A fiatalok többségének fogalma sincs arról, miért fontos, hogy szerződésük legyen munkáltatójukkal, vagy hogy ne „borítékban” kapják a bérüket. – A munkaadók sokszor visszaélnek a hatalmukkal és kihasználják a diákok tapasztalatlanságát. A munkavállalók érdekeit és jogait éppen ezért még mindig a diákszövetkezetek képviselik a legjobban, hiszen ha a partner valamiért mégsem fizet, abban az esetben a szövetkezetnek kell fedeznie a szerződésben foglalt béreket – magyarázta Simon Balázs munkajogász, a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetségének (Diákész) alelnöke.
Mint mondja: az egyetemisták mellett rengeteg gimnazista szerződik el hozzájuk, így a szülők felé is óriási a felelősségük. A fiatalok munkakedvéről a számok is pozitív képet festenek: a nyári időszakban több tízezer fiatal vállal munkát, a ledolgozott órák száma átlagban heti 19-ről 24-re nőtt egy év alatt. Ám hiába dolgozik valaki éveket diákként, a későbbi nyugdíjba ez nem számít bele.
Nem árt azzal is tisztában lenni, hogy azoknak a diákoknak, akik valamelyik diákszövetkezeten keresztül vállalnak munkát, nem jár fizetett szabadság. Az Európai Unió 2011-ben kötelezettségszegési eljárást indított amiatt, mert a diákok az iskolaszövetkezeten belül munkaviszonyban dolgoztak, és mégsem voltak jogosultak szabadságra. Ennek hatására tavaly tavasszal ugyan törvénybe iktatták a diákmunkáért járó szabadságot, de az nem lépett hatályba, fél évvel később pedig eltörölték.
– A törvény bevezetése után ugyanis hamar kiderült, hogy ez ebben a formában értelmezhetetlen, hiszen valójában nincs munkavégzési és munkáltatói kötelezettség, tehát akkor dolgoznak, amikor épp van idejük – mondta Simon Balázs munkajogász.
A Nemzetgazdasági Minisztérium néhány hete kiadott közleményében viszont az áll: a diák munkavállalóknak is jár az éves rendes szabadság, a naptári évnél rövidebb foglalkoztatásnál az éves szabadság időarányos részét vehetik igénybe. Tehát ha a diák 1 hónapig dolgozik, akkor a 20 + 5 nap szabadság egytizenketted része jár neki. Ez viszont csak azokra a diákokra vonatkozik, akik nem szövetkezeten keresztül helyezkednek el. A szabadságot kivenni viszont lehet, hogy csak a próbaidő letelte után tudják, a munkáltató ugyanis az első három hónapban nem köteles azt kiadni. Így lehet, hogy hiába dolgozza végig valaki a nyarat, előfordulhat, hogy az időarányosan járó szabadságát csak az első három hónap után tudja igénybe venni.
A minisztérium arra is felhívta a figyelmet, hogy mielőtt a fiatal munkába áll, nem árt alaposan elolvasni, mi áll a szerződésben: annak tartalmaznia kell a munkavállaló alapbére, munkaköre és a helyszín megnevezése mellett a munkaviszony időtartamát – határozott vagy határozatlan –, és fel kell tüntetni benne a munkaviszony jellegét – teljes vagy részmunkaidős foglalkoztatás – is. Kiemelték, hogy a fiatalkorúak nem végezhetnek éjszakai munkát, és nem rendelhető el számukra rendkívüli munkaidő, továbbá a napi munkaidejük nem haladhatja meg a nyolc órát.
A munkavállalónak viszont mindenképp meg kell kapnia legalább a minimálbért, ami 8 órás foglalkoztatásnál bruttó 127 500 forint.