Egyetlen forrásból több mint 3,5 millió dollár, napi árfolyamon számolva csaknem egymilliárd forint össztámogatásban részesültek az elmúlt két évben azok a szervezetek, amelyek nemrég az Alkotmánybírósághoz fordultak a civil átláthatósági törvény miatt. E tetemes összeg a nemzetközi tőzsdespekuláns, Soros György magánalapítványától, az Open Society Foundationstől (Nyílt Társadalom Alapítványok, OSF) érkezett különféle programokra, s nem egy esetben a hálózatépítés, közösségszervezés és a 2010 előtti balliberális kurzus visszaállításának elősegítésére – derül ki a New York-i székhelyű társaság jelentéseiből.
Az alkotmányjogi panaszbeadványt a Társaság a Szabadságjogokért és a Magyar Helsinki Bizottság jogászai szerkesztették, és 23 szervezet írta alá. Közülük tizennégy részesült a fent említett támogatásból, de nagyrészt a többit is szorosabb-lazább kapcsolat fűzi a hagyományos értékek és a nemzetállamok felszámolásáért küzdő Soros hálózatához.
Egyedül a Cum Virtute Humanitatis Alapítvány kötődése kérdéses a spekuláns „birodalmához”, figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a fő szponzorai között megtalálható a liberális szervezetek másik nagy barátja, a Norvég Alap, valamint az Ökotárs Alapítvány, amely viszont nemegyszer együttműködött a milliárdos szervezeteivel.
Látszólag a Terre des hommes Alapítványnak sincs köze Soroshoz, nem szerepel az OSF fizetési listáján, ugyanakkor a Helsinki Bizottsággal közös támogatója az az OAK Foundation, amelyet Alan M. Parker, Soros György egykori üzlettársa hozott létre, s két olyan vezető beosztású munkatársa is van, akik egyúttal a Nyílt Társadalom Alapítványok emberi jogi kezdeményezésének is tagjai. A fennmaradó huszonegy szervezet ezzel szemben közvetlenül kapcsolatban áll vagy állt az OSF-fel és/vagy a Soros Alapítvánnyal, továbbá az is elmondható róluk, hogy létrejöttük óta nem egy esetben élvezték a tőzsdespekuláns anyagi támogatását.
Mindez éles ellentétben áll a „huszonhármak” nyílt levelének azon állításával, amely szerint a „panaszt 23 civil szervezet együtt nyújtja be, bizonyítva ezzel, hogy nem csupán a kormány által »ellenségként« megjelölt civil szervezetek tartják jogilag aggályosnak és társadalmilag károsnak a külföldi támogatások átláthatóságáról szóló törvényt, hanem olyanok is, akik ritkábban kerülnek konfliktusba a kormányzattal, így összefognak az őket megbélyegző, a munkájukat megnehezítő törvény ellen”.
Ismert, hogy a Soros támogatását élvező szervezetek által kritizált jogszabály előírja, hogy minden civil szervezet, amely legalább 7,2 millió forint támogatást kap külföldről, köteles magát regisztrálni a külföldről támogatott szervezetek nyilvántartásába, ugyanakkor honlapján és kiadványain is fel kell tüntetnie, hogy tevékenységét részben külföldről finanszírozzák.
A közhasznú szervezeteknek éves beszámolóikban eddig is fel kellett tüntetniük, milyen forrásokból származnak a bevételeik, ám ezek az adatok csak a legritkább esetben váltak közismertté, hiszen az emberek ritkán olvasgatnak gazdálkodási jelentéseket. Fontos megjegyezni, hogy a magánadományozóktól érkező pénzekkel viszont nem kellett tételesen elszámolni.
Az átláthatósági törvény ebben hozott igazán fájdalmas változást a hálózatra nézve, a jogszabály ugyanis, mint a nyílt levél megfogalmazói panaszolják, előírja, hogy az egyes „szervezeteknek az 500 000 forintot meghaladó, külföldről érkező adományok esetén a támogatók személyes adatait is közölniük kell az állammal, amely ezeket az adatokat nyilvánosságra hozza”. Talán éppen ezért a Soros-párti egyesületek, alapítványok egy része már a törvény elfogadásakor bejelentette, hogy bojkottot hirdet, s nem hajtja végre annak előírásait.
Megtagadják az együttműködést
Újabb, a Földközi-tengeren a migránsszállításban részt vevő civil szervezetről derült ki, hogy Soros Györgyhöz kötődik. Értesüléseink szerint a Migrant Offshore Aid Stationt 2014-ben megalapító Christopher Catrambone milliárdos a szervezet működéséhez félmillió dolláros adományt kapott az Avaaztól, amelynek alapítója a korábban Sorostól is jelentős adományokat kapó MoveOn kampányszervezet.
A migránsok szállítását végző nem kormányzati szervezetek (NGO) tevékenységének átláthatóbbá tételére nyár elején olasz kezdeményezésre megalkotott 13 pontos magatartási kódex aláírásának mindhárom megtagadójáról ismert, hogy a tőzsdespekuláns támogatását élvezi.
A földközi-tengeri mentésben részt vevő nyolc civil szervezet közül az SOS Méditerranée a múlt héten jelezte tárgyalási szándékát a csatlakozásról, így már csak az Orvosok Határok Nélkül, a Sea-Watch és a Jugend Rettet zárkózott el a dokumentum elfogadásától. A szabályozást a növekvő migrációs nyomás tette szükségessé: sajtóhírek szerint az idén Olaszországba tengeri útvonalon érkezett csaknem százezer migráns 40 százalékát a civil szervezetek magánhajói szállították partra – nem mindig törvényesen.
Mint korábban megírtuk, több civil szervezet tevékenységével kapcsolatban embercsempészet elősegítésének gyanúja merült fel, emiatt a Jugend Rettet Iuventa nevű hajóját le is foglalták az olasz hatóságok augusztus elején.