Katonai tiszteletadás mellett Áder János köztársasági elnök jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját a trianoni békeszerződés aláírásához kötődő nemzeti összetartozás napján, reggel a Kossuth Lajos téren.
A lobogót a Himnusz hangjaira a Magyar Honvédség díszegysége vonta fel.
Az ünnepi ceremónián jelen volt Simicskó István honvédelmi miniszter és Benkő Tibor vezérezredes, vezérkari főnök is.
Kósa Lajos: a magyarság képes a nemzeti megújulásra
Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője az ünnepnapon kiadott közleményében hangsúlyozta: az elmúlt évek bebizonyították, hogy a trianoni tragédia pusztítását túlélve a magyarság képes a nemzeti megújulásra. Úgy fogalmazott:
„hiszünk a nemzeti összetartozás erejében, mert csak egy erős nemzet képes kiállni magáért szerte a világban”.
A nemzeti összetartozás napjának meghirdetése és a kettős állampolgárságról szóló törvény a 2010-ben megalakult új Országgyűlés legfontosabb döntése volt, a Fidesz és a KDNP szövetsége ezzel tanúságot tett a magyar nemzet határokon átívelő összetartozása és a külhoni magyarság iránti felelősségvállalás mellett – emelte ki.
Semjén Zsolt: többszörösére nőtt a külhoni magyarság támogatása 2010-hez képest
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Kossuth rádió Vasárnapi Újság című műsorában elmondta, a külhoni magyarság támogatása 2010-hez képest megtízszereződött, a gazdaságit is ideszámolva meghúszszorozódott. „Felelősséggel mondom, hogy
kormány annyit még nem tett a külhoni magyarságért, mint az Orbán-kormány”
– fogalmazott. Kiemelte: a kultúra, az oktatás mellett a támogatást kiterjesztették a gazdaságra is.
Hollik István: a magyarság szégyenfalán van a helyük azoknak, akik nem szavazták meg a kettős állampolgárságról szóló törvényt
Hollik István, a KDNP országgyűlési képviselője budapesti sajtótájékoztatóján hangoztatta, hogy a magyarság szégyenfalán van a helyük mindazoknak, akik 2010-ben nem álltak ki a magyar nemzet határokon átívelő egysége mellett, nem szavazták meg a kettős állampolgárságról szóló törvényt, köztük Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnöknek, a Demokratikus Koalíció elnökének, Botka László (MSZP) szegedi polgármesternek és Vona Gábornak, a Jobbik elnökének is. Hangsúlyozta:
2010 óta az ellenzék újra és újra bizonyította, hogy nem lehet rá számítani, ha nemzeti ügyekről van szó.
Ezzel szemben a külhoni magyarok a Fidesz-KDNP szövetségre változatlanul számíthatnak, „számunkra a nemzet a magyarok összessége határainkon innen és túl” – jelentette ki.
Közleményeket adtak ki az ellenzéki pártok
A Jobbik erre reagálva a kormánypártok Trianonnal kapcsolatos lépéseit nevezte szégyellnivalónak közleményében. Az ellenzéki párt frakciója arra emlékeztetett, hogy a Soros-ösztöndíjas Orbán Viktor és pártja 1990-ben még látványosan kivonult a Parlament ülésterméből, amikor Trianonra kellett volna emlékezni. Ezt a „gyalázatot” a Fidesz és a KDNP a héten megismételte, amikor elutasították, hogy 2020 Trianon-emlékév legyen – húzták alá.
Az LMP közleményében azt írta, ezen a napon fontos emlékezni arra, hogy mindenki közös felelőssége tanulni a múlt hibáiból, és olyan nemzetpolitikai stratégiát megvalósítani, amely a jelen helyzetben a lehető legnagyobb támogatást nyújtja a külhoni magyar közösségeknek, miközben tiszteletben tartja azok önrendelkezési jogát.
Az Együtt közleményében kiemelte: a trianoni békeszerződés és az abból eredő „máig tartó fájdalom” nem választhatja szét a magyar nemzet tagjait. Trianon fájó igazsága arra tanít, hogy „a velünk élő kisebbségek ugyanúgy a nemzet részei, ahogy a többség: ha őket elnyomjuk, azzal leginkább saját magunknak ártunk” – tették hozzá.
A Párbeszéd közleményében úgy fogalmazott, a trianoni békeszerződés a magyar társadalom egyik nagy kibeszéletlen témája, nagy sebeket okozott, amelyek máig éreztetik hatásukat. A párt szerint olyan Magyarországra van szükség, ahol mindenki számít, és amely a külföldre vándorolt és elszakított magyarokat is támogatja identitásuk megőrzésében.
A nemzeti összetartozás napja alkalmából a többi között Debrecenben, Egerben, Kecskeméten, Keszthelyen, Miskolcon, Nagykanizsán és Zalaegerszegen is tartottak megemlékezéseket.
A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta és 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki a trianoni szerződést, amely kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. A magyarság harmada – mintegy 3,2 millió ember – az új határokon túlra került.
Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni szerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává. Az erről szóló törvény kimondta: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.