Több nagy tömegtüntetést is tartottak a napokban Németországban, Drezdában és Lengyelországban, Lódz és Katowice városokban Orbán Viktor kormányának bevándorlással kapcsolatos politikája mellett. Ennek ellenére egy baden-württembergi kisvárosban élő, fiatal magyar egészségügyi dolgozó állítja: nem egyszerű a német átlagemberek véleményét felmérni, mert ritkán beszélnek a napi politikáról. – A bevándorlás pedig különösen érzékeny téma, hiszen a kétely folyamatosan növekszik az emberekben.
A németek alapvetően befogadók a más nemzetiségűekkel, nagy gyakorlatuk van ebben a törökök miatt. Viszont éppen ezek a csoportok hívták életre a párhuzamos társadalmak fogalmát, amelyeket most tovább erősíthetnek a muszlim bevándorlók. Ez kétségessé teheti az integráció sikerességét – mutatott rá a Németországban élő férfi. Hozzátette: az erőszaktól és terrorcselekményektől érdekes módon nem nagyon félnek az emberek. Azt viszont tapasztalatai szerint annál inkább nehezményezik, hogy egy-egy bevándorló család akár egy fodrász jövedelmének megfelelő támogatásra tehet szert. – Magyarországot mostanában senki sem kritizálta nekem nyíltan, ami inkább jót jelent, mert annak idején a „sajtószabadság” kapcsán sokszor kérdezgettek engem. Mostanában nem faggattak erről, sőt egyre inkább megkérdőjelezik az itteni sajtó szubjektív tájékoztatását – tette hozzá.
Egy szintén Baden-Württembergben, Heidelbergben dolgozó kutató arról számolt be, hogy Ausztriában és Németországban a sajtó mindenhol egyoldalúan számol be a bevándorlásról, a kommentek viszont jellemzően szöges ellentétben állnak a cikkek tartalmával. A közvélemény-kutatások eredményei szintén erre világítanak rá, de ezeket titkolják. – A helyzet azonban lassan változik, mert az utóbbi időben már megjelent egy-egy Merkelt és a német kormányt kritizáló cikk, illetve lehetett olvasni egy-két írást arról is, hogy a migránsok szállásain milyen katasztrofális állapotok uralkodnak. Többször megesett ugyanakkor, hogy egy kritikus hangvételű cikket reggel még le lehetett tölteni, aztán napközben valahogy eltűnt az írás vagy eldugták az oldalon – jelezte a harmincas éveiben járó férfi.
A kutató német kollégái – a bevándorlással kapcsolatos állásfoglalásaik miatt – egyenlőségjelet tesznek a CDU és az SPD közé. Aki viszont nyíltan is kétségeinek ad hangot, arra rákerül a nacionalista vagy a náci bélyeg, és egybemossák azokkal, akik felgyújtják a táborokat. – Így nem véletlen, hogy egy 25 éves kollégám egyáltalán nem aggódik, és meg van győződve arról, hogy a hetekkel ezelőtt hangoztatott évi 500-800 ezer ember társadalomba integrálása megoldható, és pénz is van rá – folytatta a kutató. – Egy másik, 30-35 év körüli német munkatársam szerint a menekültek Németországba szállításának nincs alternatívája, mert szerinte az emberélet a tét. Azzal zárta a beszélgetést, hogy majd építenek nekik lakásokat.
Persze nem minden német gondolkodik így, nem igaz, hogy tömegek várják tárt karokkal a migránsokat, csak sokan nem merik nyíltan vállalni a véleményüket. S a helyzet nem is változik addig, amíg nagy baj nem történik – hangsúlyozta a kutató, aki hozzáfűzte: a németek a magyarokat nem tartják kirekesztőnek a kerítés építése miatt. Azt viszont megjegyezte, hogy szerb, horvát és kínai kollégái ugyanolyan kritikusan szemlélik a helyzetet, mint ő. Ők is azt mondják, hogy az érkezők nem menekültek, hanem gazdasági bevándorlók.
– Az emberek nálunk is nagyon megosztottak – jelezte egy Bécsben élő magyar orvos. – A sajtó jellemzően szegény, segítségre szoruló emberekként mutatja be a migránsokat, miközben elmarasztalja Orbán Viktort és kormánya politikáját. Egyesek elhiszik ezt, mások elítélik a saját kormányukat, és a mienket éltetik. A baráti körünkben inkább az utóbbi vélemény az uralkodó. Vannak olyanok is, akik nem szívesen látják a bevándorlókat, felismerik a velük járó problémákat, sőt, azt mondják, az Egyesült Államokat terheli a legnagyobb felelősség a kérdésben, de a könnygáz és a vízágyúk bevetését túlzásnak tartják. – Ezzel együtt a bevándorlás miatt Bécsben erősödnek a radikálisok, ami új helyzetet teremthet a közelgő önkormányzati választásokon, hiszen a főváros jellemzően baloldali fellegvárnak számít – mutatott rá.
Egy Afganisztánban dolgozó magyar forrásunk nagyon sok helyivel, iskolázott, angolul értő emberekkel beszélt a migrációs helyzetről. Szinte kivétel nélkül azt mondták neki, hogy el akarják hagyni az országukat, és már van rokonuk Európában. – Még mindig nagyon sokan akarnak útra kelni, nemcsak a szegény, tanulatlan réteg, hanem bárki, aki jobb jövőt remél. Az afgánok többsége udvarias, ezért Magyarország hozzáállását nem említik, de amikor úti céljukról kérdezem őket, szinte mindenki Németországot vagy Svédországot jelöli meg – jegyezte meg. Hozzátette: mivel az útvonal immár bejáratott, és nagy számú, összetartó rokonság él különböző európai országokban, ezért a rendszert ismerve vágnak neki az útnak és érkeznek meg a célországba.