A Jobbik néppártosodása mára befejeződött – mondta Vona Gábor a párt majálisán. Az elnök elismerően beszélt erről a hosszú folyamatról, amelynek eredményeképpen viszont mások szerint a Jobbik feladta régi eszméit és értékeinek jelentős részét. „Nem az a cél, hogy egy réteget boldoggá tegyünk” – mondta a pártelnök arra reagálva, hogy az elmúlt időszakban tucatnyi alapszervezet szűnt meg. A kilépőknek pedig, akik az előző választásokkor még önerőből, jobbára ingyen, szabadidejükben kampányoltak, Vona Gábor annyit üzent: „Aki nem tud alkalmazkodni a változásokhoz, az elpusztul.” Úgy tűnik tehát, hogy több tucat alapszervezet ítéltetett pusztulásra.
Bevándorlás ide-oda
A Jobbik eredeti irányát feladó, egyik legmeghatározóbb pillanat az volt, amikor tavaly ősszel nem szavazták meg az alaptörvény módosítását, noha azt megelőzően határozottan ellenezték a bevándorlók befogadását. Amikor korábban a Jobbik javasolta az alaptörvény módosítását, Vona Gábor leszögezte: hazaáruló, aki nem szavazza meg. A Jobbik először népszavazást szeretett volna, majd amikor kiírták a referendumot, a párt már nem nagyon kampányolt. Sőt, a parlamentben balliberális pártokkal közösen elutasította az alaptörvény módosítását.
Pedig Vona két évvel ezelőtt azt mondta még: egyértelművé kell tenni, hogy Magyarország a magyaroké. Idén januárban már úgy vélte: „El lehet gondolkozni azon, hogy kvóták alapján szétosszuk az Európai Unióban lévő migránsokat”. Az alaptörvény elutasítása a Jobbik értelmiségi holdudvarában is felháborodást keltett. Jelentős részük szerint a nemzeti érdekek ellen cselekedett a párt, Vona eltaktikázta magát.
Balra nyitás
A párt vezetése mindenesetre arra a következtetésre jutott, hogy akkor van esélye 2018-ban, ha áthangolja a politikáját, lecseréli vagy legalábbis átrendezi a szavazótáborát, és megnyeri magának az ellenzéki választók többségét. Ebben sietett segítségére Heller Ágnes baloldali filozófus és Medgyessy Péter, az MSZP korábbi miniszterelnöke, akik szerint a baloldalnak össze kell fognia a Jobbikkal. Hogy a pártot korábban támogató értelmiségiek eltávolodása, vagy a baloldal ismert személyiségeinek javaslata adta-e az ötletet, nem tudni, de a Jobbik egy új holdudvar kiépítésébe kezdett baloldali értelmiségiekkel. Dúró Dóra, a szervezetépítéssel megbízott politikus arról, hogy mindez a párt baloldal felé történő nyitását jelenti-e, azt mondta: olyan értelemben igen, hogy minden embert képviselni szeretnének, aki kormányváltást akar.
A fordulat a párt retorikájában is egyértelműen megmutatkozik. Míg Vona 2013-ban még azt írta Ilan Mor akkori izraeli nagykövetnek, hogy ő soha nem lesz Izrael kutyája, és őt sem megvásárolni, sem megfélemlíteni nem lehet, egy idei nyilatkozata szerint a Jobbik úgy tekint Izraelre, mint bármely más nemzetre. „Izraelt lehet bírálni, (…) de természetesen elismerjük az ország létezési jogát, identitását, és azt, hogy hangot adjon érdekeinek”. Ehhez passzol a Jobbik hanuka alkalmából küldött üdvözlete a hazai zsidó felekezeteknek, amely komoly nemtetszést váltott ki párton belül. További adalék, hogy Vona Gábor frontális támadás indított Orbán Viktor ellen is. Felszólalásai kormánykritikusak, személyeskedők, baloldali demagóg retorikája kimerül az egészségügy, az oktatás és korrupció emlegetésével, noha tavaly nyáron Soltvadkerten, zárt körben még elismerően beszélt a kormány nemzet-, gazdaság- és népességpolitikájáról is.
Radikálisok
A magát korábban nemzeti radikális pártnak definiáló Jobbik tehát ma már mindenkit, köztük baloldali érzelműeket is szívesen látna szavazói között. Ez újabb feszültséghez vezetett. Toroczkai László alelnök ma talán az egyetlen, aki nyíltan vállalja a konfliktust a pártvezetéssel, és tartja magát a nemzeti radikalizmushoz. Ásotthalom polgármestere lapunknak korábban bírálta a pártot.
Mint mondta, a néppártosodás mellett a régi törzsbázist, az úgynevezett nemzeti radikális szavazókat nem szabad veszni hagyni, mert arra épült Jobbik. Azt is leszögezte: ha a pártérdek a nemzeti érdeket sérti, nem marad alelnök. Toroczkai mellett egyedül a radikális nézetei miatt a párt alelnöki posztjáról letaszított Novák Előd állt ki. A Magyar Gárda sem nézte sokáig tétlenül a Jobbik új irányvonalát, számos régi tag szerint Vona Gábor szégyenfolt lett a gárda becsületén, felszólították a politikust, hogy adja vissza mellényét, amelyben 2010-ben letette az országgyűlési képviselői esküjét.
Nemzetpolitika másképp
Miután a Jobbik elveszítette törzsbázisának jelentős részét, a határon túli magyarokba is rúgott egyet, amikor Borbély Zsolt Attila, a párt egykori nemzetpolitikai kabinetvezetője nemrégiben úgy fogalmazott: „kimeríti a nemzetárulás fogalmát, hogy a Jobbik nem szavazta meg a kvóták elutasításáról szóló alkotmánymódosítást”. Ezután Szotyori-Lázár Zoltán, a jobbik szolnoki elnöke nekiment az erdélyi magyaroknak, és azzal vádolta őket, hogy megvehetők egy marék üveggyöngyért, ami a kettős állampolgárság volt, így azt meg sem érdemelték. Hozzátette: köreikben még a hazainál is nagyobb mértékű az elhülyülésre hajlamosság, és az erdélyiek egy elbutulásra fokozottan hajlamos massza. A Jobbikban egyedül Apáti István volt az, aki bocsánatkérésre szólította fel Szotyori-Lázárt.
Rég áhított média
Noha a Jobbik identitásának elvileg része a korrupcióellenesség, a „XX. század pártjainak” bűneitől való folyamatos elhatárolódás, a pártra mára ráégett a Simicska-bélyeg. Egyre több jel utal arra, hogy Simicska Lajos és a Jobbik között érdekszövetség kezd kialakulni. Bár ezt a párt hevesen tagadja, mégis igaznak tűnik, hogy a vállalkozó befolyást szerzett a Jobbikban. Simicska Lajos nemrégiben leszögezte: „minden szimpátiája a Jobbiké”, fia, Simicska Ádám pedig azt mondta, hogy „hatalmas meglepetések lesznek 2018 tavaszán, és csak az a kérdés, lesz-e kétharmada a Jobbiknak”. Talán ennek a szimpátiának a jele az is, hogy a párt a Simicska érdekeltségébe tartozó cégekkel paktált le óriásplakát-kampánya érdekében. Hogy mindez mennyibe került a pártnak, nem tudni, de emiatt már egy évvel a választások előtt hitelt vett fel a Jobbik, a kölcsönt pedig működésre is fordítják.
A párt által következetesen tagadni próbált kapcsolatról Novák Előd – akinek többek közt azért kellett távoznia a Jobbikból, mert ő elszámoltatta volna Simicska Lajost – egy évvel ezelőtt egy belső levélben titkos paktumot emlegetett, amely szerint nem lehet támadni Simicskát, a Jobbik politikusai viszont lehetőséget kapnak a Hír TV-ben a szereplésre. Ezt igazolja is, hogy a vállalkozó médiumaiban egyre többet szerepel Vona Gábor és a Jobbik. Talán az sem véletlen, hogy a Jobbik a Simicska–Orbán-szakítás előtt támogatta a paksi atomerőmű bővítését, azt követően viszont a beruházás ellen fordult.
Soros és a CEU
„Véget vetünk a nemzetközi jogvédő szervezetek álságos tevékenységének. A kettős mércét alkalmazó, a rendőrséget, a rendvédelmi szerveket, az önkormányzatokat hátráltató jogvédő szervezetek ügynöki szervezetté nyilvánítását kezdeményezzük orosz minta alapján” – olvasható a Jobbik 2014-es választási programjában. Három évvel később, a civil szervezetek átláthatóságát célzó javaslat bejelentésére Mirkóczki Ádám Jobbik-szóvivő viszont már úgy reagált: a kormány boszorkányüldözésbe kezdett.
Vagyis a párt a korábban szerinte nemzetbiztonsági kockázatot jelentő Soros-szervezeteket ma már nem tarja veszélyesnek. Nem voksoltak a Soros-egyetemet is érintő felsőoktatási törvény szavazásakor, és (két képviselő kivételével) a frakció tagjai aláírták a baloldali pártok által kezdeményezett alkotmánybírósági beadványt is. Hogy a pálfordulás oka mi lehetett, rejtély. Vona Gábor azonban állítja: nem csicskája se Sorosnak, se Simicska Lajosnak.
Identitást vesztett párt
Az a tény, hogy a Jobbik nem szavazta meg az alaptörvény módosítását, problémái vannak a civilek átláthatóságát célzó javaslattal, támogatta a CEU-törvény alkotmánybírósági vizsgálatát, megsértette a határon túliakat, és elengedte az alapszervezeteit, a párt tulajdonképpen eredeti vállalásaihoz és támogatóihoz vezető hidat égette fel, és próbál újat építeni a baloldal felé. Hogy ez mire lesz elég 2018-ban, kérdéses, mindenesetre a közvélemény-kutatási eredmények nem azt mutatják, hogy a Jobbik szárnyal. Vona Gábor – akiről Borbély Zsolt Attila azt mondja, akár meg is buktathatják – teljes magabiztossággal állítja, a Jobbik jövőre leváltja a kormányt, ellenkező esetben ő mond le.