Mint arról kedden beszámoltunk, a Teleki Blanka Gimnázium igazgatója, Pukli István a Tanítanék Mozgalom tüntetésén arról szónokolt: az oktatás átalakításáról „valóban tárgyalni képes” kormányzati delegáció felállítására van szükség, valamint arra, hogy a kormányfő és az államfő kérjen bocsánatot „az elmúlt hat évben megalázott emberektől”. Ha ez nem történik meg március 23-án éjfélig, akkor március 30-ára egyórás sztrájkot hirdetnek. „Én úgy vettem, hogy ez egy tréfa” – nyilatkozta Orbán Viktor a parlamenti folyosón a Népszabadság kérdésére, hogy bocsánatot kér-e a közoktatás állapotáért. „Olyan viccesen hangzott az egész” – jegyezte meg a miniszterelnök. Arra a felvetésre, hogy akkor sztrájk lesz, Orbán Viktor annyit mondott, „én jövök dolgozni” – írta szerdán a nol.hu.
Ülésezett az országgyűlés
Az Országgyűlés európai ügyek bizottsága szükségesnek látja a Magyar Európai Üzleti Tanáccsal (HEBC) folytatott konzultáció intenzívebbé tételét – mondta Hörcsik Richárd, a bizottság fideszes elnöke, miután a testület szerdai ülésén megvitatta a HEBC 2015. évi Erősebb Magyarországért, egy erősebb Európában című jelentését.
A HEBC az Európai Gyáriparosok Kerekasztalának kezdeményezésére alakult, tagjai 50 európai iparvállalat magyarországi leányvállalatainak legfelső vezetői. A HEBC 17 éves fennállása óta évente kiadott országjelentéseiben a tagok politikamentes, gyakorlatorientált befektetői tapasztalatait fogalmazza meg, a szervezet ajánlásait a mindenkori magyar kormánynak készíti.
Jakab Roland, a HEBC elnöke az ülésen elmondta, a negyedik ipari forradalom át fogja hatni az élet minden területét, és Magyarország hátrányos helyzetbe kerül, ha nem készül fel erre a folyamatra. Az októberben nyilvánosságra hozott jelentés címében is megfogalmazott célhoz a tagok ajánlásaikkal hozzá szeretnének járulni.
Hörcsik Richárd hangsúlyozta, meggyőződése, hogy a javaslatok beépülnek a kormányzati munkába. Kifejtette, a HEBC-hez hasonlóan szükségesnek látja, hogy intenzívebbé tegyék a szervezettel folytatott konzultációt.
A HEBC képviselői az ülésen egyebek között elmondták: országstratégia kialakítására ösztönzik a kormányzatot, amely kijelölné a hosszú távú fejlődési irányokat, javítaná az üzleti környezet kiszámíthatóságát, fenntarthatóbbá tenné a tervezést, ezáltal javítaná a versenyképességet. Az adópolitika területén is elvárás a megkülönböztetéstől mentes adórendszer, a rövid távú, rendkívüli bevételek ára a hosszú távú fejlesztések elmaradása – hívták fel a figyelmet a különadókkal kapcsolatban.
A foglalkoztatáspolitikáról szólva kifejtették, a HEBC üdvözli a magyar munkaerőpiac javulását, ehhez azonban a közmunkaprogram és a külföldi foglalkoztatás is jelentősen hozzájárult. Hozzátették, hasznosabb lenne, ha az előbbire fordított forrásokat például képzésekre használná fel a kormány.
Kitértek arra is, a negyedik ipari forradalom átalakítja a gyártási folyamatokat, a munkahelyeket, magasabb szintű hozzáértésre lesz szükség. Gyorsabb és hatékonyabb kormányzati lépéseket sürgettek az elvándorlás megállítására. Szükségesnek látják továbbá, hogy erősödjenek a részmunkaidős és egyéb nem hagymányos foglalkoztatási formák, és bővüljön a nők foglalkoztatása.
Fontosnak tartják, hogy az oktatási rendszer alkalmazkodjon a munkáltatók és az új kihívások támasztotta követelményekhez, a HEBC szerint politikai ciklusokon átívelő megközelítésre van szükség. A szervezet szorgalmazza, hogy a vállalatok és az oktatási intézmények együttműködése kapjon további ösztönzést és támogatást. A szervezet szerint a kormánynak érdemes lenne megfontolnia, hogy megduplázza a költségvetés oktatásra szánt keretét.
Felhívták a figyelmet arra is, hogy a felhőeladások rendkívül gyorsan nőnek Európa-szerte, de még nem alakult ki a gyakorlata, hogy az országok hogyan versenyezzenek ezekért a beruházásokért. A támogatói és a szabályozói környezet is most alakul, Magyarországnak érdemes részt vennie ezekben a folyamatokban, hogy minél nagyobb arányban itt jöjjenek létre az átrendeződéssel járó új munkahelyek.
Hörcsik Richárd hangsúlyozta, közös érdek, hogy sikeres legyen a magyar gazdaság, az ország ne maradjon ki az ipari forradalomból. Az európai források szerinte óriási lehetőséget adnak a fejlődéshez, nemcsak a kis-, hanem a nagyvállalatoknak is. A jelentésről azt mondta, tükröt tart elénk, fontos, hogy belenézve lássuk, mit kell kiigazítani.
Bana Tibor (Jobbik) alelnök hasznosnak ítélte a tanács által készített összefoglalókat. Úgy vélekedett, a gazdasági stratégia elkészítése nagyon fontos lenne a kiszámíthatóság, átláthatóság, tervezhetőség szempontjából, az elvándorlás ügyében pedig érdemi lépésekre volna szükség.
Firtl Mátyás (KDNP) úgy vélekedett, nagyrészt egyet lehet érteni a tükörrel, és egyebek mellett arról kérdezte a HEBC képviselőit, szerintük milyen bérekkel lehetne megtartani a dolgozókat úgy, hogy közben a cégek ne rokkanjanak bele. Legény Zsolt (MSZP) szerint a HEBC kompletten összeszedte, mi nem működik jól, a javaslatok beépülési folyamata viszont meglátása szerint a nullához konvergál.
A HEBC képviselői a kérdésekre reagálva kifejtették, a bérek mértéke a termelékenységtől függ, ha az duplájára nőne, meg lehetne duplázni a béreket, továbbá, hogy a magasabb hozzáadott értékű ágazatok fejlesztése magasabb bért eredményez. A munkaerő megtartására azonban a béren kívül is sok lehetőség van, kedvező hatása lenne például annak, ha mérséklődne a béren kívüli juttatások magas közterhe, adminisztrációja, ez esetben szívesen támogatnák egyebek között az alkalmazottak országon belüli közlekedését.
nok: benyújtották a törvényjavaslatot
A kormány szerdán benyújtotta az Országgyűlésnek a nemzeti otthonteremtési közösségekről (nok) szóló törvényjavaslatot az új lakóingatlanok építésének és vásárlásának ösztönzésére. Az otthonteremtési program új eleme nem érinti a lakástakarékpénztárakat, azok szerepe és állami támogatása nem változik.
A javaslatban ismertetett konstrukció szerint a nokhoz csatlakozó tagok kötelezettséget vállalnak egy meghatározott összeg befizetésére, előre meghatározott ütemben. Az új lakás vásárlásához a megtakarításon felül még hiányzó összeget a közösség kamatmentesen megelőlegezi azoknak a tagoknak, akiket sorsolással választanak ki a több mint 10 éves futamidő alatt.
Megemlékezés az Országgyűlésben
A magyar zászló és címer napja alkalmából Jakab István, az Országgyűlés alelnöke azt mondta, a magyar nemzeti színeket és a nemzeti zászló használatát az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményei tették a magyar nemzettudat és történelem legerősebb szimbólumává. Amikor a magyar zászló és címer napját ünnepeljük, egyúttal azokra a hősökre és mártírokra is emlékezzünk, akik ezen zászló színei alatt életüket áldozták a hazáért, a szabadságért és Magyarország függetlenségéért – tette hozzá.
Emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés 2014. december 17-én nyilvánította március 16-át a magyar zászló és címer napjává a nemzeti színről és ország címeréről szóló 1848. évi XXI. törvénycikk elfogadásának emlékére. A zászló színei közül a vörös az erőt, a fehér a hűséget, a zöld a reményt jelképezte akkor, és azt jelenti számunkra mind a mai napig – fogalmazott.
KDNP: a kormányzati megoldási szándék idejétmúlttá tette a tüntetést
Harrach Péter (KDNP) a március 15-ei megemlékezéseket értékelte. Az állami ünnepeket méltóságteljesnek ítélte, és kijelentette: a miniszterelnök beszéde a magyarokhoz szólt, a nemzet egységét hangsúlyozta. Két kifejezésben foglalta össze az ünnep üzenetét: a polgárosodás és a nemzet szabadsága.
Szólt a pedagógustüntetésről is, amelyet azonban szerinte a kormányzati megoldási szándék már idejétmúlttá tett. Problémának ítélte azt is, hogy a demonstrációra „rárepültek a politikai szervezők”. Feltette a kérdést: a sok pedagóguson kívül hányan voltak az ellenzéki pártok aktivistái közül?
Rétvári Bence a szabadság kérdéséről szólva úgy felelt: Brüsszelből mintha egy másik életformát akarnának ránk erőltetni. Szerinte, aki a gazdaságát csak az ide érkezőkre kívánja alapozni, az nem bízik az európai emberekben és kiszolgáltatottá teszi a kontinenst.
A pedagógusok követeléseiről szólva azt mondta: az elmúlt években soha nem volt olyan közel az ország ahhoz, hogy tárgyalásos úton tudjon javítani a köznevelés rendszerén.
Fidesz: leginkább a migráció fenyegeti a szabadságot
Kósa Lajos (Fidesz) tanulságosnak ítélte a keddi megemlékezéseket a magyar szabadság napjáról. A legabszurdabbnak azt tartotta, hogy a szabad sajtó munkatársait egy párt, az MSZP tüntesse ki, az ötlet – mondta – még Örkény Istvánnak se jutott eszébe. Bírált az LMP megemlékezését is, de kijelentette azt is: a Jobbik által politikailag és pénzzel is támogatott paramilitáris szervezet, a Farkasok veszélyezteti leginkább a közösségi és egyéni szabadságot.
Abszurdnak ítélte, hogy a pedagógustüntetés szerinte „bejelentkezett a politikai mezőbe”. Miért is kérjen bocsánatot a köztársasági elnök és a miniszterelnök? – tette fel a kérdést, úgy folytatva: mert a szocialisták által kivett pénzt megpróbáljuk visszatenni? Kijelentette: a szabadságot napjainkban leginkább a migrációs hullám fenyegeti.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára kijelentette: 1848-hoz hasonlóan most ismét olyan időket élünk, hogy az események évtizedekre meghatározhatják Európa sorsát. Szólt a menekültválságról, kijelentve: bátorság kell meghaladni a cselekvést gátló politikai korrektséget, és kimondani, hogy nem lehetőség, hanem veszélyforrás a bevándorlás, de bátorság kell a kötelező betelepítési kvóta elutasításához is.
Napirend
A képviselők döntöttek arról, hogy Házszabálytól eltéréssel tárgyalják szerdán a behajtási költségátalányról szóló törvényjavaslatot, amelyről csütörtökön szavaznak. A kormány kezdeményezésére megszavazták, hogy kivételes eljárásban tárgyalják a nemzeti otthonteremtési közösségekről szóló előterjesztést, amelynek így a vitáját és a zárószavazását is csütörtökön tartják. A Fidesz javaslatára a migrációval összefüggő előterjesztés általános vitáját levették napirendről. A Ház – a rágalmazási ügyekben folytatott töretlen gyakorlatának megfelelően – sem a szocialista Tóth Bertalan, sem Oláh Lajos DK-s politikus, független képviselő mentelmi jogát nem függesztette fel.
Harangozó Tamás (MSZP) a rendvédelmi életpályamodell második és harmadik pillérét kérte számon. A szocialista politikus interpellációjában felidézte, hogy az illetmények emelése mellet új lakhatási támogatási rendszert és megtakarítási célú állami biztosítási rendszert ígértek. Eközben december 23-án azzal lepték meg a dolgozókat, hogy a vonatkozó határozatot hatályon kívül helyezték. Az új kormányhatározatban nyoma sincs a korábbi ígérteknek – rótta fel. Miért nem szerepelnek ezek a tételek? A kormány feladta ezen terveit? – kérdezte.
Kontrát Károly államtitkár szerint a képviselő a kormányhatározatok egy részét kíséri csak figyelemmel. Januárban tárgyalta a kormány ezt a kérdést, s megbízta a belügyminisztert, készítsen előterjesztést a fenti két témában. Az előterjesztés előkészítése zajlik, február 10-én tartottak egyeztetést a szakmai és érdekvédelmi szervezetekkel, és minden esély megvan, hogy erről a kormány tárgyaljon. Mind a három pillér működni fog – ígérte az államtitkár, majd kitért arra is, hogy idén először teljesítményértékelésre a költségvetésben 8 milliárd forintot különítettek el.
A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament azonban 106 igen és 44 nem szavazattal jóváhagyta.
Napirend előtt
Tóbiás József (MSZP) szerint kedden hatalmas tömeg jelezte, hogy elég volt; már nem csupán kért, hanem követelt, méghozzá új irányt Magyarországnak. Hozzátette: a kormánynak el kell fogadnia a pedagógusok 12 pontját, amivel a magyarok több mint hetven százaléka egyetért.
Érdemi tárgyalásokat követelt az ellenzéki politikus, aki szerint vissza kell térni a nyugat-európai pályára, rendbe kell tenni az oktatás mellett az egészségügyet és a szociális ellátórendszert. Tóbiás József szerint kedden nem egy dühöngő, romboló tömeg, hanem fegyelmezett, jó szándékú emberek sokasága tüntetett, amely nem fog harcba indulni Európa ellen.
Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter szerint az MSZP-SZDSZ-kormány vette ki a pénzt az oktatásból, a mostani kormány teszi vissza azt 2012-től kezdve. Hozzátette: a szocialista kormányok 100 milliárd forintot vettek ki a rendszerből a fenntartói normatíva csökkentésével, amely az önkormányzatok eladósodásához vezetett. Emellett – folytatta – minden köztisztviselőtől elvettek egyhavi bért.
Hozzátette: 2012-től emiatt kellett elindítani a béremeléseket, először a pedagógusoknál. Azon véleményének is hangot adott, hogy a szocialisták csak és kizárólag politikai céljaikra szeretnék felhasználni a pedagógusokat. Jelezte, az oktatási kormányzatnak minden felhatalmazása megvan a tárgyalásokra és a változtatásokra.
Dúró Dóra (Jobbik) azt mondta, pártja rendkívül károsnak tartja, hogy az oktatási vita politikai síkra terelődik. Az övön aluli ütésváltásokat szakmai vitának kellene felváltania – érvelt. Elmondta, fontos, hogy minden szereplő, elsősorban a kormányzat önkritikával tekintsen az elmúlt hat évre. Szerinte a kormánynak több kérdést is fel kell tennie magának: elég fontos volt-e számára az oktatás? Hajlandó-e elhinni, hogy vannak olyan iskolák, amelyek jobb állapotban lennének önkormányzati fenntartásban?
Azt mondta, 2003-ban GDP 5,6 százalékát, 2013-ban 3,9 százalékát költötték az oktatásra. Dúró Dóra arról is beszélt, hogy a tankönyveknek nemcsak az árát, hanem a minőségét is figyelembe kellene venni. Rétvári Bence azt hangsúlyozta, minden szakmai szervezetnek ott lenne a helye a köznevelési kerekasztalon, mert csak ott lehet megoldást találni a problémákra, nem az utcán.
Véleménye szerint a keddi Kossuth téri tüntetés erős jelzés volt minden ellenzéki párt számára, majd arra mutatott rá, hányan voltak a Jobbik, az MSZP és az LMP megemlékezésén. Hozzátette: ezek az emberek lehet, hogy a kormányt leváltanák, de a szakszervezeteket meg az ellenzéki pártokat már leváltották.
Elmondta, 2015-ben GDP-arányosan, több tételt összeadva 6,14 százalékot költött az ország az oktatásra. Ózd jobbikos polgármesterét bírálva azt mondta, sárga iskolabuszok helyett sárga cabriót vett magának.