A Központi Nyomozó Főügyészség 2016 októberében házkutatásokat hajtott végre, és két gyanúsítottat hallgatott ki a 4-es metró beruházásához kapcsolódó ügyben – olvasható abban a szerdai levélben, amelyet Polt Péter küldött Szabó Tímea PM-es országgyűlési képviselőnek, aki a korrupciógyanús nagyberuházás kapcsán folytatott hazai nyomozásról érdeklődött.
A legfőbb ügyész tájékoztatása szerint egy harmadik személy érintettsége is fennáll az ügyben, akinek a KNYF október 3-án egy másik eljárásban a gyanúsítotti kihallgatása alkalmával az őrizetbe vételét rendelte el. Azonban a Budai Központi Kerületi Bíróság október 6-án a gyanúsított előzetes letartóztatását célzó ügyészi indítványt elutasította, az erre vonatkozó végzést a Fővárosi Törvényszék október 12-én másodfokon is helyben hagyta. Polt Péter leveléből az is kiderül, hogy a meg nem nevezett terhelt a bírósági döntést követően elhagyta az országot, január 23. óta európai és nemzetközi elfogatóparancs van érvényben ellene. A Magyar Idők azon kérdésére, hogy ki a titokzatos személy, akit külföldön is keresnek, az ügyészség a nyomozás érdekeire tekintettel nem kívánt válaszolni. A nyomozás határidejét egyébként legutóbb április 3-ig hosszabbították meg.
Közben szabálytalansági eljárást indított a Miniszterelnökség a 4-es metró ügyében – ezt kedden este közölte Lázár János egy lakossági fórumon. A Miniszterelnökséget vezető miniszter újságíróknak úgy fogalmazott: az elmúlt 27 év legsúlyosabb korrupciós ügyéről van szó. A beruházásról az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) azt állítja, hogy mintegy 166 milliárd forintnyi szerződésnél történt csalás.
A 166 milliárd forintból 59 milliárd forintot kér vissza azonnal Brüsszel – közölte a politikus. A kormánynak meg kell vizsgálnia, hogy e szerződéseknél a különbözetet, amelynek jelentős része hazai finanszírozású, így a magyar adófizetők pénze, miként tudja visszakövetelni – mondta a miniszter.
Az OLAF megvédi az Európai Unió adófizetőinek pénzét, a kormánynak pedig a hazai adófizetők pénzét kell megóvnia – hangsúlyozta Lázár János. Kifejtette: amennyiben a magyar vizsgálat is hasonló szabálytalanságokat állapít meg, akkor a kormánynak az államháztartási törvény szerint vissza kell kérnie a beruházáshoz nyújtott támogatást.