Még idén nyugállományba vonulnak azok a bírák, akiket a Soros György hálózata által bőkezűen támogatott Magyar Helsinki Bizottság képviselt a strasbourgi emberi jogi bíróság előtt – derült ki a Kúria lapunk megkeresésére adott nyilatkozatából. Eszerint ugyanis az állásukat egy 2011-es jogszabályváltozás miatt elvesztő, majd 2013-ban az elmaradt illetményükkel együtt visszaszerző ítészek tavaly óta egymás után akasztják szögre a talárt.
Arra a kérdésre, hogy a Kúria bírái közül hányan lehetnek, lehettek lekötelezettjei a Helsinkinek, a szervezet nem tudott választ adni. Egy, a Kúria elnöke által készített korábbi jelentésből mindenesetre kiderül, hogy a nyugdíj felső korhatárának leszállítása miatt felmentettek közül négy éve tizenkét bíró kérte a visszavételét, és közülük heten a tanácselnöki pozíciójukat is visszakapták.
Itt érdemes felidézni, hogy 2011-ben az Országgyűlés többsége döntést hozott a nyugdíjszabályok egységesebbé tételéről. Ennek értelmében az általánosan bevett, akkor éppen 62 éves nyugdíjkorhatárt kiterjesztették a bírákra is. A törvénymódosítás rövid távon nagyjából 270 embert érintett.
A baloldal és a liberális jogvédők tiltakoztak, az előbbi politikai tisztogatással, az utóbbiak pedig diszkrimináció alkalmazásával vádolták a kormányt és a Fidesz–KDNP pártszövetséget. Az intézkedésnek Brüsszel is nekiment: az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen – ugyanazon érvek mentén, mint amelyeket Soros pártfogoltjai hangoztattak.
Az Alkotmánybíróság eközben megvizsgálta a normaszöveget, és túlnyomórészt formai hibák miatt – például azért, mert az érintett jogszabályok eltérő fogalmakat használnak –, illetve a fokozatosság hiánya miatt állapított meg alaptörvény-ellenességet. A feltárt hibákat és hiányosságokat az Országgyűlés hamarosan pótolta: a nyugdíjkorhatár egységesítésére tízéves határidőt szabott, a bírák pedig választhattak a visszatérés és a nyugdíj között.
Mindeközben százötven bíró az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, ahol Magyarország elmarasztalását, valamint kártérítést követeltek. Kétharmadukat, egészen pontosan százöt főt a Magyar Helsinki Bizottság képviselte. A Kúria kérdésünkre nem tudta megmondani, közülük hányan dolgoznak ma a szervezetnél, pedig fontos lenne tudni, ugyanis a munkájukat befolyásolhatja a Helsinkihez fűződő kapcsolatuk.
Azért is nehéz egyébként tisztán látni, mert a 2011-es intézkedéssel állásukat vesztett bírák közül sokan – a Soros-hálózat működését figyelemmel kísérő Tűzfalcsoport adatai szerint 186-an – a felmentéssel egyidejűleg már nyugdíjasként, nyugdíjuk folyósítása mellett dolgoztak. 2012-es nyugdíjazásuk után viszont közülük is többen csatlakoztak a munkaügyi és kártérítési perekhez. Az érintettek között ugyancsak sokan voltak, akik – miután pert nyertek – csak néhány hónapra tértek vissza a bíróságra, majd nyugállományba vonultak, vagy eleve a nyugdíjat választották.
A Helsinki által képviselt bírák közül külön figyelmet érdemel Sándor Zsuzsa, aki jelenleg a jogvédők egyik reklámarca. A nyugdíjas bíró nem régiben a Hír TV-nek beszélt arról: ma már nem bánja, hogy le kellett vetnie a talárt, ebben a rendszerben ugyanis képtelen lenne létezni. Magyarország problémái szerinte abból fakadnak, hogy egyelőre nem sikerült megbuktatni a kormányt. Egy blogbejegyzésében pedig arról értekezett, hogy gazdasági szankciókkal kellene kikényszeríteni Orbán Viktor távozását.