Ma, azaz március 3-án tölti be kilencvenedik életévét Obádovics J. Gyula matematikus, akinek a könyvein generációk nőttek fel. 1956-ban megírt Matematika című könyve már húsz kiadást élt meg. Ma is alapvető a középiskolai képzésben, sőt 2007-ben már az űrben is hivatkoztak a munkásságára. Charles Simonyi szoftverfejlesztő matematikus ugyanis a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén egy, a Földről rádión kapott kérdésre azt válaszolta: Amikor még elég fiatal voltam, Obádovics József Gyula könyvéből tanultam a matematikát.
Obádovics J. Gyula Baja városában nőtt fel, ami akkoriban falu volt. Ott éltek a bunyevácok lakta kerületben, az utcájukban a fiákeresek, a kőművesek, az ácsok, és a bognárok. A dédanyja nem tudott magyarul, először tehát a bunyevác nyelvet tanulta meg, s csak aztán a magyart. Obádovics J. Gyula az egyetemi tanulmányait 1945-ben kezdte a Pázmány Péter Tudományegyetemen. Olyan kiváló professzorok óráit hallgatta, mint például Fejér Lipót, Kerékjártó Béla, Szász Pál, Turán Pál, Fejes Tóth László, Rényi Alfréd. Itt szerzett 1950-ben matematika–fizika szakos tanári diplomát. 1952-től a Miskolci Egyetem matematikai tanszékén volt adjunktus, majd docens, közben pedig kidolgozta a számítástechnika és a numerikus módszerek tananyagát.
A Matematika című könyvének hallatlan sikere egy pályázattal kezdődött 1955-56-ban. Aspiránsként 24 oldalt írt, és egy tartalomjegyzék elképzelést. A elbírálásnál voltak is belőle viták, mert sok olyat beletett, amelyek akkor még nem voltak benne a középiskolai tananyagban, vagy kihagyták azokat, mint az integrált differenciaszámítást, az analitikus geometriát, és a trigonometriának egy igencsak érthető leírását.
A megjelent könyvet a középiskolák a tananyagukban alkalmazták. Hamar országszerte ismert fogalommá vált összefoglaló és gyakorló kézikönyv jellegű, nemzedékek által használt, Matematika című, közép- és felsőfokú ismereteket tárgyaló matematika tankönyve, amelyet idővel már csak „az Obádovics” néven emlegetnek. „Ennek a könyvnek köszönhetem, hogy le tudtam érettségizni.” „Nagyon jó! Mindent megmagyaráz. Nem sieti el a dolgokat, mint a mostani tankönyvek.” „Nagyon nagy segítséget nyújtott az ön könyve a matematika megszeretésében, és felfedezésében.” „Középiskolás koromban az ön matematika című könyvét úgy tartottuk a kezünkben, mint a bibliát.” – írták neki az évek során.
A diákok kedvelték, az egyetemen még verset is írtak róla. Obi-nak, Oba-nak becézték. „Iván bácsi tempójával évfolyamunk sose bírt, / míg irkánkat előszedtük, ő két táblát is teleírt. / Kopogott a fehér kréta, A1 plusz A2, / ekkor gondoltuk, itt a matek egy nagy fertő. / De jött Obi. S gyakorlaton önbizalmunk helyretette, / híres könyve mellett akkor ez volt a legnagyobb tette. / Obádovics ráébresztett, hogy a már ismert egyszeregy, / a difi és az integrál az jószerivel egyre megy. / Szigorlattal küzdöttük le ezt a nehéz matek ovit, / hálás szívvel szívvel emlegetjük óvóbácsinkat, az Obit.”
Mindig csábították Budapestre, ezért a Munkaügyi Minisztérium MÜM Számítástechnikai Intézetének igazgatója lett. Optimum számítást, hálótervezést tanítottak arról, hogy hogyan lehet egy vállalat munkáját előre megtervezni. Ezt követően nyugdíjazásáig a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen tanított, tanszéket vezetett.
Obádovics J. Gyula Balatonszárszón él. Elmozdult gerinccsigolyái miatt mostanában egy gravitációs gerincnyújtón kínozza magát. Nyolcig, fél kilencig padozik, híreket hallgat, televíziót néz. Aztán íróasztal mellé ül. Ugyanúgy, mint egész életében. Most az önéletrajzi könyvét írja. A polcokon a laikusok számára rettenetes című könyvek: a Vektoranalízis, és tenzoralgebra, a Numerical analysis. És a saját könyvei: mint a Matematika, a Felsőbb matematika, a Felsőbb matematikai feladatgyűjtemény, a Lineáris algebra példákkal, a Valószínűségszámítás és matematikai statisztika, a Mátrixok és differenciálegyenlet-rendszerek, illetve a Numerikus módszer, és programozások. És szépirodalom is, Cs. Szabó Lászlótól Áprily Lajosig, Irwin Shaw-tól Sofi Oksanenig. És sok életrajz, saját önéletrajzának előtanulmányaként. Charlie Chapliné, Bud Spenceré, Növényi Norberté, Steve Jobsé.
Elmondom neki, hogy létezik egy olyan megátalkodott vélekedés, mely szerint a négy alapvető műveleten kívül nincs szüksége másra az embernek.
– Igaz, van efféle vélekedés. Tőlem is kérdik sokszor: mi haszna a matematikának? Válaszul pláne Pesten jól el lehetett sütni a választ, ahol piszkosul vonyítottak a villamosok a kanyarban. A villamos alatt vajon hogyan lehetne megoldani, hogy ne csikorogjon a sín? – Oda kell vágni egy kanál lekvárt – mondhatná erre valaki. Szóval annak megvan a szabálya. Differenciálszámítással meg tudom határozni, hogy ennek az ívnek az érintője, és annak az ívnek az érintője azonos legyen, és akkor a sima átmenet biztosítható. Ez egyszerű matematika! Másik dolog, ami sokkal bonyolultabb. Hogyan lehet megépíteni egy sztrádát jól, hiszen annak van egy lejtése a kanyarban. A nehézségi erő egyik autónál lejjebb, másiknál feljebb van, főleg ha meg van rakodva. Ugyanolyan sebesség mellett az egyik felborul, a másik nem. Milyen biztonsággal, lejtéssel, ívvel kell megtervezni az utat, hogy ne egymás hegyén-hátán feküdjenek ott az autók. Nagyon egyszerű dolgok ezek. Ez mind-mind a differenciálszámítás segítségével oldható meg, persze integrálni is tudni kell. A modellhez hozzárendelek egy valamiféle differenciál, vagy integrál egyenletet, és ha nem lehet megoldani, mert még senkinek sem sikerült, akkor numerikus módszerrel lépésről-lépésre közelítek felé, megbecsülvén, hogy milyen hibakorláttal adhatom meg a megoldást.
Bár a nemzedékek tanmenetét meghatározó matematikus életpályája így is kerek, Obádovics J. Gyula néhány éve megalapította az oly népszerű Scolar könyvkiadót.Az történt ugyanis, hogy a Matematika tizenharmadik kiadásánál a Műszaki Könyvkiadó nem engedte a módosítást. Elfogyott a könyv az üzletekből, gyorsan újra kell nyomtatni – mondogatták. Obádovics ragaszkodott az árdolgozáshoz, hiszen a középiskolákban egy sereg reform történt akkoriban matematikából. Nem engedte változatlanul kiadni, majd 1994-ben a vejével úgy döntött, hogy létrehoz egy vállalatot Scolar Kiadó néven, s teljes átdolgozással kinyomják ők a könyvet. Ma már a Scolar meghatározó kiadó a könyvpiacon. Obádovics J. Gyula fogadásból Sámán Simon álnéven fikciós műveket alkot, Julius J. Coach néven pedig erotikus regényeket is megjelentetett.
Űrrepülése közben Charles Simonyival amatőr rádiós kapcsolatot létesítettek a Puskás Tivadar Távközlési Technikum kiválasztott diákjai 2007. április 13-án hajnalban. A milliárdos, Fekete Somától rádión a következő kérdést kapta: Melyik könyv, és melyik személy volt rá nagy hatással a szakmai pályafutása kezdetén?
„Én Zsombok Zoltánt említeném, aki fiatalon meghalt, nagyon nagyon tehetséges mérnök volt, és engem programozásra tanított meg 1964-65-ben. A könyv pedig – akkor még elég fiatal voltam! Obádovics József Gyula könyvéből tanultam a matematikát. Számítógépet még nem lehetett semmiből sem tanulni.” – nyilatkozta az űrben a milliárdos.
– Rá is ijesztettem a Scolar igazgatójára, Nándira, vajon hogyan fogja kielégíteni Obádovics Matematikájára az űrből érkező megrendeléseket – mondja a tudós mosolyogva. Születésnapja van, az Isten éltesse!