Továbbra is fenntartja korábbi 6 millió dolláros – azaz több mint 1,6 milliárd forintos – vételi ajánlatát Munkácsy Mihály Golgota című képéért a Magyar Nemzeti Bank Értéktár programja – tudta meg lapunk a jegybank kommunikációs igazgatóságától. Mint azt felidézték, a képet a program tanácsadó testületének ajánlása és határozata alapján a műkincsvételre vonatkozó, jogszabályok által behatárolt lehetőségeken belül kísérelték meg – sikertelenül, mivel a tulajdonos, Pákh Imre kilencmillió dollárt kért a műalkotásért.
Jelenleg az MNB-nek nincs semmilyen kapcsolata a műgyűjtővel – fűzték hozzá, majd emlékeztetőül megjegyezték, hogy az Értéktár program a Munkácsy-trilógiából a Krisztus Pilátus előtt című műalkotást korábban 5,7 millió amerikai dollárért vette meg.
Lapunk tegnap beszámolt arról, hogy a jövőben állandó jelleggel látható lesz a debreceni Déri Múzeumban Munkácsy Golgotája. A tulajdonos a Magyar Időknek nyilatkozva elmondta, jelenleg nem áll szándékában eladni a trilógia egyetlen magánkézben lévő darabját, a döntése azonban nincs kőbe vésve.
Pákh Imre úgy fogalmazott: „A Golgota helye Debrecenben van a trilógia tagjaként, azért vettem meg az előző tulajdonostól, aki tényleg el akarta adni egy amerikai gyűjtőnek, a vétellel ezt gátoltam meg.”
Ismert, a Kúria kedden hatályon kívül helyezte a Munkácsy Mihály Golgota című festményének védetté nyilvánításáról szóló per jogerős ítéletét, és döntésében új eljárás lefolytatására kötelezte az elsőfokú bíróságot. A korábbi peres ügy onnan indult, hogy a magyar állam szerette volna megvásárolni a festményt Pákh Imrétől. Ő azonban, mint fentebb említettük, nem volt hajlandó megválni tőle. A patthelyzet kapcsán a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ elrendelte a Pákh Imre tulajdonában lévő festmény védetté nyilvánítását. E döntés lényegében azt jelenti, hogy Munkácsy Mihály világhírű alkotását nem lehet kivinni az országból.
A perről a tegnapi Kormányinfón is szó esett. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a bíróság nem a védettséget vitatja, hanem egy 30 éves jogvitát kell tisztázni, miszerint amikor először Magyarországra került a kép, akkor volt-e visszaszállítási kötelezettség az Egyesült Államokba. – Ezt követően semmi akadálya a védetté nyilvánításnak – fogalmazott, hozzátéve: a kérdés nem érinti Pákh Imre tulajdonjogát. – A műgyűjtő nem akarja elvinni a képet az országból, viszont van egy árelképzelése, és nem jutottak eddig egyezségre – jegyezte meg Lázár János.