Önként jelentkezhetnének a fiatalok a hozzájuk területileg legközelebb eső laktanyában, majd a kiképzés után szabadon dönthetnének, hogy folytatják, vagy elköszönnek a honvédség tartalékos állományától. Simicskó István úgy fogalmazott a napokban: „Azt tartom helyesnek, ha az állam a kellő ellenőrzési súlyával és az adott jogszabályi keretek között – ideológiáktól mentesen – lehetőséget ad a hazafias érzések közösségi célú kibontakoztatására”.
Simicskó István már minisztersége előtt is kiállt a honvédség hivatásos és szerződéses állományának kiegészítése érdekében az önkéntes tartalékos rendszer területi alapon történő továbbfejlesztése mellett. Korábban ismertetett elképzelése szerint a tartalékos erő területi alapon szerveződne, az egy környéken élők egy egységhez tartoznának. A létszám a teljes feltöltés után – ha akad elég önkéntes – megyénként körülbelül ezer fő lenne, vagyis a 23 ezer főben maximált létszámú hadsereg mellett még 20 ezer fő állna rendelkezésre.
A tartalékosok fegyverei a honvédség raktáraiban lennének, azokat csak a rendszeres időközönként tartott kiképzésekkor, gyakorlatokon vagy valódi vészhelyzetben használnák. A koncepció szerint egy tartalékos katona fenntartása egytizedébe kerülne egy hivatásos katona költségeinek, hiszen fizetést nem kapnak, illetve csak egyenruhára és kézifegyverre lenne szükség, ami pedig van raktáron. Ahhoz azonban, hogy a rendszer működjön, létre kellene hozni egy ösztönző rendszert. Kompenzálni kell ugyanis a tartalékost és a munkaadóját is azért, hogy a katona időnként kiesik a polgári munkájából.
A nyilatkozatok alapján a kormány semmilyen formában nem tervezi a sorkatonai szolgálat visszaállítását. Mivel a honvédség hivatásos és önkéntes tartalékos állományából egyaránt 5500 fő hiányzik, a kormány valóban tervez változtatásokat. Ezek azonban csak az önkéntesen katonai szolgálatot vállalókra vonatkoznának. A kabinet hamarosan dönt a kérdésben.