2016. augusztus 31., szerda, Erika, Bella napja
Belföld
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/belfold/nem-kapott-orosz-tamogatast-a-jobbik-451927/

Nem kapott orosz támogatást a Jobbik

Vona: Nem jött orosz pénz
Kovács Béla kémkedését nem látja bizonyítottnak Vona Gábor. A Jobbik elnöke lapunknak adott interjújában beszélt arról is, kaptak-e pénzt Oroszországból, és miért van szükség szerintük valódi nemzeti konzultációra. A Jobbik első embere szerint a salgótarjáni választási eredmény ellenére a baloldal szétesett, így ők az igazi ellenzéki erő.

– Politikai elemzők szerint a salgótarjáni választás a Jobbik legnagyobb veresége az elmúlt időszakban. Ezt az állítást arra alapozták, hogy a korábbi választásokhoz képest – a kiugró részvételi adatok ellenére – az ön pártja vesztette a legtöbb szavazatot. Mit gondol erről?
– Azt, hogy a salgótarjáni eredmény a Fidesz veresége. Ahogy az Veszprémben, Tapolcán, Ózdon, úgy Salgótarjánban is kiderült, hogy kormányváltó hangulat van a népszerűségi mutatók ellenére, az emberek arra a jelöltre, arra a pártra szavaznak, amelyről elhiszik, hogy meg tudja verni a Fideszt. Tapolcán és Ózdon rólunk hitték el, Salgótarjánban az MSZP és a baloldal jelöltjéről. Országosan más a helyzet, a baloldal szétesett, mi vagyunk a második legerősebb politikai közösség, egyúttal a legerősebb ellenzéki erő, vagyis nekünk van a legjobb pozíciónk arra, hogy országgyűlési választásokon megverjük a Fideszt.

– Ismerős ez a mondat: „Hatvannégyszer mondtam el a kampányban, hogy ezek nácik!”?
– Úgy folytatódik egyébként Gőgös Zoltán mondata: „de ez nem elég”. A nácizás nagyon unalmas már, az utóbbi időben tényleg csak azok vágják a fejünkhöz ezt a jelzőt, akik a Marson élnek. A minap még Tamás Gáspár Miklós is elismerte fogcsikorgatva, hogy a Jobbik néppárttá vált. Amikor a náci lemezt teszi fel valaki, számomra egyértelműen azt jelenti, nincs érve velünk szemben, beismerte a vereségét, ezért csak vagdalkozni tud. A XX. századi pártok a legjobb védekezés a támadás elvére hivatkozva bődületes hazugságokat is képesek hosszú ideig ismételgetni. Ezen a téren is hasonlóan jár el a Fidesz és az MSZP.

– Ennek ellenére mégis együttműködésüket kínálták fel a szocialistáknak Salgótarjánban.
– Ez egy fideszes csúsztatás, hiszen természetesen nem az MSZP-nek mint pártnak, hanem a salgótarjáni embereknek ajánlottuk föl a segítségünket, ezáltal pedig az őket képviselő önkormányzatnak. Az ott élő polgárok a szocialista polgármesterjelöltnek szavaztak bizalmat, amiért remélem, senki nem akarja hibáztatni a tarjániakat, netán megbüntetni a várost. A Fidesz sajnos nem először vetette be azt a zsarolási kampányfogását, hogy ne szavazzanak az emberek ellenzéki jelöltre, mert akkor majd elzárják a fejlesztési és támogatási csapokat a helyiek elől. Ez méltatlan, akárki is mondja. Mi egy békésebb, konszenzusosabb, a vitákra és nem lejáratásokra épülő politikai rendszert szeretnénk felépíteni. Az elmúlt csaknem három évtizedben mindig azt kerestük, mi választ el bennünket a másik magyar embertől – meg is lett az eredménye. A XXI. században inkább hidakat kellene építeni. Én a néppárttá vált Jobbik élén ezt képviselem. Ha egy városban szocialista vagy fideszes polgármesternek szavaztak bizalmat az emberek, mi képesek vagyunk az együttműködésre a közös célok eléréséért, és ugyanezt várjuk el a jobbikos vezetésű településeken is ellenfeleinktől, például Ózdon vagy Tapolcán.

– Évértékelő beszédében bejelentette, „valódi nemzeti konzultáció­ra” készülnek. Sokan mosolyogtak ezen: átveszik a Fidesz ötletét úgy, hogy majd önök csinálják az igazit. Mitől lesz ez valódi?
– Ami nem valódi, az hamis.

– Ezzel a megállapítással nem szállnék vitába.
– A Fidesz nemzeti konzultációiban az volt a hamisság, hogy nem azokat a kérdéseket tették fel, amelyekben társadalmi vita volt várható, hanem azokat, amelyek egyértelműek voltak. Ilyen például a kvótáról szóló aláírásgyűjtés, amit mi magunk is támogattunk, mert dőreség lenne szembemenni valamivel, ami egyértelmű. Mi valódi kérdéseket szeretnénk feltenni, valódi dilemmákra szeretnénk választ kapni, ezért valódi a nemzeti konzultáció. Akár az oktatásban, az egészségügyben, akár a korrupció területén.

– És honnan veszik majd ezeket a valódi kérdéseket?
– Azért is valódi nemzeti konzultáció, mert ezeket a kérdéseket nem én fogom megmondani, és nem a Jobbik kreatív vagy kommunikációs csapata.

– Önöknek nincsenek valódi kérdéseik?
– Biztos, hogy volna ötletünk, csak akkor már nem valódi a nemzeti konzultáció. Zajlik egy szakmai egyeztetés. Az egészségügy, az oktatás területén kapcsolatba léptünk szakszervezetekkel, érdekvédelmi szervezetekkel, az ágazat fontosabb szereplőivel, velük megvitatjuk, melyek azok a csomópontok, amelyekről érdemes volna konzultálni a magyar emberekkel. Ezután jön csak az a klasszikus konzultáció, amit a kormány is folytatott: levélben, illetve mi elektronikus úton is megkeressük az embereket, és a véleményüket kérjük. Anyagi lehetőségeink nem fogják engedni, hogy minden magyar állampolgár kapjon ilyen levelet, a célunk az, hogy minden háztartásba eljussunk.

– Nincs elég anyagi támogatójuk?
– Mi megtanultunk kőből is nagyon finom levest főzni. Alapvetően a jogszabályok által garantált állami pénzből gazdálkodunk. Csodát nem lehet tenni a tagoktól befolyó pénzzel és azokból a pluszforrásokból, amit néhány támogatónk ad.

– Például az oroszok?
– Nincs és soha nem is volt semmilyen orosz támogatás! Semmiféle külföldi forrást nem fogadnék el. Egyébként – ha már itt járunk – támogatnám, hogy az összes parlamenti párt külföldi forrásait alaposan megvizsgáljuk végre.

01_vona_hz

Forrás: Havran Zoltán

– A szakszervezeteknek, érdekképviseleteknek kiküldött levelekre jöttek már visszajelzések?
– Igen, és általában pozitívak, persze, néhány szakszervezeti vezető vagy éppen oktatásban dolgozó vezető elzárkózik attól, hogy ebben a szakmai egyeztetésben részt vegyen. Azt nem vizsgáljuk, hogy ez valamiféle politikai távolságtartás vagy éppen félelem.

– Szeretnének beépülni a szakszervezetekbe?
– Korrekt párbeszédre törekszünk, szívesen lennénk partnerek, ha a szakszervezeti mozgalmakban volna igény és lehetőség a megújulásra, és a Fideszhez vagy az MSZP-­hez bekötött szakszervezetek helyett valóban érdekvédelmi hálózatok jöjjenek létre, akik ugyanolyan távolságot tartanak minden párttól, és a szakma, az ágazat dolgozóit képviselik.

– Ezek már nyilván „valódi” szakszervezetek lennének. Kötnének választási együttműködést velük?
– Fura lenne, ha én azt mondanám, hogy ne hozzon a szakszervezet szavazókat. Ott is emberek vannak, állampolgárok, és mindenkinek a szavazatára számít az a párt, amelyik választást akar nyerni. De ahogy mondtam, nem a jelenlegi struktúrában gondolkodom, ahol a párt hűbérúr, a szakszervezet pedig egy hűbéres. Én a partneri viszonyt egészségesebbnek tekintem.

– Hallani, hogy „valódi” elszámoltatást is terveznek. Retteghetnek majd sokan a börtöntől…
– Igen. Nemcsak félszemű elszámoltatásra van szükség, hanem mind a két irányba, sőt, azt gondolom, hogy a spektrum minden irányába nyitottan kell gondolkodnunk, akár saját magunk irányába is. A román példának nagyon sok negatívuma is van. Sokan azt mondják, hogy a korrupcióellenes ügyészség Romániában az amerikai titkosszolgálatok által motivált csodafegyver. De valamiféle korrupcióellenes ügyészségre szükség volna, amely képes fellazítani a jelenlegi becsontosodott struktúrát. 2010 óta szinte több volt az elszámoltatóbiztos, mint az elszámoltatott. Talán nem véletlen…

– Kovács Béla elszámoltatása éppen folyamatban van. EP-képviselőjüket, aki korábban az ön pártját anyagilag is támogatta, kémkedéssel gyanúsítják. Úgy tűnik, ráégett a „Kágébéla-ügy” a pártra.
– Ráégett a kormányhoz közel álló sajtónak köszönhetően, de régóta nincs új információ az eljárásról. Én azt mondtam a kezdetektől, hogy szeretném látni, mik a bizonyítékok, mi a valóság, és ha Kovács Béla kém, akkor tudom, mi a dolgom; a Jobbikban nincs helye kémnek.

– Mennyi pénzt kaptak tőle?
– Nyolcmillió forintot, még 2010 előtt, ami nem egy nagy összeg, és szerepelt is a hivatalos beszámolóinkban.

– Attól függ, hogy mihez viszonyítjuk. Egyébként pedig elég furcsa volt Kovács Béla felbukkanása a Jobbiknál, csakúgy, mint az általa befutott villámkarrier…
– Az összeg egy országos politikai kampányhoz képest nem sok, ezt a pénzt is erre költöttük 2010-ben, a költekezést pedig az Állami Számvevőszék is megvizsgálta. Egy magyarországi átlagfizetéshez mérten persze rengetegnek tűnik ez az összeg, de a kormány közpénzeket is felhasználó kampánykiadásaihoz képest eltörpül.

– Azóta óvatosabbak?
– Tételezzük fel, hogy ez valóban egy KGB-­s beépítés. Egy ilyennel nagyon nehéz lenne nekünk óvatosnak lennünk, nincsenek meg azok az eszközeink, amelyekkel ezt szűrni tudnánk. Nyilván a politika és a titkosszolgálatok között mindig is voltak átjárások, arra figyelnie kell egy politikai pártnak, hogy igyekezzen elhárítani az ilyen jellegű beépüléseket, de tökéletes szűrő erre nincs. Ha valaki tud ilyet, hívjon fel. Kovács Béla megvádolása mellett azonban létezik egy valódi kémbotrány is: több kormányközeli személyt kémkedés miatt őrizetbe vettek a napokban. Több kérdés is felmerül: miként fordulhatott elő, hogy a nemzetbiztonsági kockázatuk megállapítását követően mintegy másfél milliárd forintnyi hazai és uniós közpénzhez juthattak az érintettek cégei, miközben a cégvezetők, akik az Orbán-kormányok alatt sikeres politikai és üzleti karriert futottak be, az Egyesült Államok, az IMF és a svájci alap számára kémkedtek? Milyen adatokat játszottak át idegen érdekeknek, és ezzel mekkora károkat okoztak Magyarországnak? A fideszes kémbotrány szálai a legmagasabb politikai szintig érhetnek.

– Milyen fideszes kémügyről beszél? Mondana egy konkrét nevet, egy olyan fideszes politikust, akit kémkedéssel gyanúsítanak?
– Mint mondtam, kormányközeli emberek a valódi kémbotrány szereplői. Egyébként hogyan juthattak volna cégeik másfél milliárd forintnyi közpénzhez? Az egyik gyanúsított az első Orbán-kormány alatt a Miniszterelnöki Hivatal munkatársa, majd a második Orbán-kormány alatt előbb a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium főosztályvezető-helyettese, ezt követően pedig a külgazdasági minisztérium felügyelete alatt álló Magyar Kereskedőháznál és a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltatónál volt stratégiai tanácsadó. A másik letartóztatott lakcíme megegyezik egy olyan alapítvány székhelyével, amelynek kurátorai fideszes politikusok.

– Kissé erős a párhuzam. Térjünk át más témákra is. Gondolta volna például 2010-­ben, hogy nullás lesz a költségvetés?
– Miért? Nullás lesz?

– A nemzetgazdasági miniszter jelentette be: arra törekszenek, hogy ne legyen költségvetési hiány.
– Elismerem a kormány eredményeként, hogy a költségvetés feszes, a külkereskedelmi mérlegünk vagy az exportunk pozitív, ebben nincs közöttünk vita. A kérdés mindig az, hogy ennek mekkora ára van? Az egészségügyi, az oktatási ágazat tüntetései azt mutatják, hogy nagy ára van. Ezzel nem azt akarom mondani, ha a Jobbik kormányra kerül, akkor elszabadul a költségvetés, és visszatérünk az MSZP felelőtlen költségvetési politikájához, de hogy valamiféle arany középutat kell találni, az szerintem egyértelmű.

05_Vona_HZ

Forrás: Havran Zoltán

– A földeladással is problémájuk volt. Azzal riogattak, hogy leginkább külföldiek jutnak földhöz Magyarországon. Egy kezemen meg tudom számlálni az érintetteket. Ez nem jött be.
– Akkor önnek 12-13 ujja van egy kezén? Nem hiszem…

– Megnyugtatom, nem vagyok mutáns!
– Az számomra elfogadhatatlan magyarázat, hogy külföldiek ugyan, de régóta itt élnek és gazdálkodnak. Lehet bagatellizálni ezt a problémát, hogy csupán néhány emberről van szó. Szerintem az igazi határvonal ott húzódik, amikor egyetlenegy külföldi kezébe is magyar föld került, ekkor léptük át a Rubicont.

– Azért ez meredek.
– Nem, ugyanis innentől kezdve ez a folyamat eszkalálódhat. Regisztráltan több mint tucatnyi külföldi több ezer hektár termőföldet nyert az állami földárveréseken. Mindezt kizárólag az állami földek kiárusításából. Érti? Ebben nincsenek benne a magánúton vagy zsebszerződésekkel szerzett földek, vagy éppen azok, amelyeket szintén az állami földliciteken a külföldi cégek magyar alkalmazottai, ügyvédjei vettek meg, egészen nyilvánvalóan nem saját pénzből. Orbán Viktor ebben is az ellenkezőjét ígérte. De mondok egy érdekes példát is, ami középtávon szintén veszélyt jelenthet: a migráció kapcsán Nyugat-­Európában egyre több európai, keresztény szocializációjú ember gondolja majd úgy, nem biztos, hogy a nyugdíjas éveit Nyugaton szeretné leélni. Ezért Kelet-Közép­-Európába költöznek, itt kívánják az utolsó éveiket békében, nyugalomban eltölteni, mert itt nincsenek migránsok, és ha már valaki idejön, akkor vesz magának egy kis földet. El tudom képzelni, hogy ez a fordított migráció előbb-­utóbb érinteni fogja Magyarországot.

– Önök sokat támadták a jegybankot. Mi a baj azzal, ha ingatlanba fektetnek?
– Az unortodox gazdaságpolitika bizonyos elemei számunkra is szimpatikusak. Önmagában azzal nincs baj, hogy a jegybank vezetője, Matolcsy György alternatív gazdasági képletekben gondolkodik… Csakhogy itt másról van szó: a jegybank közpénzekkel gazdálkodik, s azok elköltését akarta a Fidesz titkosítani. Ezért fordult Áder János köztársasági elnökhöz Volner János képviselőtársam, hogy az államfő ne írja alá a jogszabályt, s kérjen előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságra. Szerencsére kérésünk meghallgattatott. A nemzeti vagyon nem játék, minden egyes fillérével el kell számolni, nem lehet belőle titokban ingatlanokat, festményeket vagy tanfolyamokat venni, szervezni.

– A Magyar Nemzeti Bank hosszú évek után nyereségesen működik. Az önök kedvelt kifejezésével élve végre valódi eredményt produkál.
– Azt látom, mintha Matolcsy György is részese volna a Fideszen belüli hatalmi harcoknak. Simicska Lajos uralmának végeztével most több kisebb királyság kezdett kialakulni a Fideszen belül, ezzel megkezdődött a trónok harca, és az egyik ilyen kiskirály Matolcsy György, aki próbálja a maga pozícióit erősíteni. A nyereségnek persze örülök, csak átlátható legyen a gazdálkodás, mert titkosított adatok alapján bemondásra nem hiszek már a hatalomnak.

– Ha már Simicska Lajost említette, milyen érzés volt egy olyan emberrel kezet fogni, akit éveken keresztül a legkorruptabb oligarchának állított be a Jobbik?
– És akinek az újságjában vagy a televíziójában éveken keresztül szapulták a Jobbikot. Fura volt a találkozás, mert megmondom őszintén, emberi és szimpatikus volt. Amit viszont hallottam, abban voltak rémisztő dolgok. Azóta nincs közöttünk kapcsolat, de meglepett, hogy mennyire nyíltan és mennyire őszintén beszélgettünk. Ezen a rendezvényen sokan voltak, sokan látták, nem is nagyon lehetett és nem is nagyon akartam titkot csinálni belőle. Persze azt sem gondoltam, hogy tartanom kellene erről egy sajtótájékoztatót. Arról nem beszéltünk, ki hogyan támadta a másikat az elmúlt években. Nem ő az, akit nekünk támadnunk kell.

Hirdetés

Fizetett politikai hirdetés

Kiemelt

A szovjetek már október 21–22-én pontonhidakat vertek a Tiszán

Nagy Imre snagovi jegyzeteiben leírja: „a Rákosi–Gerő-klikk tervszerűen készítette elő az októberi provokációt. Rákosi és Révai is borzasztó vérfürdővel fenyegetett„.

Poszt-trauma

Clinton elintézte: az Alapító atyák forognak a sírjukban

Egy demokráciában a szólásszabadság szent és sérthetetlen.

Médiamanipuláció: már a saját szemének sem hihet az ember

Ezek szerint Mrs.Clinton győzelméért semmilyen ár sem drága.

Merkel: senki nem ússza meg a muszlim betelepítést

A kancellár nem rántja el a kormányt.

Migránsok a Vereckei hágónál

Kétfarkú kutyák: öngól kapásból.

Hirdetés

Fizetett politikai hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!