A megyék nevéről és székhelyéről szóló határozat módosításával kapcsolatos vita a Miniszterelnökséget vezető miniszter expozéjával kezdődött a parlamentben.
Lázár János szimbolikusnak nevezte, hogy Csongrád megye 2020. június 4-től felvegye a Csanád nevet. Értékelése szerint a megyejegyzék megváltoztatását célzó előterjesztése nem vesz el senkitől semmit, viszont egy ezeréves közösségnek ad valamit.
A tárcavezető azt mondta, történelmi üzenete és jelentősége van minden közigazgatási elnevezésnek.
Mint kifejtette, Csanád megyét 1030-ban alapították, ez az egyik legrégebbi egyházmegyei központ a csanádi püspökséggel. Ennek vetett véget 1920, a terület az ország közepéből az ország szélévé vált – fogalmazott, hozzátéve: az országhatárt megváltoztató erőszakos trianoni diktátum mellett a tanácsrendszer is pusztítást jelentett a térségnek, elvették az ott élők identitását.
Lázár János kitért arra, hogy a határmenti terület gazdasági viszonyait nem lehet ettől függetleníteni, a keleti határon magas a munkanélküliség, alacsonyak a jövedelmek és a nyugdíjak. Nem az emberek teljesítménye, munkája, elkötelezettsége változott meg – húzta alá.
A miniszter az Országgyűlés felelősségének tartja, hogy megteremtse a kereteit a változásnak, ha egy helyi közösségben erő, képesség és igény van a lokális közösség rehabilitálására.
Ismertette, hogy a több mint tucatnyi települést magában foglaló térségben ma is csanádi identitás él, a kezdeményezés – amelynek élére állt – pedig Makóról indult.
Megjegyezte azt is, hogy három megye folytatott le hasonló vitát, Pest és Nógrád azonban nem tartotta indokoltnak a névváltozást.
Lázár János arra kérte a Házat, hogy mérlegelje a csanádiak kérését.
A kormány nevében Völner Pál államtitkár jelezte: támogatják a javaslatot
Fidesz: helyreállítanák a történelmi Magyarország örökségét
B. Nagy László, a Fidesz vezérszónoka azt mondta: a megyék elnevezése kifejezője a történelmi folytonosságnak, egyúttal összetevője a helyi közösségek identitásának. A rendszerváltozás idején több megye neve is kiegészült, de az 1990-ben megállapított nevek a történelmi Magyarország vármegyéinek örökségét még így sem tükrözik teljesen – jegyezte meg.
A határozati javaslat ezt az örökséget hivatott helyreállítani, s általa a történelmi Magyarország hagyományai iránti elkötelezettség még inkább nyilvánvalóvá válik.
A közgyűlés támogatta a megyenév megváltoztatásával kapcsolatos javaslatot – jelezte a kormánypárti politikus, aki Lázár János javaslatának támogatását kérte a parlamenttől.
Államtitkár: alulról jövő kezdeményezésről van szó
Kovács Zoltán területi közigazgatásért felelős államtitkár azt mondta: alulról jövő kezdeményezésről van szó, amit a miniszter felkarolt. A helyi közösségektől indult a javaslat, és a megyei közgyűlésben majdnem egyhangúlag fogadták el.
Nógrád még nem döntött erről a kérdésről, vizsgálják, Pest megye pedig a rá vonatkozó kérést nem támogatta – jegyezte meg.
Szimbolikus, hogy a változás 2020. június 4-én lép hatályba – mondta az államtitkár, hozzátéve: ez a dátum a legnagyobb traumája Magyarországnak.
Ugyanakkor ezt a napot a nemzeti összetartozás napjává is nyilvánították.
Jobbik: igen a javaslatra
Hegedűs Lórántné, a Jobbik vezérszónoka közölte, az expozéban elhangzottakkal teljesen egyetértenek, azt ugyanakkor sajnálják, hogy a gesztusértékű módosítással nem élnek más megyék.
Külföldi egyetemek
Palkovics László oktatási államtitkár a vitában elhangzottakra reagálva közölte: a McDaniel College vezetése is megnyugvással vette tudomásul, hogy ez a megállapodás nemcsak a törvény feltételeit elégíti ki, hanem hosszú távú jövőt biztosít az egyetemnek és más marylandi intézményeknek is.
Hangsúlyozta: nincs veszélyben a magyar felsőoktatás szabadsága, autonómiája és ezt a Velencei Bizottság is megállapította a jelentésében, ahogyan azt is, hogy minden államnak joga és kötelessége felsőoktatásának minőségét biztosítani.
Elmondta: jelenleg az Egyesült Államokkal például a Fullbright ösztöndíjat és a magyarországi Amerikai iskola működését is államközi megállapodásokban szabályozták, így nem probléma, hogy ebben az ügyben is a megállapodást kötnek, emiatt nem kell szégyenkezni.
Közölte: Maryland állammal szakmai alapon zajlott a tárgyalás, és abszolút szakmai alapon tárgyalnak New York állammal is, ebben „nincs politikai rész”. Hozzátette: New York állammal a tárgyalások zajlanak, és véleménye szerint ezek hamarosan lezáródnak. Ha a CEU teljesíti a feltételeket, amit egyébként egyre inkább úgy látnak, hogy teljesíthetőek, akkor ezt a megállapodást is aláírják – mondta.
Elmondta: meglepte, hogy az MSZP nem támogatja a javaslatot, mert eddig nem úgy tűnt, hogy az MSZP ne értene egyet egy külföldi egyetem magyar működésével.
Jobbik: a megállapodás életbe léptetéséhez van szükség a javaslat elfogadására
Gyüre Csaba, a Jobbik vezérszónoka felidézte: az Országgyűlés tavasszal „viharos körülmények között” tárgyalta a felsőoktatási törvény módosítását. Jelezte, akkor a Jobbik már elmondta álláspontját ezzel kapcsolatban, így magát a törvényt most nem értékeli.
Hozzátette: a módosítás hat egyetemet érintett és ennek keretében kezdődött meg a megállapodások megkötése, elsőként Maryland állammal. Hogy a megállapodás életbe lépjen, szükség van ennek „szentesítésére” is, ezért került a javaslat az Országgyűlés elé – mondta.
Független képviselő: nem a megállapodással, hanem az előzményekkel van probléma
Szabó Szabolcs, az Együtt független képviselője azt mondta: a probléma nem a megállapodással van, hanem az előzményekkel, a felsőoktatási törvény módosításával, amitől nehéz eltekinteni. Szerinte már a törvény beterjesztésekor jól látható volt, hogy egy intézményre „lőnek”, a CEU-ra.
A képviselő arra várt választ, hogy nemzetközi jogi szempontból rendben van-e, hogy egy levelezés alapján kötöttek megállapodást, ugyanis két kormány megállapodásakor jegyzéket váltanak.
egységessé válnak a szabályok
A közigazgatási szabálysértési szankciók egységesítését is szolgálja az erről szóló törvényjavaslat – mondta expozéjában Kovács Zoltán államtitkár, hangsúlyozva: az előterjesztés az ügyfél iránti bizalmi szemléletet kívánja elmélyíteni a közigazgatásban, annak feltételezését, hogy az emberek és a vállalkozások alapvetően jogkövetőek.
Ennek figyelembevételével az előterjesztés nem a bírságolást, hanem az ügyfelek segítését helyezi előtérbe a további jogsértések megelőzése érdekében.
A javaslat fő szabályként a figyelmeztetés, a közigazgatási óvadék, a bírságolás, a tevékenységtől való eltiltás és az elkobzás szankciókat tartalmazza, de lehetőséget ad az ágazati sajátosságok figyelembevételére, további szankciók meghatározására.
Elmondta azt is: a javaslat a fokozatos szankcionálásra törekszik, amely azt eredményezi, hogy a jövőben várhatóan szűkebb körben szabnak ki közigazgatási bírságot. Ennek során azt kell mérlegelni, hogy az ügyfél egy meghatározott időn belül követett-e már el jogsértést. Ennek ellenőrzéséhez létrehozzák a szankciók nyilvántartását, egy elektronikusan hozzáférhető közhiteles adatbázist.
Fő szabályként az egy éven belül első alkalommal szabályt sértők figyelmeztetést kapnak, ami az államtitkár szerint nem jelent majd számukra érzékelhető joghátrányt. A hatóság akkor is alkalmazhat pusztán figyelmeztetést, ha a jogszabály bírság kiszabását írná elő.
A közigazgatási óvadék is a jövőbeli jogkövetést célozza, az ügyfél ugyanis az összeget csak újabb jogsértés esetén veszíti el.
Azonnali bírságot a jogszabály a durva, közérdeket jelentősen sértő esetben tartana fenn, például az emberi életet, testi épséget vagy kiskorút veszélyeztető szabálysértés esetében.
A javaslat azt is kimondja, hogy a három éven belüli első bírságolás esetén a legmagasabban kiszabható összegnek legfeljebb a fele róható ki, a helyszíni bírság pedig annak a negyede lehet.
Fidesz: zökkenőmentesen bevezethető az új eljárási törvény
B. Nagy László (Fidesz) az új közigazgatási eljárási szabályok jövő évi zökkenőmentes bevezetésével is indokolta az előterjesztést. Fontosnak nevezte a figyelmeztetés privilegizálását a bírsággal szemben és üdvözölte az óvadék intézményének bevezetését is.
Kiemelte a szankciók nyilvántartását is, ahogy az ágazati sajátosságok figyelembe vételének lehetőségét.
Jobbik: jó irányba tett lépés
Staudt Gábor (Jobbik) elismerésre méltónak nevezte a törekvést arra, hogy ne uralkodjon el a hatóságoknál a büntető szemlélet, helyette inkább segítsék az embereket.
Egyetértett a figyelmeztetéssel mint szankcióval és a közigazgatási óvadék bevezetésével is. Kifogásolta ugyanakkor a hároméves elévülési időt – amely szerinte túl hosszú -, valamint sokallta a közigazgatási bírság összeghatárát, amelytől ráadásul kormányrendeleti felhatalmazás alapján felfelé is el lehet térni.
Összegzése szerint ugyanakkor jó irányba tett lépés az előterjesztés, amelynek ha egyes részeit „kicsit arányosabbá” teszik, elképzelhető a Jobbik támogatása.
Ezt követően az elnöklő Lezsák Sándor lezárta a vitát, Kovács Zoltán államtitkár zárszavában pedig arról beszélt: egyeztettek szakmai szervezetekkel az előterjesztésről, de megfontolják az elhangzott módosítási javaslatokat. Úgy összegzett: az általános közigazgatási rendtartással együtt egy egészen új típusú szankciórendszer léphet majd hatályba.
A vita után Lezsák Sándor lezárta az ülésnapot, a Ház hétfőn folytatja munkáját.