Súlyos zsarolás miatt felfüggesztett börtönt kért az ügyészség 16-17 éves fővárosi fiúkra, akik egy olyan fotóval zsarolták 16 éves társukat, amelyen azt lehet látni, hogy a tinédzser cigarettázik. A zsarolók követelték, hogy fizessen, vagy összeverik a bátyját, erre a fiú ötezer forintot adott át nekik. Néhány nap múlva a Facebookon keresztül 150 ezer forintot és műszaki cikket csikartak ki a rettegő fiatalból.
A tettesek létrehoztak egy álprofilt a közösségi oldalon, ezen keresztül felvették a fiúval a kapcsolatot, és elhitették vele, hogy megvédik a zsarolók ellen, ha fizet nekik. A fiú annyira félt, hogy nem gyanakodott, azonnal elfogadta a segítséget. A fiú több részletben fizetett 90 ezer forintot a „testőr futárjának” – az utolsó találkozóra viszont már a rendőrök is elkísérték. Rövid idő alatt mindhárom zsarolót elfogták.
A bűnmegelőzéssel foglalkozó rendőrök nem győzik hangsúlyozni: a felelősség nagyobbik része a szülőkön és a pedagógusokon van, ám a gyerekek felelőssége is adott. Az életét a világhálón élő fiatal ugyanis áldozat, de elkövető is lehet, ha felelőtlen; nincs tisztában például azzal, hogy amennyiben 14 éves elmúlt, és bűncselekményt követ el a neten, büntethető. A veszély nagyságát jól jellemzi, hogy a neten egy perc alatt 6 millió Facebook-oldalt töltenek le, 2 millió Google-keresést indítanak 639,8 gigabájtnyi adat áramlása mellett, valamint 1,3 millió Youtube-videót játszanak le, és 204 millió e-mailt küldenek.
Míg 2013-ban a hálózatba kötött eszközök száma megegyezett a Föld népességével, 2015-ben ez már annak duplája volt. Az óriási forgalom és a felhasználók száma alapján bárki bármikor áldozata lehet a kiberbűnözésnek, ám ha nem figyel, elkövetőként a hatósággal kell szembenéznie. Csak az egyén döntésén múlik, hogy a netet jóra vagy rosszra használja, a jó döntéshez pedig tájékozottnak kell lennie, a fiataloknak pedig el kell fogadniuk a felnőttek felügyeletét, irányítását, ellenőrzését.
Az internetes zaklatás (cyberbullying), az internetes kibeszélés (mém), az internetes beszólás (troll), erotikus képek küldözgetése (sexting), internetes pedofília, személyes adattal való visszaélések (adathalászat, személyiséglopás) – ezek a főbb formái a gyerekeket veszélyeztető kiberbűnözési formáknak. Bármilyen meghökkentő, az internetes beszólások is válhatnak bűncselekménnyé; például ha valakinek addig küldözgetjük az üzeneteinket, amíg az önmaga ellen fordul.