– Ha a Soros tenyeréből evő brüsszeli bürokratákon múlik, Európát könnyen maga alá temetheti a migrációs hullám – figyelmeztetett a nyitott határok politikájában rejlő veszélyekre Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlés őszi ülésszakának tegnapi nyitányán. Mint mondta, a NATO előrejelzése szerint az évtized végéig több mint 60 millió ember indulhat el Afrikából, s többségük számára az unió jelenti az elsődleges úti célt. – Amit eddig láttunk, az még csak a bemelegítés – jegyezte meg.
A kormányfő különbséget tett a bevándorlóországok és a nem bevándorlóországok között, előbbiek közé sorolva az EU azon nyugati tagállamait, amelyek mára „kevert népességűekké” váltak, és amelyek egyre inkább elvesztik keresztény jellegüket, nemzeti önazonosságukat. Hazánk és a visegrádi országok ezzel szemben egy másik utat választottak: ragaszkodnak biztonságukhoz, életformájukhoz, nemzeti, vallási, kulturális identitásukhoz.
Megerősítette: „Mi magyar Magyarországot akarunk, és egy európai Európát is szeretnénk.” Leszögezte: „Elfogadjuk, hogy a bevándorlóországok úgy döntöttek, bevándorlóországokká válnak, azt kérjük, ők pedig fogadják el, hogy mi sosem leszünk azok.” Emlékeztetett arra, hogy a bevándorlóországok azt javasolják: legyünk mi is bevándorlóországgá, és ha erre nem vagyunk hajlandók, akkor megerőszakolnak és rákényszerítenek bennünket. – Erről szól a kötelező kvóta, és ezt a tervet Soros György tervének tekinti, mert ő fogalmazta meg és tette közzé a saját neve alatt – fűzte hozzá.
Orbán Viktor értékelte az ország gazdasági és szociális helyzetét is. – Az államadósság 74 százalék alá csökkent, a gazdaság 3,2 százalékkal nőtt a második negyedévben, a foglalkoztatottak száma rekordmagas, több mint 4,4 millióra nőtt, és a munkanélküliség 4,2 százalékra csökkent. Ezzel együtt komoly eredmény, hogy a közfoglalkoztatottak száma szintén csökkent, mivel egyre többen találnak közülük munkát a magánszférában – sorolta.
A családpolitikáról szólva kiemelte: továbbra is a kormányzati munka középpontjában marad, már csak azért is, mert a kormány a családok megerősítését és nem a migrációt tartja a legjobb megoldásnak az európai demográfiai helyzet kezelésére. – Ma Magyarországon 467 ezer gyermeknek biztosítanak ingyenes étkezést, és az összes diák 85 százaléka kap térítésmentesen tankönyvet. Iskolafejlesztési program is indult, 400 település 527 intézménye újul meg, a pedagógus-életpálya bevezetésével sikerült emelni a tanárok megbecsülését – húzta alá.
Az ellenzéki pártok össztüzet zúdítottak a miniszterelnökre és kormányára. Vona Gábor megfenyegette Orbán Viktort, hogy kormányra kerülésük után 2018-ban vele kezdik meg az elszámoltatást, s a Fidesz és a KDNP politikusaival folytatják. A Jobbik elnöke – a többi ellenzéki felszólalóhoz hasonlóan – elsősorban a kormányzati korrupció elhatalmasodásáról, illetve az egészségügy és az oktatás tönkretételéről beszélt. Tóth Bertalan, a szocialisták frakcióvezetője Vonához hasonlóan a korrupciót emlegette, majd a nyugdíjasokat, akik szerinte a fiatalokkal együtt reménytelen helyzetbe kerültek az elmúlt hét évben, az LMP-s Szél Bernadett pedig a kormány Európa-politikáját bírálta.
Harrach Péter a Soros György által hirdetett nyílt társadalom ideológiájának önpusztító jellegére, a nemzeti konzultáció fontosságára és az üldözöttek védelmének kötelességére hívta fel a figyelmet. Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője felidézte: a legnagyobb korrupciós botrány, a 4-es metró ügye a szocialistákhoz kötődik, akik Simon Gábor ügyével, külföldön rejtegetett vagyonával kapcsolatban sem vallottak még színt, a Jobbik esetében pedig elég a kémbotrányról elhíresült Kovács Béla EP-képviselőre utalni. Szerinte Európának végre a maga kezébe kell vennie a sorsát, ne amerikai tőzsdespekulánsok határozzák meg, hogy az itt élők kivel éljenek együtt.
Orbán Viktor viszonválaszát azzal kezdte: „Úgy látom, hogy a nyár során elszaporodtak a miniszterelnök-jelöltek”, akik azzal a problémával küzdenek, hogy az emberek nem veszik őket komolyan, sőt lassan már láthatósági problémákkal is szembe kell nézniük. Szerinte ezzel magyarázható, hogy az ellenzéki politikusok durvák és személyeskedők voltak az ülésteremben. A Jobbik elnökének válaszul, annak divatszokásaira utalva – amelyekről maga beszélt az ATV-nek – azt mondta: „A kormányzáshoz komolyabb eszközökre van szükség, mint egy szemöldökcsipesz.” A szocialistákat emlékeztette, hogy kormányon elvettek egyhavi bért a pedagógusoktól, a kórházi ápolóktól, a nyugdíjasoktól. Az LMP kapcsán emlékeztetett, hogy EP-képviselőjük, Meszerics Tamás egyértelműen letette a voksát a betelepítési kvóta mellett. Orbán Viktor arra is felhívta a figyelmet, hogy az ellenzék eddig semmibe vette a migrációs válság súlyát, tagadta a kvótákat, ami alapvetően kérdőjelezi meg a hitelüket.
Brüsszelben közben Kovács Zoltán kormányszóvivő arról beszélt, hogy Magyarország tudomásul veszi a kvótaperben született európai bírósági ítéletet, de egyáltalán nem ért vele egyet, a jogi és politikai harc pedig sok szempontból még csak most kezdődik az uniós menekültügyi kvóták ellen.
A Nézőpont szerint Orbán Viktor győzött
Nem igazi kihívók Orbán Viktor ellenfelei a parlament őszi nyitóülése alapján – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont-csoport vezetője. – Az esemény a választási kampány nyitányát is jelenti, ám a három, frakcióval rendelkező ellenzéki párt elmulasztotta, hogy meghirdesse a következő hónapok stratégiáját – mondta. – A nyitóülés győztesének Orbán Viktor tekinthető, aki részletesen beszámolhatott kormányzása eredményeiről, s hangsúlyozhatta a bevándorlás elleni küzdelem fontosságát is.