A vártnál némileg lassabban halad az a per, amelyet Magyarország kezdeményezett kvótaügyben az Európai Unió luxembourgi székhelyű bíróságánál. Az eljárás – mint a Magyar Idők megtudta – még az első szakaszánál tart. Az ügy amiatt kezdődött, mert az Európai Unió Tanácsának bel- és igazságügyi formációja tavaly szeptember 22-én elfogadta 1601. számú határozatát.
A döntés értelmében az unió más tagállamaiba kellene áthelyezni nagyjából 120 ezer olyan külföldi személyt, akik eredetileg Olaszországban és Görögországban nyújtották be menedékkérelmüket. A döntés a magyar kormány szerint tartalmi és formai okok miatt sem érvényes, így kötelező sem lehet a tagállamokra nézve, ezért a kabinet december elején megtámadta a határozatot a luxembourgi bíróság előtt. Ugyanezt tette egy külön keresetben Szlovákia is.
– A visegrádi együttműködés ez ügyben is erős – nyilatkozta a Magyar Időknek az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára. Völner Pál rámutatott, hogy az új lengyel kormány március közepén kapcsolódott be az eljárásba, fellépésével pedig Magyarország és Szlovákia érveit erősíti. A cseh miniszterelnök-helyettes pedig nemrégiben arról beszélt: Prágának is jogi úton kellene megtámadnia a kvótarendszert, ha sor kerülne a kényszer-betelepítésre, vagy ha Brüsszel szankciókat vezetne be a magukat megvédeni próbáló országok ellen.
– Persze a másik oldalon is felsorakoztak az érintettek – jegyezte meg Völner Pál. A menekültek szétosztásáról szóló határozat mellett – a jogi eljárás keretei között – elsőként Görögország állt ki, majd gyorsan csatlakozott hozzá Olaszország és Németország is. De a kvóták bevezetését támogatta a bevándorlás által igencsak érintett Svédország, a merényletek tépázta Franciaország, valamint Belgium is.
– Mellettük az Európai Bizottság elnökének, Jean-Claude Junckernek a hazája, Luxemburg is kvótapárti állásfoglalást tett, miként az Európai Bizottság is hasonlóan cselekedett – sorolta az államtitkár a résztvevőket. A politikus összegzéséből az tűnik ki, hogy az unió nyugati részének több szereplője ragaszkodik a migránsok elosztásához, a keleti országok azonban inkább a maguk útját járnák ebben a kérdésben.
Völner arról is beszélt, milyen következményei lehetnek a pernek.
– Ha a luxembourgi testület elfogadná a magyar, azaz a visegrádi álláspontot, akkor a migránsok elosztásához a tagállamok egyhangú döntésére lenne szükség, nem volna elegendő a többség szava – magyarázta. Ez egyúttal azt is jelentené, hogy ezentúl az unió valamennyi tagállamát vétójog illetné meg a migránskérdésben, ami az EU jövője szempontjából sem volna mellékes.