Az Áder Jánost államfőként megnevezni tudó magyarok (a teljes felnőtt népesség 56 százaléka) közel háromnegyede (73 százalék) elégedett a köztársasági elnök munkájával. Ezen a bázison még az őt ismerő Jobbik-szimpatizánsok 78, az MSZP-szimpatizánsok 65 és a DK-szimpatizánsok 42 százaléka is így vélekedik – derül ki a Nézőpont Intézet márciusi közvélemény-kutatásából. Az adatok azt mutatják, Áder János államfői szerepfelfogása szimpatikus a lakosságnak, az elmúlt öt évben pártpolitika felett álló politikai szereplővé vált, mely az egyik legfontosabb elvárás a mindenkori elnökkel szemben.
A kutatás arra is rámutat, a Fidesz–KDNP részéről jó döntés volt Áder jelölése: a teljes felnőtt népesség 54 százaléka szerint a jelenlegi államfő újraválasztása előnyös Magyarország szempontjából. Ezzel szemben Majtényi Lászlóról a baloldali szimpatizánsoknál is kevesebb, csupán a teljes felnőtt népesség 14 százaléka gondolja ezt.
Hiába sikerült tehát a balliberális pártoknak konszenzust kialakítaniuk Majtényi László személyéről, a baloldali szimpatizánsok relatív többsége is Ádert tartja a jobb jelöltnek. Egyedül a DK szimpatizánsai körében került relatív többségbe (46 százalék) azoknak az aránya, akik szerint Majtényi elnökké választása lenne előnyösebb az országnak. Jól látszik tehát, hogy Majtényi László nemhogy pártok felett álló, nemzetegyesítő jelöltté nem vált, de még az őt jelölő politikai erők szimpatizánsait sem tudta maga mögé felsorakoztatni – állapítja meg a Nézőpont.
Az intézet szerint 2012-es beiktatása óta klasszikus államfői szerepfelfogást töltött be Áder János, aki eddig nem konkrét programpontokat, hanem egy úgynevezett elnöki küldetést hajtott végre. Ennek legfontosabb eleme a teljesítmény megbecsülése és a környezetvédelem volt. A mindenkori államfő számára elsődleges feladat a normativitás feletti őrködés, így a pártok törekvései ellenére sem engedhet politikai nyomásnak. „Ennek megfelelően Áder János a törvények vizsgálatánál mindig azt vette szemügyre, hogy a normaszöveg megfelel-e az alkotmányossági követelményeknek, így ha kellett, a kormánypárti többséggel szemben is használta eszközeit. Az elnöki vétók intézményével viszonylag sokszor élt, hivatalban töltött ideje alatt összesen 28 esetben küldött vissza törvényt az Országgyűlésnek, öt alkalommal pedig az Alkotmánybíróságnak küldte az adott törvényt” – mutat rá a Nézőpont.