- Orbán Viktor emlékeztetett: 2010-ben a görögországinál rosszabb helyzetben volt a gazdaságunk.
- Egy eladósodott országban az IMF mondja meg, mit csináljunk, és nem mi.
- Egy hatéves gazdasági tervről tárgyal a gazdasági miniszter a munkaadókkal és a munkavállalókkal
- Ha jól csináljuk, akkor a gazdasági teljesítmény is nő, és kisebb adókulcsok mellett is meglesznek az állam bevételei.
- A külföldön dolgozó magyarok tekintetében mindenki jajgatva beszél, pedig az egy lehetőséget.
Minden magyar vállalkozónak előnyös az egy számjegyű, 9 százalékos társasági nyereségadó, ami kétségkívül egy „kiemelkedő hegycsúcs” a magyar gazdaságpolitikai történetében – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
Azért beszélhetünk társasági nyereségadó-csökkentésről, vagy a minden korábbinál nagyobb mértékű minimálbér-emelésről, illetve a kisvállalkozások adókedvezményeinek – a katának és a kivának – növeléséről, a családi adókedvezmény szélesítéséről, mert megvannak azok az alapok, melyekből kinőhetnek ezek a gazdasági intézkedések.
Orbán Viktor emlékeztetett: 2010-ben a görögországinál rosszabb helyzetben volt a gazdaságunk.
Nem csak az volt a baj, hogy rossz volt a gazdaságpolitika, nem voltak világos alapjai a magyar gazdaságnak. Muszáj néhány vasszabályt, ökölszabályt, meg nem sérthető elvet kijelölni, amire föl lehet építeni utána egy működő gazdasági rendszert – hangoztatta.
Aki fizeti a prímást, az rendeli a nótát
Az első, amit kimondtunk, nem méltó a magyar emberhez, hogy másnak a lábán álljon. Hiszen aki fizeti a prímást, az rendeli a nótát. Vagyis egy eladósodott országban az IMF mondja meg, mit csináljunk, és nem mi. Ezért az IMF-et haza kellett küldeni, és s saját lábunkra kellett állni – magyarázta a kormányfő.
A másik, amit ki kellett mondani, hogy nem akarunk segélyen élni.
Kell egy olyan gazdaságpolitika, amely segélyalapú gazdaság helyett munkaalapú gazdaságot teremt.
Legyen először munka, utána pedig még érje is meg dolgozni – fogalmazott Orbán Viktor, aki felhívta a figyelmet arra: 2010-ben 1,8 millió ember fizetett adót, ma pedig fizet 4,3 millió, soha nem látott arányban dolgoznak az emberek, 5 százalék alatt van a munkanélküliség, közel vagyunk a teljes foglalkoztatottsághoz, gyakorlatilag munkaerőhiány van, nem munkaerő-felesleg – érvelt.
Kimondtuk ezeket az elveket és érvényesítettük őket, majd 3-4 évig működtettük ezt a masinériát, és most megjöttek az eredmények. Az alapok rendben vannak, a költségvetés rendben van, az államadósság csökken, pénzügyi helyzetünk stabil. Ez köszön vissza a hitelminősítő intézetek véleményében is – jegyezte meg.
Kudarcra és pesszimizmusra vagyunk iskolázva
A magyar egy olyan fajta, mely elvesztette a XX. századot. Mi kudarcra és pesszimizmusra vagyunk iskolázva. (…) Ebből nem olyan könnyű előjönni, és azt mondani, holnaptól elhiszem, hogy jobb lesz. Ezért fontos, hogy olyan emberek álljanak a kormányrúdnál, akiknek az életszemlélete eleve derűs, bizakodó, és ki mernek tűzni nagy célokat, meggyőzni a polgárokat, emberek, ezt érdemes csinálni – hangoztatta.
Kell még sok-sok év, hogy naponta sikerrel is szembesülhessenek az emberek. Ha ma sikerről beszél egy politikus, azt sikerpropagandának tekintik az emberek, és nem egy tudósításnak a valóságról.
Azonban elindultunk egy olyan irányba, melynek a sikerében lehet bízni. A magyar modell sikeres.
Most pedig jön a következő szakasz, egy hatéves gazdasági tervről tárgyal a gazdasági miniszter a munkaadókkal és a munkavállalókkal, nem vagyunk messze a megállapodástól, a szakszervezetekkel való együttműködés bajtársias, a vállalkozóknál megosztottság van – tájékoztatott a kormányfő.
Arra a kérdésre, hogy a társaságinyereségadó-csökkentésnek köze van-e a Brexithez, a miniszterelnök nemmel válaszolt.
Nem vagyunk kommunisták
Nem vagyunk kommunisták. Nem hiszünk abban a sok szomorú és buta dologban, melyek tönkretették az egész közép-európai térség gazdasági rendszerét. Nem gondoljuk azt, hogy az állam direktben fogja működtetni a gazdaságot, ezért hinnünk kell a vállalkozókban, szükségünk van rájuk. Mi csak szabályozni tudunk, működtetni nem. A kormány úgy tudja segíteni a vállalkozókat, hogy minél kevesebb bürokratikus akadályt állít eléjük és csökkenti az adókat – mondta Orbán Viktor.
Ha jól csináljuk, akkor a gazdasági teljesítmény is nő, és kisebb adókulcsok mellett is meglesznek az állam bevételei. Nem mondok le arról a célról, hogy kisebb adóval színvonalasabb sport, kultúra teremthető meg – emelte ki.
Arra a kérdésre, számolnak-e azzal, hogy az adócsökkentés hatására a külföldi cégeknek vonzóbb lesz Magyarország, illetve hazahozhatnak külföldön élő magyarokat a szaktudásuk miatt, azt válaszolta: az ide érkező befektetések nőni fognak. Az adórendszerben bekövetkezett változás azonban nem azonnal váltja ki a kívánt hatást. Ehhez kell 2-3 esztendő.
Fel kell készülni arra, hogy a magyarok jönnek-mennek
A külföldön dolgozó magyarok tekintetében mindenki jajgatva beszél, én azonban lehetőséget látok ebben – fogalmazott a kormányfő, aki emlékeztetett arra,
korábban azért harcoltunk, hogy ha külföldön akar dolgozni egy magyar, akkor ezt az európai államok ne tagadhassák meg tőle.
Most pedig ha él ezzel a lehetőséggel, a politikusok fejében átfordul negatív megítélésbe, az emberek fejében azonban nem. Inkább arra kell felkészülni, hogy egy olyan világban élünk a következő időszakban, amikor Magyarország az egységes európai gazdasági tér tagállama, országa lesz, és a mi embereink is jönnek-mennek, és nem javaslom, hogy az állam ebben korlátozza őket – érvelt.