Az elhízás járványszerű terjedésének megakadályozása a fő célja a szeptember óta hatályos közétkeztetési rendeletnek is, amelynek lényege, hogy mindenki az egészséges táplálkozás irányelveinek megfelelő ételt kapjon a közétkeztetésben. Az egészségtelen ételek és a mozgásszegény életmód mellett táplálkozáskutatók szerint az elhízást az is előidézheti, ha a gyermek az élete első ezer napjában túl sok fehérjét kap. Ezért is hangoztatják a szakemberek, hogy a csecsemő ideális tápláléka az anyatej, de a tápszerek közül is az a legjobb, amely az anyatejhez hasonló fehérje-összetételű.
A gyermekkori elhízás hosszú távon drámai következményekkel járhat. Mint a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesülete rámutat: az egymást követő generációk gyermekei egyre kövérebbek és egyre betegebbek. Ezt többek között az is igazolja, hogy a jellemzően az idősebb felnőtteket érintő 2-es típusú cukorbetegség előfordulása az utóbbi húsz évben megtízszereződött a gyermekek körében, és lassan nagyobb számban fordul elő, mint a fiatalkori, inzulinfüggő, 1-es típus. A máj elzsírosodása, amely olyan ritka volt, hogy a nyolcvanas évek előtt nem is szerepelt a gyermekgyógyászati tankönyvekben, ma már minden harmadik kövér gyermeket érint. Félő, hogy a közeljövőben az elhízás következtében fellépő egyes betegségek, mint a cukorbetegséggel összefüggő veseelégtelenség, vagy a korai szívérbetegség miatt kialakuló infarktus, már a gyermekek és fiatal felnőttek életkilátásait is rontani fogják – figyelmeztetnek a szakemberek.
A kövér gyermekek 80 százalékából kövér felnőtt lesz. Ez döntően azzal magyarázható, hogy a felnőttkori viselkedést alapvetően meghatározza a gyermekkorban kialakult szokásrendszer, ezzel együtt, hogy miket eszik, mennyit mozog valaki. De közrejátszik ebben az is, hogy a csecsemőkori, kisgyermekkori elhízás a szervezetben olyan változásokat okoz, amik a későbbi életkorban már alig korrigálhatóak.
Pados Gyula főorvos, a Táplálkozási Fórum elnöke is arra hívta fel a figyelmet a közelmúltban egy konferencián, hogy az elhízás legalább olyan komoly betegség, mint a rák, hosszú távon ugyanis olyan krónikus bajok kialakulásához vezet, amilyen a magas vérnyomás, a különböző szív-érrendszeri és mozgásszervi megbetegedések vagy a diabétesz. Ezért is elgondolkoztató, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint napjainkban többen halnak meg világszerte a túl- vagy inkább a rosszul tápláltság miatt, mint azért, mert éheznek. 2014-ben a világ felnőtt lakosságából több mint 1,9 milliárdan számítottak túlsúlyosnak, illetve kövérnek, közülük 42 millióra tették az 5 év alatti gyerekek számát.