Jelenleg is zajlik az Abdeslam-ügy operatív nyomozása – tudta meg a Magyar Idők. Másfél évvel azután, hogy a nyugat-európai terrortámadásokban főszerepet játszó belga születésű francia Salah Abdeslam és 13 terrorista társa Magyarországon járt, a terrorelhárítás felderítői továbbfejtették a terroristasejt kapcsolati hálóját.
Az eljárás részletei, eredményei államtitkok, mivel a nyomozás egyelőre nem nyílt. Amint az eljárás minősítése megváltozik, a Terrorelhárítási Központ (TEK) beszámolhat a közérdeklődésre is számot tartó információkról. Ezt tették tavaly szeptember 30-án, amikor a TEK azóta is egyedülálló módon részletesen beszámolhatott arról, hogy 14 terrorista utazott át Magyarországon. A szóban forgó személyek részt vettek a 2015. november 13-án Párizsban, illetve a 2016. március 22-én Brüsszelben elkövetett terrorcselekmények elkövetésében.
A TEK-et gyakran a magánhadsereg jelzővel illetik, és úgy állítják be, mintha – kizárólag a védett személyek biztonságára ügyelve – néha kommandós akciókat hajtana végre. Ezzel szemben a terrorelhárítás működésének alapja az operatív felderítés, ami a titkosszolgálati eszközök és módszerek használata miatt titkos.
Ilyen keretek között kezdődött 2015 végén a már említett Abdeslam nevével fémjelzett terroristacsoport magyarországi tevékenységének felderítése is, amelybe az Európai Unió több országának társszolgálatai is bekapcsolódtak. Az Abdeslamhoz kötődő csoport tagjainak többsége vagy halott, vagy börtönben van. A Magyari Idők információi szerint a műveleti munka, a nemzetközi együttműködés olyan adatokat is feltárt, amelyek más terroristagyanús csoportok felé mutattak. A TEK felderítői a külföldi társszervekkel szorosan összhangban ezeket a szálakat fejtik fel.
Lapunkat rendvédelmi forrásaink arról tájékoztatták, az uniós terrorelhárítás csúcsrajáratása azt eredményezte, hogy a kontinensen soha nem látott számban kapcsolnak le embercsempészcsoportokat és kábítószer-kereskedelemre szakosodott bűnözőket. A folyamatok hátterében – ahogy azt Kasznár Attila, a TEK Tudományos Tanácsának titkára egy tanulmányban megállapította – az áll, hogy a szervezett bűnözésben rejlő biztonsági kockázatot jelentősen növeli az a tény, hogy egyre szorosabban összefonódik a terrorizmussal.
Informátorunk közölte azt is, a terrorelhárítóknak főként azokat a szűk kapcsolódási pontokat kell folyamatosan figyelniük – és szükség esetén beavatkozniuk – ahol a szervezett bűnözés és a terrorizmus összeér.
Vitathatatlan, hogy a migránsok hatalmas többsége nem terrorista, ám többségük az összes pénzét arra teszi fel, hogy az unióba bejuthasson. Amennyiben ez megtörtént, ám anyagi forrásaik elapadtak, nyelvismeret és szakma nélkül egyenes az út a bűnözéshez. A kiszolgáltatott helyzetbe került embereket az alvilág előszeretettel foglalkoztatja prostituáltként, drogdílerként, de akár fegyver-, dohány-, embercsempészként is. Kriminalisták szerint ez a folyamat az alvilág erőszakos átrendeződését hozhatja.
A migrációra ráépülve érkező terroristák a nekik szükséges eszközök, fegyverek beszerzése miatt csatlakoznak rá a szervezett bűnözésre. Ám folyamatos odafigyelést, felderítő és elemző munkát igényel, amikor a terroristasejtek tagjai társakat verbuválnak a könnyen radikalizálható, fanatikus – ám huzamosabb ideje Európában élő – migránsok közül. Ennek lényege, hogy az illegális bevándorlók is könnyen terroristákká, illetve a terroristákat segítő személyekké válhatnak.
Az Abdeslam-ügy
Majoros Csaba, a TEK Felderítési Igazgatóságának főtisztje korábban a következőkről számolt be. A párizsi, illetve a brüsszeli terrorcselekmények résztvevői néhány napot töltöttek hazánkban, ugyanakkor az Iszlám Államnak Magyarországra telepített kiterjedt hálózata nem volt. A szíriai Rakkában kiképzett terroristák jellemzően két-három fős csoportokban érkeztek, ám a déli kerítés felállításával és a migránshullám elterelésével a terroristák mozgása is a horvát–szlovén útvonalra helyeződött át.
Salah Abdeslam a párizsi terrorakció során a Stade de France-hoz szállított három öngyilkos merénylőt, ő maga lett volna a negyedik, de az utolsó pillanatban a robbanóövét kukába dobva visszakozott. Az uniós állampolgárként a schengeni határok között szabadon mozgó Abdeslam háromszor is járt Magyarországon, először 2015. augusztus 30-án Kiskőrösről a marokkói Bilal Hadfit és Chakib Akrouhot vitte magával Belgiumba. Bilal Hadfi a Stade de France-nál követett el öngyilkos merényletet, Chakib Akrouh pedig a párizsi kávézóknál tartott lövöldözésekben vett részt, majd 2015. november 18-án egy rendőri rajtaütés során felrobbantotta magát. Ők ketten szintén a migránsútvonalon, Kelebiánál érkeztek Magyarországra, majd Salah Abdeslam bérelt autóval vitte őket Belgiumba.
Abdeslam 2015 szeptemberében ismét Magyarországra, a Keleti pályaudvarhoz jött, ahonnan két férfit vitt magával, akik migránsokkal érkeztek. Ausztriában hamis szír útlevéllel igazolták magukat egy közúti ellenőrzésen. Később az egyik férfi, az algériai Mohamed Belkaid rendőrökkel folytatott tűzpárbajban vesztette életét Brüsszelben. A másik férfi, Najim Laachraoui később a brüsszeli Zavantem repülőtéren követett el öngyilkos merényletet. Abdeslam harmadszorra, 2015. szeptember 17-én érkezett hazánkba, ekkor vitte magával a három bataclani merénylőt, Samy Amimourt, Omar Mostefait és Mohamed Aggadot.
A párizsi Stade de France-nál robbantotta fel magát két férfi, akik a Mohammad Almahmoud és az Ahmad Almohammad nevekre kiállított hamis útleveleket használták. Ők Horvátország felől – regisztráció után – szöktek be Magyarországra, és a magyar hatóságok szállították őket Ausztriába. A röszkei határzár után Salah Abdeslam a németországi Ulmból magával vitt három embert, közülük Osama Krayemet és Soufiane Ayarit a Brüsszelben elkövetett merényletekkel összefüggésben elfogtak.
2015. július 16-án érkezett a húszéves algériai Bilal C. a migránsok görög–macedón–szerb útvonalán. Az Iszlám Állam azzal bízta meg, hogy a migránsok által abban az időszakban használt balkáni útvonalat térképezze fel, hogyan lehet átjutni az egyes határokon, milyen rendőri ellenőrzésekkel lehet számolni. Bilal C.-t 2016 áprilisában a németországi Aachenben fogták el, és bűnvádi eljárás indult ellene terrorizmus miatt.
2015. augusztus 1-jén Abdelhamid Abaoud és Ayoub El Khazzani érkezett a balkáni migránútvonalon hazánkba. Tizenhat nappal később az Amszterdamból Párizsba tartó Thalys gyorsvonaton a mosdóban összeszerelte gépkarabélyát, ám a vonaton utazó szabadnapos amerikai katonák megakadályozták, hogy lövöldözni kezdjen.
Offenzíva a kábítószerfronton
A szervezett bűnözői körökből a kábítószerrel foglalkozó bandák adják az Európába igyekvő, vagy már éppen itt lévő terroristák egyik fő bevételi forrását. Ennek a felismerésnek is köszönhető, hogy a magyar hatóságok látványosan fokozták a kábítószer-bűnözés elleni küzdelmet. A Budapesti Rendőr-főkapitányságon (BRFK) önálló kábítószer-bűnözés elleni osztályt szerveztek az év elején – ezzel visszaállítva a kilencvenes években jól működő rendszert. A BRFK mellett az összes megyei rendőr-főkapitányság is a munkája középpontjába emelte a kábítószer-bűnözést. A rendőrök elsősorban nem a fogyasztást, hanem a terjesztést igyekeznek megakadályozni. Az eredmények a változtatások helyességét igazolják, valóban látványosan megszaporodtak az elfogások. A drogkereskedők között pedig olyanok is rácsok mögé kerültek már, akik kapcsolataikon keresztül például a migránsok csempészésében is érdekeltek lehettek.
A rendőrség sikereire csak egy példa az elmúlt egy hét eredménylistája. Március 19-én a BRFK kábítószer-bűnözés elleni nyomozói a balkáni útvonalat használó bandát buktatott le, a bosnyák és a szerb bandatag mellett egy pétfürdői vevőt is elfogtak. A két külföldi kapcsolatrendszerét, benne az esetleges embercsempész-kapcsolatokra is, még vizsgálják. A következő napon Röszkénél egy macedón állampolgár autójában tíz kilogramm drogot talált a keresőkutya; ugyancsak vizsgálják a férfi kapcsolatrendszerét. Március 21-én a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói droglabort lepleztek le Újpesten, ahol egy férfit tetten értek, majd elfogtak még három vidéki férfit, akik segítették a szintetikus kábítószer előállításában. Ennek a csoportnak egyelőre nem ismertek a külföldi kapcsolatai.
Ugyanaznap adott ki a BRFK a bosnyák Dacaj Daim ellen körözést, akit a koszovói M. Z. vezette drogmaffia tagjaként keresnek. Itt is vizsgálják a külföldi kapcsolatokat. Szintén 21-én, Nagykátán, a lakásán fogtak el helybélit, aki otthonában árulta a drogot. 22-én két inárcsi férfit fogtak el Táborfalván, ahol egy bérelt házban drogot termeltek, Tengelicen pedig drogbirtoklásért állítottak elő két férfit. Március 23-án Kőbányán, a Hős utcai gettóban, egy lakásból négy személyt vittek el drogkereskedés alapos gyanújával.