő óta oktatáskutatással foglalkozik, hozzá tartoznak a tartalmi ügyek. Sipos Imre pedig helyettes államtitkárként nagyon jól ismeri a pedagógusképzés területét.

– Miért van szükség plusz egy évfolyamra az óvoda és az iskola között?
– Az oktatási ciklusoknak egymásra kellene épülniük az óvodától az egyetemig, így sokkal hatékonyabb lenne a rendszer. Jelenleg azonban nem ez a jellemző, gyakorlatilag mindent elölről kezdünk minden ciklus elején. A tervek szerint az oktatási rendszer első nyolc éve három év óvodából, egy év alaposztályból – voltaképpen ez lenne a kilencedik osztály – és négy év alsó tagozatból állna. Az óvoda és az iskola közötti szakadékot hidalná át az alap­osztály, ami nagyban segítené az egymásra épülést.

– Milyen módon?
– Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy ez nem a nagycsoport megismétlése. A legtöbb szülő, ha a gyermeke még nem iskolaérett, még egyszer végigjáratja a nagycsoportot. Ez nem jó megoldás. Szerencsésebb, ha beiktatunk egy alap­osztályt, ahol a gyerekek alapkészségeit fejlesztjük. Persze még nem azzal a módszertannal, ahogyan az első osztályban tanítanak, ez az év az alapkészségek elsajátítására fókuszál, ami ahhoz szükséges, hogy hatékonyabban tudja a gyermek elkezdeni az első osztályt.

– Tehát ekkor még nem tanítják írni és olvasni a gyerekeket?
– Még nem, de mindent megtesznek azért, hogy az írás és olvasás elsajátításhoz minél felkészültebbek legyenek. Fontos megemlíteni, hogy ezt a rávezetést már az a pedagógus teszi, aki írni és olvasni tanítja majd őket. Az óvodai képzést is át kell tekinteni, hogy kell-e változtatni rajta. Sok nemzetközi példát ismerünk, a finn, a francia, az angol vagy a német oktatási rendszerben is van hasonló átmenet.

– Sokakban felmerül, hogy akkor a jobb képességű gyerekek ugorhassák át az alaposztályt.
– Ezt nem szeretnénk. A cél az, hogy az osztály együtt haladjon, az osztályon belüli különbségeket pedig a tanítók feladata kezelni. Az összes modern iskolarendszerben – ilyen ­például a sokszor pozitív példaként emlegetett finn is – az osztályon belül kezelik a különbségeket. A tanítókat továbbképzéssel készítjük fel az új feladatra.

– Mennyi idő alatt teremtik meg számítógép-alapú oktatás lehetőségét?
– Minél hamarabb szeretnénk bevezetni. A legfontosabb feltételeknek persze teljesülniük kell hozzá: meg kell vásárolni a megfelelő eszközöket, a tanároknak pedig el kell sajátítaniuk a digitális oktatás módszertani képességeit.

– Mi a forgatókönyve az új Nemzeti alaptanterv elfogadásának?
– Az egyeztetéseket április közepére szeretnénk lezárni, a tényleges kidolgozás, az új Nemzeti alaptanterv megírása szeptemberig tart. Ezt követi a társadalmi egyeztetés, amelyet az év végéig a kormány elé szeretnénk vinni.

Kiemelt

Hősök terén

1957. május elseje van, ellepi a Hősök terét az élet, először közvetít a tévé is, riporter Kovalik Károly és Szepesi György, balhátvéd Kádár János.

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!