A Budai Központi Kerületi Bíróság 2017 januárjában T. Géza ellen adott ki európai, illetve nemzetközi elfogatóparancsot – tájékoztatta lapunkat a Fővárosi Törvényszék. A Magyar Idők megírta: házkutatásokat, kihallgatásokat tartott a Központi Nyomozó Főügyészség a 4-es metró korrupciógyanús ügyeivel kapcsolatban még tavaly ősszel. A hatóságok látókörébe került egy titokzatos személy is, akit őrizetbe vettek, de a bíróság szabadon engedte, és ő elhagyta az országot. Lapunk úgy tudja, T. Géza nem más, mint Terner Géza, akinek a neve felmerült a 2000-es években a Strabag-ügy kapcsán.
Az osztrák sajtó tárta fel 2006-ban: a Strabag egy Euro:contact nevű lobbicég közbeiktatásával, „túlfizetésével” teremtett forrást a 2002-ben hatalomra került MSZP–SZDSZ-koalíció megkörnyékezéséhez. A Strabag az akciót követően, a 2003–2007 közötti időszakban mintegy 360 milliárd forintnyi állami megrendelést kapott. Ebben az időszakban az Euro:contact több mint 14,5 milliárd forint bevételre tett szert. Az Euro:contact tulajdonos-ügyvezetője Aczél Zoltán volt, akinek az apósa nem más, mint Terner Géza. Korabeli sajtóértesülések szerint az após papíron „üzletviteli tanácsadóként” alvállalkozott Aczélnak. A Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. környékén is próbálkozott a közelmúltban a január óta körözött Terner, akit arról is ismernek, hogy korábban a csillebérci úttörőtábort akarta privatizálni az MSZP-holdudvarnak.
Az OLAF-jelentés szerint a tiltott pártfinanszírozás a 4-es metró beruházásánál is megjelent. Puch László korábbi szocialista pártpénztárnok és médiaguru nevét egy, a Siemens AG-val és a Siemens Rt.-vel kötött, 32 milliárdos, szabálytalannak minősített szerződéssel hozta összefüggésbe a csalás elleni hivatal. Az elektromos ellátórendszer kivitelezésére szerződő német cég több, az akkori politikai vezetéshez kötődő magyar vállalatnak is nagyobb összeget fizetett ki ismeretlen célból. Ezek egyike a 331 milliót kapott Media Magnet Kft., amely a bűnügyi eljárás során kihallgatott Horváth Éva, Hagyó Miklós egykori főpolgármester szóvivőjének vallomása szerint Puchhoz kötődik.
A vallomás szerint bár papíron Wéber Judit a többségi tulajdonos, és az ügyvezető igazgató egy bizonyos M. M. monogramú személy, a valódi döntéshozó nem más, mint Puch László. A szocialista politikus cégén keresztül bonyolították le az MSZP pártfinanszírozását, írja a jelentés. Az OLAF szerint a budapesti közszolgáltató és állami cégek arra voltak kényszerítve, hogy a Media Magneten keresztül reklámozzanak, és az így nyert bevétel felének felhasználásáról Puch László rendelkezett.
Lázár János csütörtökön megerősítette, az OLAF 400 milliárd forintnyi megkötött szerződést tekintett át, ebből 272 milliárd értékűvel volt probléma. Összesen 166 milliárd forint esetében öt bűncselekmény valószínűsíthető, az unió pedig 59 milliárdot követel vissza. A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, a fővárosnak 60 napja van a reagálásra, és ha az állításokat nem vitatja, vissza kell fizetni az összeget. Ugyanakkor a problémás 166 milliárd forintban 77 milliárd forint állami és 30 milliárd forint fővárosi önkormányzati forrás is volt.
– Van olyan értelmezés, miszerint az állami pénzt a kormánynak azonnal vissza kellene követelnie – jegyezte meg. Kiemelte, a főváros jelenlegi vezetésének semmi köze ezekhez az ügyekhez, ugyanakkor a Demszky Gábor idején kötött szerződéseknél csalás, hűtlen kezelés, befolyással üzérkedés és összejátszás valószínűsíthető, a Legfőbb Ügyészség ezek egy részében nyomozást folytat. A miniszter megjegyezte: az ellenzék számára egy OLAF-jelentés biblia, ha a Fidesz hibázik, és fércmunka, ha a teljes SZDSZ–MSZP-elit érintett. Tarlós István főpolgármester csütörtökön közölte: felelőtlenség nem vitatni a megállapításokat.
Az elmarasztaló OLAF-jelentés kapcsán a Siemens a Figyelőben jelentetett meg egy olvasói levelet, amelyben azt írták: már évekkel ezelőtt belső vizsgálatot folytattak a metróügy miatt külső szakértők bevonásával, ennek a végeredményét pedig eljuttatták a magyar ügyészségnek. A levél szerint vizsgálat és nyomozás is indult az ügyben, de ez 2013-ban megszűnt, azóta pedig nem keresték meg a Siemenst a metróval kapcsolatban. Korábban megírtuk: az OLAF-jelentés szerint a cég furcsa üzletelési megoldásai egy nemzetközi üzleti-jogi tanácsadó cégnek tűntek fel először, az általuk megszólaltatott tanúk különböző tanácsadási és médiaszolgáltatásokra kifizetett pénzekről beszéltek. A Siemens a német hatóságok közreműködésével alkut kötött az OLAF-fal a jelentés szerint. A magyar hatóságok hiába kezdtek nyomozni már 2009-ben, az eljárást le kellett zárni, mert a tanúk meggondolták magukat.
Nem bocsátott ki Gulyás László ellen a Budai Központi Kerületi Bíróság sem nemzetközi, sem európai elfogatóparancsot az Alstom-ügyben, és ilyen indítvány nem is érkezett a bírósághoz – közölte a Fővárosi Törvényszék. A Magyar Nemzet csütörtöki számában azt írta: a 4-es metró beruházásához kapcsolódó Alstom-ügy egyik terheltje külföldre szökött, és az érintettet Gulyás Lászlóként, a DBR Metró Projektigazgatóság volt vezetőjeként azonosította. Gulyás mellett Demszky Gábor kiállt az ATV híradójában. A volt főpolgármester arról is beszélt: a jelentésben foglaltakat egy független szakemberekből álló bizottságnak kellene vizsgálnia.
Jó az együttműködés
A folyamatban levő ügyek állása, valamint az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő csalási ügyekben induló büntetőeljárások hatékonyabbá tételét elősegítő eszközök megvitatása volt a fő témája Polt Péter legfőbb ügyész és a Magyarországon hivatalos látogatáson tartózkodó Giovanni Kessler, az OLAF főigazgatója közötti találkozónak – tájékoztatott a Legfőbb Ügyészség. A közlemény szerint az OLAF minden ajánlása és jelzése nyomán a magyar ügyészség elrendelte a nyomozást, amelyek közül öt ügy végződött vádemeléssel, egyben jogerős elmarasztaló ítélet is született. Huszonhárom ügyben folyamatban van a nyomozás. Csütörtökön Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Trócsányi László igazságügyi miniszter is megbeszélést folytatott Kesslerrel, akit biztosítottak arról: minden segítséget megadnak az OLAF-nak.