Az év első nyolc hónapjában öt ember vesztette életét a bódult állapotban, kábítószerek hatása alatt közlekedő sofőrök okozta balesetekben, és 81 ember sérült meg ilyen karambolban. A drogok miatt bekövetkező balesetek valós száma azonban ennél nagyobb lehet, ugyanis a rendőrség csak a személyi sérüléssel járó közúti közlekedési balesetekről gyűjt statisztikai adatokat, a kisebb koccanásokról, apróbb ügyekről nem feltétlenül értesül. Érdemes hozzátenni, hogy a legfrissebb adatok szerint az idei halálos balesetek 9,5 százalékát az ittas vezetés okozta, ezzel továbbra is a részeg sofőrök a tragédiák első számú felelősei.
Lapunk azután fordult a rendőrséghez, hogy az Egri Járási és Nyomozó Ügyészség több ember halálát okozó, bódult állapotban elkövetett közúti járművezetés bűntette és segítségnyújtás elmulasztása miatt emelt vádat egy hevesi férfival szemben augusztus 25-én. A vádlott 2015 novemberében egy este Gyöngyösön a kocsijával két utast szállított, előtte azonban kábítószernek, illetve új pszichoaktív anyagnak minősülő szert fogyasztott. Ezektől bódult állapotba került, és 95-110 kilométeres óránkénti sebességgel hajtva az egyik útkanyarulatban átsodródott a szemközti forgalmi sávba, ahol járműve nekiütközött a szemből érkező autónak.
A baleset következtében a vétlen jármű sofőrje a helyszínen, két utasa a kórházba szállítás után meghalt. A baleset után a vádlott kiszállt a járművéből és két, könnyebben megsebesült utasával együtt egy közeli büféhez ment ásványvizet vásárolni. A vétlen autó sérültjeinek meg sem próbált segíteni, oda sem ment hozzájuk.
Az ORFK tájékoztatása szerint a bódult állapotban elkövetett közúti bűncselekmények miatt idén 136 nyomozást zártak le vádemelési javaslattal. Ez a szám a befejezett eljárásokra vonatkozik, az esetek egy része tavaly vagy a korábbi években történt.
A rendőrségtől azt is megtudtuk, hogy létezik a szondáztatáshoz hasonló gyorsteszt a drogos sofőrök helyszíni ellenőrzésére. Ilyenek a nyál- és verejtékmintán alapuló tesztek, valamint a vizeletmintát használó teszt a bódító hatású szerek kimutatására. A rendőrség a vizeletmintán alapuló egységcsomagot használja. Ennek alkalmazása azonban jellemzően nem az igazoltatás idején történik, ugyanis a biológiai mintavételhez megfelelő körülmények szükségesek.