Tíz hónappal a 2018-as országgyűlési választás előtt nem mondható túl sikeresnek az MSZP miniszterelnök-jelöltje. Botka László rossz döntései egymást érték az utóbbi fél évben: a baloldali szimpatizánsok körében is támogatott magyar bevándorláspolitika megváltoztatása, a külföldi egyetemeket érintő törvénymódosítás, a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságát előmozdító törvény visszavonása, vagy éppen a szociális ígérgetések köntösébe öltöztetett, jelentős adóemelésekkel járó, középosztály-ellenes gazdaságpolitikai elképzelései sem növelték a népszerűségét – derül ki a Nézőpont Intézet elemzéséből. Úgy látják, a baklövések sorozata a számokban is visszaköszön: míg négy éve nagyjából egymillió szimpatizánsa volt a pártnak, mára körülbelül 600 ezer főre apadt a tábora, ráadásul magára haragította a többi balliberális alakulatot. Fél éve még nemcsak az MSZP miniszterelnök-jelöltje szeretett volna lenni, hanem az egységes baloldal kormányfőjelöltje is. Ám hiába szerette volna lezárni a tárgyalásokat 2017 márciusáig, az elhibázott diktátumai következtében a mostani folyamatok alapján várhatóan ugyanaz a hónapokon át tartó üzengetés fog lezajlani a baloldali pártok között, mint négy éve.
Botka László, az MSZP miniszterelnök-jelöltje a Gyurcsány Ferenc egykori kormányfő jelentette problémát sem kezelte megfelelően, rendszeresen a sajtón keresztül üzenget a DK-vezérnek, amelyet a volt miniszterelnök ki is használ: nem csupán a 250-300 ezres táborát sikerült így egyben tartania, de a Gyurcsány-ellenes baloldali szavazók sem mentek át az MSZP-hez. A Nézőpont Intézet elemzése szerint ellenérzést válthat ki a választókból az is, hogy az MSZP bojkottálja a kormánypárti médiát, és nem hajlandó Botka László vagyonosodásával, illetve korrupciógyanús és egyéb, a személyét érintő ügyekkel kapcsolatban választ adni. Ez ugyanis azt a látszatot keltheti a választókban, hogy nincsen magyarázatuk az ügyekre.