Matolcsy György jegybankelnök múlt heti kijelentései mellett a honosítási eljárással és az OLAF-jelentéssel foglalkozott tegnapi zárt ülésén az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága. Az előbbiek miatt az ellenzéki, az utóbbi miatt pedig a kormánypárti képviselők szeretnének újabb ülést tartani – derült ki az MTI tudósításából. A jegybankelnök múlt szerdán az Országgyűlésben azt mondta: „valakik a Magyar Nemzeti Bankot szerették volna felhasználni arra, hogy bankpánikot keltsenek Magyarországon 2015 áprilisára”. Ami történt, az szerinte „egy olyan nagy NATO-szövetséges ország budapesti nagykövetségéről folytatott kormánybuktató és jegybankbuktató tevékenységhez illeszkedik, ami 2014 őszén indult el”. Molnár Zsolt, a testület szocialista elnöke az ülés után azt mondta, hogy a katonai hírszerzés vonalán nem, a polgári titkosszolgálati tevékenységgel összefüggésben viszont vannak olyan adatok, amelyek alátámaszthatják Matolcsy György szavait. Ugyanakkor további vizsgálódást tart szükségesnek.
Németh Szilárd, a testület fideszes alelnöke viszont elegendőnek tartotta a szolgálatok tájékoztatását, s fontosabbnak tartaná, hogy az OLAF-jelentéssel, ahogy ő fogalmazott, minden idők legnagyobb korrupciós botrányával foglalkozzon a nemzetbiztonsági bizottság. Ami pedig az ellenzék által bírált kedvezményes honosítást illeti, Németh Szilárd azt mondta: tavaly év végéig 850 ezer kérelmet adtak be, amiből 835 ezret dolgoztak fel. Több mint 802 ezer pozitív döntés született, ezek alapján a köztársasági elnök megadta az állampolgárságot. Több mint 31 ezer kérelmet utasítottak el, mintegy 2 százalékát nemzetbiztonsági kockázat miatt.
Amikor felmerült, hogy bűnözői csoportok szervezkedhetnek a honosításokkal, munkacsoport alakult, amelynek nyomán 320 feljelentést tettek. Közben megjelent a Legfőbb Ügyészség honlapján Polt Péter Hadházy Ákos LMP-s országgyűlési képviselőnek adott írásos válasza, amelyből kiderült, hogy az
Alstom Transport SA-val kötött metrókocsi-beszerzésekre vonatkozó szerződésekkel kapcsolatban a magyar mellett az Egyesült Királyság hatóságai is büntetőeljárást folytatnak. A levélváltásból az is kiderül, hogy az OLAF-jelentésben említett tanácsadó cégekkel kötött szerződések is a nyomozás tárgyát képezik, mind a magyar, mind a brit büntetőeljárásban.