Valójában még most sem lehet pontosan tudni, milyen választási mozgalmat hirdetett meg Gulyás Márton ellenzéki politikai aktivista szombaton a Szabadság téri demonstráción annak érdekében, hogy legkésőbb az év végéig arányos választási rendszert vezessenek be Magyarországon. Szerettük volna ezt tőle megtudni, ám Gulyás „kormánypropagandistával nincs miről beszélni” felkiáltással kinyomta a telefont.
A választási rendszer megváltoztatása alkotmányos kérdés, és parlamenti kétharmados többséggel lehet változtatni rajta, így nincs más eszközük, mint aláírások gyűjtésével a népszavazás kezdeményezése. Gulyás köréből úgy értesültünk, felmerült, hogy aláírásgyűjtésbe kezdenek a népszavazás kicsikarása érdekében. Az arányos választás pártlistákra épülő listás választást jelent, amely sok kis párt bejutásával szinte mindig instabil kormánykoalíciót és széttöredezett parlamentet eredményez. A mandátumokat a szavazatok arányában osztják ki, ami kedvez a kis pártoknak.
Ismert: a Nem maradunk csendben Facebook-csoport által szervezett megmozduláson az aktivista azt mondta: szerinte „2018-ban arányos és egyenlő feltételek járnak mindenkinek, ez még Gyurcsánynak, Vonának vagy Karácsonynak is jár”. Informátorunk szerint Gulyás Mártonnak azt is mérlegelnie kell, hogy mely ellenzéki párt mögé áll.
Lapunk is beszámolt róla, a köztársasági elnöki rezidenciánál tiltakozott a Soros-egyetemet is érintő törvénymódosítás aláírása ellen. A bíróság 300 óra közmunkára ítélte a Sándor-palota festékkel történő leöntéséért. Gulyás védőügyvédje, Matlák Gábor – aki a Magyar Liberális Párt budapesti, XV. kerületi önkormányzati képviselője – megkeresésünkre elmondta: amikor védencét közmunkára ítélték, jelezték, hogy fellebbeznek, és az indoklás kézhez vétele után azt hivatalosan meg is teszik.
Kedden fejenként 30 ezer forintot büntetést rótt ki a bíróság Komáromy Gergőre és Kiripolszky Csongorra, amiért a ligetvédőként is ismert személyek hétfőn festékkel dobták meg a Szabadság téri szovjet emlékművet, hogy az orosz befolyás erősödése ellen tiltakozzanak. A tárgyaláson a vádlottak elismerték, hogy 8 festékes lufit dobtak az emlékműre. Az ítélet indoklásában a bíró azt mondta: nem lehet politikai véleménynyilvánításnak tekinteni az emlékmű összefestékezését, mert nem egyértelmű, hogy a tettet a vandalizmus vagy a politikai véleménynyilvánítás hajtotta, hiszen hétfőn délután nem volt politikai tüntetés a Szabadság téren.
A II. világháború idején az igazság a Vörös Hadsereg oldalán állt, ezért meggyalázásnak számít a Szabadság téri szovjet emlékmű festékkel való leöntése – írja a PestiSrácok.hu-nak szánt levelében Dániel Péter. Határozottan tiltakozik „a szovjet emlékmű meggyalázása, azaz leöntése ellen”. A korábban Horthy Miklós szobrát vörös festékkel leöntő arra kéri Gulyás Mártonékat, hogy szólaljanak meg az ügyben.