- Kedden jött létre a megállapodás a minimálbér emeléséről és a járulékok csökkentéséről, amelyet csütörtökön írtak alá.
- A kormányfő szerint ennek alapja az elmúlt években elvégzett munka.
- Orbán Viktor szerint a nagyarányú béremelés előfeltétele, hogy versenyképesek legyenek a vállalatok.
- A megállapodással megteremtették az új ipari forradalomba belépés feltételeit.
A kormányfő hangsúlyozta: a béremelés lehetőségét nem egy nemzetközi konjunktúra tette lehetővé, „nem az IMF adta”, és nem a jó szerencsének köszönhetjük.
Ezért a béremelési lehetőségért az elmúlt években millió és millió magyar ember dolgozott meg, emögött teljesítmény van – szögezte le, hozzátéve, hogy a bérmegállapodás „nem egy látomásra épülő megállapodás”, hanem a mögöttünk hagyott években elvégzett kemény munkára épülő megállapodás, „amiért megdolgoztunk”.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az elmúlt 26 évben többször is nekifutottak már valami hasonlóhoz, de nem jutottak el átfogó megállapodásig, ami most sikerült. Gratulált azoknak, akik a tárgyalásokban részt vettek és elismerését fejezte ki azoknak, akik vállalták a megállapodás aláírását.
Elmondta, ahhoz, hogy most a bérekről lehessen beszélni, szükség volt munkahelyekre, ahhoz pedig működő gazdaságra.
Kifejtette: hat évvel ezelőtt nem a bérekről kezdtünk beszélni, hanem arról, hogyan mentsük meg a gazdaságot a pénzügyi összeomlástól. Hozzátette: akkor azon dolgoztak, hogy megteremtsék az előfeltételeit annak, hogy munkahelyekről lehessen beszélni, mert ez kellett ahhoz, hogy most a bérekről lehessen.
Aláhúzta, a béremelés „nem jószándék kérdése”, ahhoz szükség van versenyképes gazdaságra és cégekre, mert csak a versenyképes cégek tudnak béreket fizetni és béreket emelni.
Orbán Viktor kifejtette: személyesen is büszke a nagyarányú béremelésre, amelynek előfeltétele, hogy versenyképesek legyenek a vállalatok. Mint mondta, munkát adni az embereknek az állam nem tud, ezt a szocializmusban megpróbálták és összeomlás lett a vége, vagyis munkahelyet a cégek vezetői, tulajdonosai tudnak biztosítani.
A miniszterelnök emlékeztetett rá: arra építették gazdaságpolitikájukat, hogy „ha munka van, akkor minden van”.
Megjegyezte: vannak regionális egyenlőtlenségek, nem mindig könnyű elérni a munkahelyet, és nem mindig azt kapja a munkavállaló, amit szeretne, amiért tanult, de az elmondható, hogy ma Magyarországon minden ember, aki dolgozni akar, az talál magának munkát. Hangsúlyozta: a mostani megállapodás a jövőről szól, nem arról, hogyan találjon valaki magának munkát, hanem arról, hogy megérje dolgozni.
„A kormány számára ennek a megállapodásnak az az értelme, hogy ha ezt sikerül teljesíteni (…) akkor azt mondhatjuk, nemcsak van munkahelyünk, hanem megéri dolgozni” – jelentette ki.
Szólt arról is, hogy a megállapodás adócsökkentésről is szól, cserébe a béremelésért.
Elmondta, bár kevesebb szó esik róla, de jelentős lesz a kis- és középvállalkozók járulékcsökkentése is, akikre szintén vonatkozik a csütörtökön aláírt megállapodás.
Orbán Viktor szólt arról is, hogy egy technológiai forradalom – mint fogalmazott, egy új ipari forradalom – küszöbén állunk. Olyan nagyarányú technológiai változás történik a modern gazdaságokban, ideérte Magyarországot is, ami mindent meg fog változtatni – tette hozzá.
Kétmillió dolgozó fizetése emelkedhet
A minimálbér és a garantált bérminimum emelése nyomán majdnem kétmillió embernek biztosan növekszik a fizetése a következő két évben. A Magyar Idők számítása szerint érezhető pluszra számíthatnak mindazok, akiknek havi járandósága nem haladja meg a bruttó 190 ezer forintot. A garantált bérminimum és a minimálbér emelése közvetlenül 1,2 millió dolgozót érint, ők vagy minimálbéren, vagy szakmunkás bérminimumon dolgoztak eddig, de az e fölötti kategóriáknál is növekedésre lehet számítani. A kedden megkötött bérmegállapodás értelmében jövőre 15 százalékkal nő a minimálbér és 25 százalékkal emelkedik a bérminimum, a munkaadói járulék pedig öt százalékponttal csökken. Az egyezség tartalmazza még, hogy 2018-ban további 8 százalékkal emelkedik a minimálbér és 12 százalékkal a szakmunkás bérminimum, a járulék pedig legalább két százalékponttal csökken.
Szavai szerint a most aláírt megállapodás úgy is értelmezhető, mint a következő évekre vonatkozó új gazdaságpolitika kiindulópontja.
Úgy vélte, hamarosan szükség lesz egy másik megállapodásra is, amely a technológiai korszerűsítéséről szól, a mérnöki tudományokról, a robotizáció, a digitalizáció kérdéseiről, és arról, hogy a magyar gazdaság és társadalom hogyan alkalmazkodik ehhez a változáshoz.
A megállapodás jó alap arra, hogy megtaláljuk erre a kérdésre a választ – mondta, hozzátéve, hogy a megállapodással megteremtették az új ipari forradalomba belépés feltételeit, és ezzel esélyt teremtettek arra, hogy a nagy technológiai versenyben Magyarország ne legyen esélytelen.
„Nem dőlhetünk hátra, vagy ha igen, akkor csak ma estig, mert holnap reggel már dolgoznunk kell azon a változásra való felkészülésen, amely meg fogja rengetni az egész modern gazdaságot és komoly kihívások elé állít mindannyiunkat” – mondta a miniszterelnök.