- A külföldi egyetemek szabályozásával nem sérül a tanszabadság
- A magyar egyetemek számára egyforma versenyfeltételeket akar teremteni
- A kormánynak nem a CEU-val, hanem Soros Györggyel van problémája
- Elfogadhatatlan, hogy meg akarják szervezni a bevándorlást
- A kvótaperrel kapcsolatban Lázár János „soha nem látott erejű” vitákra számít Brüsszellel
- Májusban kerülhet az Országgyűlés elé a jövő évi büdzsé tervezete
A miniszter a Soros-egyetemmel kapcsolatos vitákkal kezdte a Kormányinfót. Elmondta, hogy más országokban is szabályozza az állam a külföldi egyetemek működésének a feltételeit, és a most elfogadott felsőoktatási törvény ezeket a szabályokat figyelembe vette – mondta Lázár, aki szerint politikai hisztériakeltés zajlik az ügyben.
Kifejtette, hogy a kormány nem lehetetlenítette el a Közép-európai Egyetem működését. Az utóbbi egyetem szuverenitása továbbra is megmarad, és a kormány nem fogja semmilyen módon befolyásolni annak a működését.
Az oktatás területén szeretne a kormány egyenlő esélyeket világos versenyszabályok, hogy a magyar egyetemek versenyhátránya megszűnjön. A törvény megszünteti az egyenlőtlenséget amely felsőoktatási intézmények között kialakult az elmúlt években – tette hozzá.
„Soros György és hálózata” komoly nyomás alá helyezte Brüsszelt, Washingtont és Berlint, folyamatosan megy a lobbi Magyarországgal szemben„, de ezektől a szerveződésektől is megvédjük az országot – fogalmazott. Lázár János kijelentette: az ügyben „készek vagyunk válaszolni.”
A kormányt és a Fideszt érő Európai Néppárti kritikákra válaszolva elmondta, hogy Soros György lobbistái az Európai Néppárt vezetői körül is mozognak. A kormány dolga, hogy korrekt információkat biztosítson és ne újságcikkekből tájékozódjanak a képviselők.
A kormánynak Soros Györggyel van baja
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a magyar kormánynak Soros Györggyel van baja, de ennek nincs köze a CEU-hoz, az ott tanulókhoz és tanítókhoz. Sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, a magyar származású amerikai üzletembernek a bevándorlással kapcsolatban kifejtett véleménye miatt van vita, de a két ügyet külön kell kezelni.
Amit Soros György az illegális bevándorlással kapcsolatban tett az elmúlt években, az Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit sérti. Nem tűrhetjük, hogy valaki bevándorlókat szervezzen a határhoz és kényszerhelyzetbe hozzon bennünket – fogalmazott.
A miniszter kiemelte: a kormány megállítani akarja bevándorlást, Soros György pedig megszervezni. Nem tartható az sem, hogy a „Soros-féle szervezetek” a magyar állammal perbe szállnak és a határ megnyitására akarják kényszeríteni – jelentette ki.
Soha nem látott erejű vitákra számít a kormány
A következő hetekben arra kell számítani, hogy mind az Európai Bizottságban, mind az Európai Parlamentben nyomás alá akarják majd helyezni Magyarországot. A két testület egyes csoportjai, elsősorban a liberálisok, ugyanis el akarják érni, hogy Magyarország vegyen részt a migránsok kvóta szerinti szétosztásában.
Május 10-én tartják a kvótapert az Európai Unió Bíróságán, ahová Magyarország fordult – Szlovákiával együtt -, hogy megakadályozza a kvótadöntés kötelező jellegét.
Lázár János szerint Brüsszelben a kötelező kvóta kérdésében „mindent bele fognak kavarni”, a nemzeti konzultációt és az CEU ügyét is. Azt is mondta, hogy a vita kétes kimenetelű.
A CEU körüli vitát sokan felhasználják Magyarország elleni támadásban – válaszolt egy újságírói kérdésre Lázár, aki arra számít, hogy júniusban a kötelező kvótát rá fogják erőszakolni a kormányra.
Terítéken a jövő évi büdzsé
A kormányülésen Varga Mihály ismertette a jövő évi büdzsé célkitűzéseit. Az elsődleges cél, a teljes foglalkoztatottság, valamint a családok támogatása, és a biztonság garantálása. A kormány 2,4 százalékos hiánnyal, csökkenő államadóssággal és négy százalék feletti növekedéssel számol. A jövő évi büdzsé keretszámait április végén vitatja meg a kabinet és május elején az Országgyűlés elé kerülhet a tervezet.
További fontos témák Lázár János sajtótájékoztatójáról
- Magyarország több okból nem támogatja az egységes európai ügyészség létrehozását. Lázár szerint a csatlakozás csak önkéntes lehet, nem történhet uniós alapszerződés módosítása nélkül. Ezen felül az igazságügyi rendszer kialakítása a nemzeti szuverenitás része, amelyből a kormány nem enged.
- A civil szervezetek érintő jogszabály-változással kapcsolatban elmondta hogy teljesen normális elvárás, hogy a civilszervezetekre is világos szabályok vonatkozzanak, és akik külföldről támogatást kapnak, azok tüntessék föl az adományozókat. A civilszervezetekről szóló törvény még nem nyújtották be a parlamentnek.
- Hatályon kívül helyezik azokat a rendeleteket, amelyek szerint fennmaradási engedélyt kellene kérni a háztartási célú kutakra, így a 2016 január elseje előtti állapotok lépnek életbe. Senkit nem kényszerítenek arra, hogy a több évtizede használt kutat újra engedélyeztesse több százezer forintért – mondta.
- A BKV-sztrájkkal kapcsolatban a miniszter közölte, a fővárosi önkormányzat és a kormány közös érdeke, hogy a BKV-nál dolgozók normálisan keressenek. „Nem fogjuk a fővárost magára hagyni” – jelentette ki Lázár.
- A jövő évi reklámadó mértékéről még nem született döntés, jelenleg egyeztetések zajlanak.
- Lázár János megerősítette,azokat a sajtóhíreket hogy volt adatgyűjtés 2010 előtt akkor ellenzékben lévő fideszes politikusok ellen.
- Lázár cáfolta azokat a sajtóhíreket, hogy Szemérkényi Réka washingtoni nagykövetet azért hívták vissza, mert nem sikerült tető alá hozni egy Orbán-Trump találkozót.