Orbán Viktor szerint, így kell kezdeni egy évet, és reméli, ugyanígy végződik, mivel barátot fogadni kellemes dolog. 2018 Európa számára egy fontos esztendő lesz, mivel ha követjük az uniós ciklusokat, akkor látjuk, hogy a mostani ötéves uniós ciklusnak ez lesz az utolsó éve. Az utóbbi időszakban kiderült, mi működik, és mi nem működik az unióban.
Többet adunk az unió erejéhez
A kormányfő elmondta: a mostani lengyel kormány tagjai fiatalkorának a hősei voltak. Az elmúlt évek bebizonyították, hogy Közép-Európa és a közép-európai gazdasági modellek működnek.
Többet adunk az unió erejéhez, mint arra 2004-ben gondoltunk volna. Mi vagyunk az unió gazdasági motorja. Mindez, ha nem lenne, akkor nem lenne gyors uniós növekedés sem
– mondta a kormányfő.
A migrációt meg kell állítani
Látványos kudarcot vallott az uniós bevándorlási politika, sokan ezt még mindig erőltetik – mondta Orbán Viktor. A migrációt meg kell állítani, a határokat meg kell védeni. A magyar kormányfő megköszönte a lengyelek segítségét a határvédelemben.
Van víziónk Európa jövőjéről, nem akarunk birodalomban élni, a szabad nemzetek szövetsége mellett állunk
– mondta Orbán Viktor. Gyenge tagállamokkal nem létezhet erős EU – tette hozzá. Orbán elmondta, a tárgyalások során az európai életet szellemi szinten is értelmezték. Mi magyarok azt szeretnénk, ha Európa európai maradna. Csak a keresztény kultúra megőrzésével lehet erős Európa.
A magyar-lengyel barátság az európai politika alapja
Gazdasági szinten javítani kell az észak-déli összeköttetéseket Magyarország és Lengyelország között, mivel ezen a téren nem történt áttörés az utóbbi időszakban. Kiváló tárgyaláson vagyunk túl, és a magyar-lengyel barátság továbbra is az európai politika alapja lesz.
Nem akarunk posztkeresztény korszakba lépni
Orbán Viktor közölte, hogy a nagy összecsapások és viták éve lesz az idei. Mindennek az oka, hogy most akarják sokan dűlőre vinni a dolgokat a jövő évi uniós választás előtt – tette hozzá. A bevándorlásnak van egy nemzetbiztonsági és szellemi dimenziója is.
Nyugat-Európában egy poszt-nemzeti és posztkeresztény állapot felé tartanak, és mi nem akarunk átlépni ilyen korszakba
– mondta a miniszterelnök. Ha belépünk egy ilyen korba, akkor szétesik a magyarság, éppen ezért nem lépünk be egy ilyen korszakba – tette hozzá.
Európát a nemzeti identitások tehetik erőssé – hangsúlyozta a kormányfő.
Nem bővül a V4-ek csoportja
Az Origo kérdésre Orbán Viktor elmondta, hogy a V4-ek nem akarják bővíteni a csoportot újabb országgal, mert így a hatékonyság rosszabb lenne. Abban gondolkozunk, hogyan lehetne bizonyos országokkal szorosabb kapcsolatot kiépíteni.
Érdekeltek vagyunk a lengyel gazdaság fejlődésében
Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy a lengyel gazdaság nagy és erős legyen, mivel egy önálló gazdasági erő nélkül nem lehet erős Közép-Európa nélkül – mondta Orbán Viktor. Az orosz és a német világ közötti térség, ha megkapja a lehetőséget, akkor tud fejlődni. Mi nem akarjuk a németek pénzét, de természetesen a beruházásokat elfogadjuk.
Egy önálló gazdasági erővel rendelkező közép-európai régió mindnyájunk érdeke.
Orbán arra is emlékeztetett, hogy a német gazdaság kereskedelme nagyobb a V4-ekkel, mint a franciákkal.
Morawiecki: hiszünk az európai értékekben
Számunkra nagyon fontos a visegrádi négyek együttműködése, mivel az uniónak politikai stabilitást ad, és nagyon Európa-barát hozzáállást adunk. Morawiecki közölte, hogy hiszünk az európai értékekben, és ezt közösen szeretnék építeni.
A lengyel kormányfő elmondta,
teljes egészében egyetértenek a magyar állásponttal a migránsválsággal kapcsolatban.
A szuverén államok polgárainak joguk van eldönteni, kikkel akarnak együttélni – tette hozzá Mateusz Morawiecki. Egy másik kérdésre közölte, határozottan elutasítják a kötelező kvótákat. Az EU-nak nincs joga, hogy így közelítse meg ezt a kérdést – tette hozzá. Mi készen állunk arra, hogy a migrációs válságot a helyszínen kezeljük – mondta a politikus. Hozzátette, hogy mindenáron szeretnék meggyőzni a többi tagországot is arról, hogy a migrációt helyben kell kezelni.
Sokat beszéltek energetikai kérdésekről, és a következő uniós költségvetésről. Morawiecki közölte, hogy a V4 egységesen lép majd fel a következő uniós költségvetés során.
A lengyel miniszterelnök arról is beszélt, hogy több közös gazdasági projektről egyeztettek. Mostanra 8,8 milliárd dollárra nőtt a két ország kereskedelmi kapcsolata, amit tovább kell erősíteni, amihez az infrastruktúra fejlesztésére van szükség. A V4-eket nem kívánjuk bővíteni, de a visegrádi csoport rengeteg kérdésben egy hullámhosszon van. A nemzetek döntenek arról, hogy kiket akarnak befogadni. Mi is befogadtunk 1,5 millió ukrán menekültet a háborús övezetből -mondta. Lengyelország nagymértékben kiveszi a részét a migrációs krízisben, ami Ukrajnát érinti. A brexitről azt mondta, hogy társadalmaik számára is fontos kérdés Nagy-Britannia kilépése.
Egész Közép-Európának jó a lengyelek ENSZ BT tagsága
Orbán Viktor örömtelinek nevezte, hogy Lengyelország az ENSZ biztonsági tanácsának a nem állandó tagja lesz. Mi közép-európaiak azt a hagyományt képviseljük, hogy mi a saját szabadságunkért vérrel fizettünk. Nekünk nagyon fontos, hogy Lengyelország ezt a világlátást tudja képviselni az ENSZ BT-ben – mondta a magyar kormányfő. Egész Közép-Európa közel került ahhoz, hogy a világ egyik legfontosabb biztonsági szervezetében képviselhetik az érdekeit. Orbán Viktor sok sikert kívánt Lengyelországnak ebben a munkában.
Morawiecki meghívta Orbán Viktort a lengyel függetlenség 100 éves évfordulójának eseményeire.
Megérkezett Magyarországra Mateusz Morawiecki
Mateusz Morawiecki, a december 11-én hivatalba lépett új lengyel miniszterelnök első hivatalos külföldi kétoldalú látogatásán január 3-án Magyarországra érkezett. A magyar és a lengyel kormány vezetői között rendszeresek a találkozók az utóbbi években. Orbán Viktor kormánya 2010-es megalakulása utáni első hivatalos külföldi útja Varsóba vezetett. Akkor Donald Tusk lengyel kormányfővel folytatott tárgyalásainak témája elsősorban a V4-ek együttműködése és a 2011. évi magyar, majd lengyel EU-elnökség kapcsán kialakítandó különleges együttműködés volt. A következő években is rendszeresek voltak a magyar-lengyel kormányfői találkozók.
A kormányfő első útja is Varsóba vezetett
2014. május 5-én Orbán Viktor újbóli választási győzelmét követő első külföldi útja is Varsóba vezetett.
Donald Tusk lengyel kormányfővel folytatott tárgyalásain a magyar miniszterelnök támogatásáról biztosította az energiaunióra vonatkozó lengyel javaslatot. 2016. február 8-án Orbán Viktor meghívására hivatalos látogatást tett Magyarországon Beata Szydlo lengyel kormányfő. A megbeszélések témája volt a visegrádi országok együttműködésének erősítése, közös álláspont kialakítása az Európai Unió reformjára tett brit javaslatokkal kapcsolatban, a migrációs válság, a kétoldalú kapcsolatok ügye.
2016. szeptember 6-án Orbán Viktor kapta a lengyelországi krynicai gazdasági fórumon Az év embere díjat,a rendezvény legjelentősebb elismerését, a kitüntetést Beata Szydlo lengyel kormányfő adta át. A legutolsó magyar-lengyel kormányfői csúcstalálkozó 2017. szeptember 22-én volt. Orbán Viktor hivatalos látogatást tett Varsóban, ahol Beata Szydlo lengyel kormányfővel a kétoldalú kapcsolatokról, a lengyel-magyar projektekről és európai uniós témákról tárgyalt. A megbeszéléseken megerősítették Varsó és Budapest közös álláspontját az olyan kulcsfontosságú kérdésekben, mint amilyen a biztonság és a migrációs válság kezelése.
Nem változott a lengyel álláspont
A mostani magyar-lengyel csúcstalálkozón bizonyos szóba kerülnek majd a Varsót ért brüsszeli támadások, így a hetes cikkely szerinti eljárás elindítása is. A migrációs ügyek, a V4-ek helyzete, valaminti az európai uniós reformok jövője. Mindezekről már legutóbbi Twitter-bejegyzésében is kitért Morawiecki. Jottányit sem változott a lengyel álláspont a menekültátirányítás ügyében – hangsúlyozta az új lengyel kormányfő, hozzáfűzve, hogy ez a hozzáállás változatlan marad a január elejére általa tervezett kormányátalakítás után is.
Lengyelország kezdettől fogva ellenzi a menekültátirányítási mechanizmust – mutatott rá Morawiecki, aki úgy látja, hogy a kvóták „egyoldalú rákényszerítése a tagállamokra a közösség elveinek tagadását” jelenti.
Aláhúzta: Varsó nem egyezik bele, hogy olyan „hibás javaslatokat” erőltessenek rá, amelyek a problémát nem a gyökereinél fogva oldják meg.
Az Európai Bizottság december elején a harmadik, bírósági szakaszba léptette a menekültkvóta elutasítása miatt Budapest és Prága mellett Varsóval szemben is megindított kötelezettségszegési eljárást. Morawiecki december végén „új nyitást” jelentett be a Brüsszel iránti politikában. Nem hivatalos jelentések szerint a december 11-én kormányfői tisztségébe beiktatott Morawiecki vízkereszt után ismerteti a kormányátalakítás további részleteit.Kommentátorok szerint ennek keretében külpolitikai stílusváltás is valószínű.
A cikk teljes tartalma az origo.hu oldalán érhető el.