Az ismeretlen holttestek azonosításával egy külön csoport foglalkozik a rendőrségen belül. A megtalált, azonosítatlan testek nyilvántartásba kerülnek, de előtte ujjlenyomatot vesznek, vizsgálják a tetem fogazatát, és egyedi azonosítókat keresnek rajta. Ez lehet tetoválás, beépített protézis és műtéti heg is. Utóbbiakat egybevetik az Országos Egészségbiztosítási Pénztár nyilvántartásával, és ha ez nem vezet eredményre, először a körözéseket nézik át. Amennyiben valószínűsíthető, hogy a megkerült testnek köze lehet egy eltűnt emberhez, akkor szembesíteni hívják azt, aki az eltűnést bejelentette. A halottvizsgálatkor természetesen DNS-mintát vesznek, majd az ismeretlen holttest körözését az azonosításáig vagy 90 évig tartják nyilván.
Abban az esetben, ha a személyazonosságot rövid időn, de legkésőbb egy hónap alatt nem sikerül megállapítani, az azonosításhoz felhasználható adatokat megküldik a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ Nemzetközi Bűnügyi Igazgatóság Körözési Nyilvántartó és Szakirányító Főosztálynak. Ezután pedig az eljáró rendőrkapitányságnak kell intézkednie a holttest ismeretlen személyazonosságú halottként történő anyakönyveztetéséről és önkormányzati temettetéséről. Menczőné Fekete Margit, a körözési nyilvántartónál dolgozó kormánytisztviselő korábban a Zsaru magazinnak elmondta, hogy nyáron a folyók, tavak, télen a fagyok szednek áldozatokat. Gyakoriak az erdőn, mezőn talált holttestek, de nem ritka a lakott területek kevésbé frekventált részein előkerült tetem sem. Az ismeretlen holttestek között egyébként felülreprezentált a hajléktalanok csoportja.
A perifériára szorult társadalmi csoportokban az is jellemző, hogy az eltűnt embert a családja és a környezetében élők sem keresik, nem tesznek bejelentést, sokszor azt gondolják, a régen látott ember börtönbüntetését tölti.