2017. október 21., szombat, Orsolya napja
Belföld, Interjú
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/belfold/onfenntarto-muemleki-orokseg-2030053/

Önfenntartó műemléki örökség

Virág Zsolt miniszteri biztos úgy látja, nyereségesen is működhetnek a kastélyok és a várak
– Értékmegőrzés történik, tartós megoldásokkal. A hazai viszonyokra szabott program egyedülálló lehetőség 39 kastély és vár számára, hiszen ezeket nemcsak felújítják, hanem turisztikai vonzerővé is alakítják – nyilatkozta lapunknak Virág Zsolt, a nemzeti kastély- és várprogram miniszteri biztosa. Elmondta: jól haladnak a régészeti, a restaurátori és a falszövetkutatásokkal, illetve a pályázatok elkészítésével is. Az év végére várhatóan hét helyszínen zajlik majd a kivitelezési munka. A szakember szerint a kastély- és várlánc esetében reális cél a nullszaldós működtetés, napjainkban tucatnyi kastély és vár képes nyereségesen működni. Hozzátette: az elmúlt 50 év műemlék-felújításai során nem számoltak azzal, hogy egy kastély vagy vár két évtizeden belül visszakerül romos állapotába, ha semmire sem használják. Ebből a zsákutcából nyílik most kiút.

– Mi a program célja?
– A legfontosabb cél, hogy a műemlékvédelem és az örökségmegőrzés lényeges szempontjai mellett egy jól értékesíthető turisztikai terméket hozzunk létre, amelynek a szellemisége méltó a program jelmondatához, „A múltunk jelen időben” mottóhoz. Emellett munkahelyeket teremt, hozzájárul a vidékfejlesztési célokhoz és multiplikatív hatásai révén élénkíti az adott település vagy járás gazdaságát.

– A bajnai Sándor–Metternich-kastélyra másfél milliárd forint jut. Ez mire elég?
– A bajnai kastélyon csak a külső homlokzatot javították ki egy évtizede, belül teljesen felújítandó. Az európai uniós források révén a kastély- és várállomány olyan forráshoz jutott, amely korábban nem létezett, ugyanakkor az Európai Bizottság ötmillió euróban, körülbelül 1,5 milliárd forintban maximalizálta az egy helyszínre költhető forrást, ez világörökségi területen a duplája lehet. Komoly tervezés és alternatívavizsgálat kellett, hogy ezt a pénzt hatékonyan osszuk el, hiszen egy kastély teljes helyreállítására és vonzóvá fejlesztésére ekkora összeg nyilvánvalóan nem elég. Arra viszont igen, hogy egy kihasználatlan, romos épület mind fizikai, mind szellemi szempontból elinduljon a megújulás útján, a felújított része turisztikai vonzerővé váljon, és a turisták elkezdjék látogatni.

– Egyes sajtóorgánumok szerint a kastélyprogram igazi haszonélvezői a kormányközeli körök.
– Ez nem így van, hiszen magánépületek nincsenek a programban. Az 1773/2016-os, tavaly decemberi kormányhatározat nevezi meg azt a 39 épületet, amelyek részt vesznek a program ezen ütemében. Ezek mind állami tulajdonok, sőt közülük 37 a nemzeti vagyontörvény, azaz egy kétharmados törvény mellékletében is szerepel mint tartósan állami tulajdonban tartandó épület. A nemzeti kastélyprogram forrásai nagyrészt a GINOP 7.1.1 európai uniós pályázati forrásból származnak, amelyeket a kormány hazai forrásokkal egészített ki, sok esetben éppen azért, mert az adott 1,5 milliárd forintos keret nem volt elég egy műszaki és turisztikai szempontból is racionális első ütem megvalósításához.

– Mégis azt sugallják ezek a körök, hogy a többi műemléket cserbenhagyták, mivel ezernél több kastély van az országban.
– Nem minden épület tölthet be turisztikai funkciót, egy megyében nem lehet harminc kastélymúzeumot vagy látogatóközpontot fenntartható módon üzemeltetni. Ugyanakkor egy műemléket vagy helyi védettség alatt álló épületet sem hagy cserben a kormány, hiszen a társasági adóról szóló törvény rendelkezései alapján már a műemlékek felújítására is adókedvezmény vagy egyéb támogatás kérhető. Ezzel a magánszférának is lehetősége nyílik arra, hogy bekapcsolódjon a műemléki felújításba. Sok épületnek ez az utolsó lehetősége arra, hogy megmentsék.

– Miért került be a programba Tiszadob, Szécsény és Eszterháza? Ezeket a kastélyokat már felújították.
– Tiszadob és Szécsény esetében természetesen nem a kastély felújítása került be a programba, hanem a belső tartalmának a fejlesztése, amely által az épület attrakcióvá válik. Vagyis különböző kiállítási tematikák létrehozása, installációk építése, multimédiás eszközök telepítése történik meg és olyan szolgáltatások kialakítása, amelyek által kulturális közösségi térré válhat a műemlék. A szécsényi kastélyban van ugyan egy szakmai értelemben nagyon jó, de régebbi kiállítás, amelynek a formanyelve mára kevéssé érdekli a látogatókat. Ez újul meg Nógrád megye egyik turisztikai motorjaként.

Tiszadobon pedig az Andrássy család érdekes, sok évszázados története kiválóan alkalmas arra, hogy bemutassuk a família jeles tagjait is. De egy jó kiállításban természetesen több témát kell kibontani és felépíteni minden rétegében, különben gyenge lábon fog állni a koncepció. Eszterháza egy hatalmas épületegyüttes, ahol 2007 óta folyamatosan újulnak meg az egyes épületrészek, és bár kívülről valóban helyreállították a teljes homlokzatot, belülről azonban a keleti szárnyban például még komoly munkálatok vannak hátra. Jelenleg az ötödik és a hatodik ütem zajlik, amelynek keretében a középső épületrész lakosztályai újulnak meg.

– Ha turisztikai látványosságként kezelik és fejlesztik a kastélyokat és várakat, ezt nem a műemlékvédelmi szempontok rovására teszik?
– A turisztikai és a műemlékvédelmi szempontok értő módon tökéletesen összhangba hozhatók a legtöbb épület esetében. A műemlékvédelmi elvek nem csorbulnak, hiszen az épület pont a régisége miatt vonzó és értékes. Fontos kormányzati cél, hogy egyszeri tőkeinjekcióval többféle bevételi forrásra támaszkodó, komplex funkciót betöltő épületek jöjjenek létre, amelyek hosszú távon fenntarthatják magukat. Igen fontos az is, hogy az épületeket ne csak fizikailag, hanem szellemileg is rehabilitáljuk.

A program munkaszervezeténél állami alkalmazásban kiváló régész, történész, művészettörténész, restaurátor és építész kollégák dolgoznak, gyakran sok évtizedes műemléki tapasztalattal, akik a tudásuk legjavát kamatoztatják most a kastély- és várprogram keretében.

Térképen is nyomon követhető a felújítások folyamata

Fotó: Éberling András

Térképen is nyomon követhető a felújítások folyamata

– Ezeket a műemlékeket egységes rendszerben kezelnék. Hogyan?
– Az épületek egy része már régóta látványosságként működik, másik részük pedig a romos állapot után most kap első ízben turisztikai funkciót. Egyrészt egységes arculattal tud megjelenni a program, másrészt a lánc minden tagjánál bevezetjük a kastélyprogram általánosan kidolgozott, a karaktert meghatározó programcsomagjait, például a Legendáriumot, a Minivilágot vagy a Kertbirodalmat. Nyugat-európai példákból is tudjuk, hogy a látogatók csak az idejük egyharmadát töltik az épületben, és ha a kínálat kiegészül a parkban létrehozott attrakciókkal, jó rendezvényekkel, akkor az háromszorosára nyújthatja a tartózkodási időt.

– Nyugati érdeklődésre is számítanak?
– Mindenképpen, hiszen a Kárpát-medencében is mindig megjelentek az általános európai művészettörténeti stílusirányzatok, és ezek az itteni adottságoknak köszönhetően helyi ízt is kaptak, ezért unikálisak. Az itteni épületek biztosan különböznek például egy spanyol kastélytól vagy kúriától. A kiállítások és a tájékoztató felületek mind ötnyelvűek lesznek, a Magyar Turisztikai Ügynökség iránymutatása alapján.

– Mivel rendezik be az épületeket? A második világháborúban és utána rengeteg tárgy elpusztult.
– Valóban, az épületek 99,9 százalékának elpusztult a berendezése. De van egy műtárgyvásárlási programunk, és az attrakciófejlesztésnek egy másik módját is kiválasztottuk. Az épületek múltjában végzünk mélyfúrást: levéltári, térképtári, régészeti és épületkutatási adatok által összeáll az a dokumentáció, amelyet jól felépítve, hitelesen, de a nagyközönség számára is befogadható módon tálalva valódi vonzerő lesz a műemlék.

Hirdetés

Kiemelt

Pszichésen zavart német állampolgár a müncheni késes támadó

A rendőrség müncheni parancsnoka azt mondta, semmi jel nem utal arra, hogy az őrizetbe vett gyanúsítottat vallási vagy politikai indítékok vezérelték volna.

Poszt-trauma

Büszkeség

Ha valamire, erre tényleg büszke lehet az ember!

Verhovstadt Orbánra lőtt, de magát találta el

Úgy tűnik, Guynak ez most sem jött össze. 

Vitray is beleállt

A Kádár-rendszer hangadója nyilasozott.

Visszatért a Népszabadság

Az egykori szerzők írtak bele.

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!