Mint mondta, a Brexit után a kontinens katonai ereje jelentősen csökkent, és nem maradhatunk ebben a védtelen helyzetben. Orbán támogatja a lengyel javaslatot, hogy jöjjön létre a visegrádi országok parlamenti közgyűlése, és azon is dolgoznak, hogy a V4-eknek legyen közös hadseregük, ami nem azonos az európai közös hadsereggel. Jelezte: a bevándorlási válság, terrortámadások, a brit kilépés közepette Európában nő a félelem, a polgárokban elhatalmasodik az érzés, hogy bizonytalan a jövő.
Megállapította: elitválság és demokráciaválság van Európában és a nyugati világban.
Orbán Viktor szerint a politikai elitképzők „termékei” ma már képtelenek biztosítani az utóbbi évtizedekben megszokott biztonságot és jólétet. A jövendő nemzedékei nem láthatnak maguk előtt olyan perspektívát, mint amilyen a szüleiké – jegyezte meg a miniszterelnök. Kijelentette: Európa jelenlegi politikai vezetése megbukott, az európai biztonság helyreállításához alapvető változásokra van szükség. A brüsszeli politika egyik legnagyobb veszélyét szerinte a denacionalizálási törekvések jelentik.
Ahhoz pedig, hogy csökkenjen a bizonytalanság, az unióban minden olyan kezdeményezést, amely hatásköröket akar elvonni a nemzetállamoktól, meg kell állítani. Az Európai Unió – mint mondta – már nem is hasonlít korábbi önmagára, a Brexit után végképp nem számít globális szereplőnek, legfeljebb regionális játékos, amit jól jelez az ukrajnai helyzet, a törökországi válság. A szeptemberi uniós csúcson Pozsonyban szerinte nem szabad engedni, hogy a bukott brüsszeli vezetés tovább védje a mundér becsületét. Át kell értékelni a régi és új Európa fogalomrendszerét is, hiszen ma már a régi a változásra képtelent jelenti, az új pedig a kontinens életképes, energiától duzzadó részét.
A miniszterelnök – utalva Donald Trump amerikai elnökjelölt kijelentéseire – arról is beszélt, hogy meg kell szüntetni a demokrácia exportpolitikáját. Ezért aztán a törökországi puccskísérlet után is a stabilitás fenntartását tartja a legfontosabbnak. Kijelentette, maga sem tudta volna az amerikai politikusnál jobban megfogalmazni, milyen lépések szükségesek a terrorizmus leküzdésére. Trump azt mondta, hogy Amerikában a világ legjobb titkosszolgálatát kell létrehozni, ez mindennek az előfeltétele. Orbán szerint Európában is ezt kell tenni: az európai nemzeti titkosszolgálatoknak és ezek együttműködésének a világ legjobb titkosszolgálati teljesítményére kell képesnek lennie, ez a biztonságunk első előfeltétele. A miniszterelnök kitért arra is, hogy nem közömbös, ki lesz a következő amerikai elnök, és mit gondol a bevándorlásról. Amerikai szempontból még érti is – mondta –, ha a bevándorlásban pozitívumot látnak a tengerentúliak, hiszen annak idején így jött létre az Egyesült Államok. – Ebben a történetben azonban mi vagyunk az indiánok – fogalmazott.
A Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke által moderált beszélgetés első felében Tőkés László EP-képviselő szólt a közönséghez. Az Erdélyi Nemzeti Tanács elnöke megismételte két évvel ezelőtt tett felhívását: Magyarország vállaljon védhatalmi státust az erdélyi magyarok ügyében, ahogyan Ausztria áll a dél-tiroli osztrákok mögött. Tőkés a szabadság zálogának és biztosítékának nevezte az autonómiát. Márton Áront idézte – „Ez nem politika, itt az életünkről van szó, s az élethez Istentől nyertünk jogot” –, szerinte a katolikus püspök üzenete máig ható érvényességgel bír. „Mi nem határkérdésről, hanem autonómiáról akarunk tárgyalni. Nem területet, hanem közösségi jogot kérünk és követelünk a törvényes rend keretei között, a nemzetközi normáknak, demokratikus autonómiaformáknak megfelelően” – egyértelműsítette Tőkés László.
A Fidesz frakcióvezetője szerint a miniszterelnök tusnádfürdői beszéde azt támasztotta alá, hogy azon kevés európai politikusok egyike, akinek érvényes álláspontja és programja van Európával kapcsolatban, és ezt úgy tudja megfogalmazni, hogy nem lehet félreérteni.
Az MSZP úgy véli, Tusványos a cinizmus fellegvára lett. Orbán mindig ezt a számára lejtő pályának ácsolt színpadot használja arra, hogy teszteljen, provokáljon, uszítson. Mikor mire van szükség – tették hozzá. Orbán az MSZP-től nyúlta le a közös európai hadsereg és titkosszolgálat gondolatát, amit 2015-ben terjesztetek be a parlament elé – ezt írta közleményében Harangozó Tamás.
A Jobbik úgy látja, Orbán Viktor is felelős Európa jelenlegi állapotáért, mert a Fidesz és az MSZP is ugyanannak a politikai elitnek a részesei, amely a miniszterelnök szerint megbukott.
Az LMP véleménye szerint a miniszterelnök szerepzavarban van: uniós vezetőként folyamatosan kritizálja az Európai Uniót, de megoldásokat nem mutatott be tusványosi beszédében.
A Demokratikus Koalíció szerint Orbán Viktor előadásával hadat üzent az európai közösségnek és a szabadságra, demokráciára, jólétre váró magyaroknak. Gréczy Zsolt, szóvivő közleményében azt írta, a miniszterelnök „teljesen együgyű lett”, semmi másról nem hajlandó beszélni, mint félelemről, menekültekről, az EU állítólagos válságáról.
Kiszelly Zoltán: egyértelmű üzenet
Két fontos vetülete volt a miniszterelnöki beszédnek: az egyik az uniós politika, a másik a migráció. Az európai politikával foglalkozó rész szorosan illeszkedett a múlt heti varsói V4-es csúcshoz. Szeptember közepén lesz Pozsonyban az európai uniós értekezlet, ehhez kapcsolódóan fejtette ki Orbán Viktor, miként kellene átalakítani az EU-t. Konkrétumokat is mondott, például hogy csökkenteni kell az Európai Bizottság és az Európai Parlament szerepét, és nagyobb hatalmat kellene adni a miniszterelnököknek. A belpolitikai rész a migrációhoz mint az őszi népszavazás fő témájához kapcsolódott, itt főként az volt fontos, amikor azt fejtegette: az Európát érintő bevándorlási válságban mi vagyunk az indiánok. Ez is nagyon egyértelmű üzenet volt, amit mindenki megért belföldön is. A beszéd spontánabb volt, mint korábban, a kormányfő csak a számokat idézte papírból. Ezúttal nem fogalmazhatott túl sarkosan, mert akkor rontotta volna Magyarország és saját pozíciót a szeptemberi uniós csúcstalálkozó előtt.