A döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak. Londoni pénzügyi elemzők is csak később számítanak a monetáris politika szigorítására. Ennek eszközei közül egyes londoni elemzői vélemények szerint jövőre nem lehet kizárni a kamatemelést sem, bár ez nem konszenzusos előrejelzés a Cityben.
A monetáris tanács tavaly májusban csökkentette a jegybanki alapkamatot 0,90 százalékra.
A jegybank előző kamatdöntő üléséről kiadott jegyzőkönyv szerint a monetáris tanács figyelemmel kíséri a monetáris kondíciók alakulását és a piaci fejleményeket, amennyiben az infláció tartósan elmarad az inflációs céltól, a tanács kész a monetáris kondíciók további lazítására nem-hagyományos, célzott eszközök alkalmazásával.
A laza monetáris kondíciók tartós fenntartása összhangban van az inflációs cél középtávú elérésével és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzésével; amennyiben az infláció tartósan elmarad a céltól, a monetáris tanács kész a monetáris kondíciók további lazítására nem-hagyományos, célzott eszközök alkalmazásával – írta ismét a testület indoklásában kedden a kamatdöntő ülést követően.
Az indoklásban kifejtették, a magyar gazdaságban vannak még kihasználatlan kapacitások, de ezek a kibocsátás növekedésével fokozatosan megszűnnek. Az előrejelzési időszakban az infláció fenntarthatóan 2018 első felétől éri el a jegybanki célt. A monetáris tanács figyelemmel kíséri a monetáris kondíciók alakulását és a piaci fejleményeket – írták.
Még messze a kamatemelés
Elemzők szerint a jegybank akár 2018 közepéig is kivárhat a monetáris kondíciók szigorításával és az alapkamat emelésével, addig lazíthat is nem-hagyományos eszközökkel a pénzpiaci feltételeken.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzőjének kommentárja szerint jövő év közepéig nem várható a monetáris kondíciók szigorítása, akkor is először a nem-konvencionális eszközök visszavonására kerülhet sor, majd azt követheti az alapkamat lassú, fokozatos emelése. Az alapkamat 2018 végére a célszinten tartózkodó infláció, valamint a külső monetáris kondíciók várható szigorodása miatt 1,25-1,40 százalékig emelkedhet, de ennél alacsonyabb is lehet – vélekedett.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint az inflációs folyamatok nem indokolnak változtatást. Az idén várhatóan nem módosít a kamatszinten a jegybank, de elképzelhetőnek tartja, hogy júniusban lazítson a feltételeken, a három hónapos jegybanki betét limitjének módosításával, amivel fenntartja a likviditásbőséget a piacon – fejtette ki.
MNB: a laza kondíciók tartós fenntartása összhangban van az inflációs cél elérésével
A laza monetáris kondíciók tartós fenntartása összhangban van az inflációs cél középtávú elérésével és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzésével; amennyiben az infláció tartósan elmarad a céltól, a monetáris tanács kész a monetáris kondíciók további lazítására nem-hagyományos, célzott eszközök alkalmazásával – írta ismét a testület indoklásában kedden a kamatdöntő ülést követően.
A grémium nem változtatott sem az alapkamat 0,90 százalékos szintjén, sem a kamatfolyosón. Az alapkamattal megegyezően 0,90 százalékos kamatozású maradt a három hónapos MNB-betét, az egyhetes és az egynapos fedezett hitel, valamint a kötelező jegybanki tartalékra fizetett és az alultartalékolásra kivetett büntető kamat mértéke. Az egynapos betét kamata továbbra is mínusz 0,05 százalék. A döntés megfelel az elemzői várakozásoknak.
Az indoklásban kifejtették, a magyar gazdaságban vannak még kihasználatlan kapacitások, de ezek a kibocsátás növekedésével fokozatosan megszűnnek. Az előrejelzési időszakban az infláció fenntarthatóan 2018 első felétől éri el a jegybanki célt. A monetáris tanács figyelemmel kíséri a monetáris kondíciók alakulását és a piaci fejleményeket – írták.
Az indoklásban kitértek arra is, hogy március végén lezárult a 2013 júniusában elindított növekedési hitelprogram (nhp), a piaci hitelezésre való átállást a piaci hitelprogram (php) biztosítja, amelynek eredményeként a monetáris tanács várakozása szerint fennmarad a kkv-hitelezés 5-10 százalék közötti bővülése. A grémium szerint a gazdasági növekedést a költségvetés és az EU-s forrásoknak a beruházásokat élénkítő hatása is támogatja. A tanács a következő években stabilan 3-4 százalék közötti éves növekedésre számít, amihez az MNB és a kormány növekedésösztönző programjai nagyban hozzájárulnak.
A három hónapos betét állományának korlátozása miatt kiszoruló likviditás továbbra is jelentős hatást gyakorolt a hazai pénzpiaci hozamokra, így a három hónapos BUBOR historikus mélypontjára, 16 bázispontra süllyedt. A bankközi hozamgörbe lefelé tolódott. A rövid és hosszú állampapírpiaci hozamok egyaránt csökkentek – állapították meg. Úgy látják, az előretekintő hazai pénzpiaci reálkamatok várhatóan hosszabb ideig negatív tartományban maradnak. A tanács értékelése szerint a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság változatlanul körültekintő monetáris politikát indokol.
A testület indoklásában felidézte: a betéti eszközből kiszorított likviditás mennyiségének szinten tartása és ezáltal a kialakított laza monetáris kondíciók fenntartása érdekében a tanács márciusi ülésén 500 milliárd forintban korlátozta a három hónapos betét 2017. második negyedév végi állományát. Egyben hosszabb, 6-12 hónapos futamidejű swap eszközök bevezetéséről is döntött, amelyekkel szintén a jelenlegi kondíciók tartós fenntartását kívánja támogatni.
Hangsúlyozták: a három hónapos betétállományra bevezetett korlátot és annak esetleges jövőbeli változtatását az eszköztár szerves részének tekintik. A jegybank továbbra is a pénzpiaci hozamokon keresztül kívánja elérni a laza monetáris kondíciók fenntartását és a gazdasági növekedés ösztönzését. A tanács arra törekszik, hogy a három hónapos betétállományra bevezetett korlátozás hatékonyan fejtse ki az elvárt hatást. Legközelebb 2017 júniusában, a 2017. harmadik negyedév végi szintről dönt a tanács.
Az ülés rövidített jegyzőkönyve május 10-én 14 órakor jelenik meg.