2016. május 29., vasárnap, Magdolna napja
Belföld, Interjú
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/belfold/muzeumot-epit-jovo-eszkozeivel-528799/

Múzeumot épít a jövő eszközeivel

Vitézy Dávid: Megfontolandó, hogy a BKK is részben állami tulajdonba kerüljön
A budapesti és az országos tömegközlekedés megszervezése után közlekedési múzeumot épít Vitézy Dávid. A BKK egykori vezérigazgatója szerint amíg ők a jövő segítségével fogják elmesélni a közlekedés múltját, addig Budapesten inkább a múlt eszközeivel alakítják a közlekedés jövőjét. A megbízott múzeumigazgató szerint a repüléstörténeti anyag nagy részének Ferihegyen van a helye. A közlekedési szakember úgy látja: a vasúté a jövő, és reméli, hogy a Déli pályaudvar valamilyen formában megmarad.

– A közlekedési múzeum megbízott igazgatói posztja a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezetése után mellékvágánynak, vakvágánynak tűnhet. Így van ez?
– Kihívás számomra ez a megbízás. Egy vadonatúj múzeum felépítésén dolgozom, ahol a jövő segítségével fogjuk elmesélni a közlekedés múltját – miközben Budapesten úgy alakult, hogy inkább a múlt eszközeivel alakítják a közlekedés jövőjét. Ez utóbbi igen szorosan összefügg azzal, hogy már nem dolgozom a fővárosnál. Tavaly voltak nagyon izgalmas feladataim, főleg külföldön, a közlekedésszervezés és oktatás területén. A MÁV és a Volán összehangolásán is dolgoztam, készítettem egy koncep-
ciót a nemzeti fejlesztési miniszternek, amely alapján több lépés is megvalósul, bár bőven maradt még teendő.

– Mikor kezdődik a közeledési múzeum bontása?
– Egy hónapon belül átadjuk a bontást végző cégnek a munkaterületet. Még a könyvtárat és az irodákat kell kiköltöztetni. A legnagyobb vasúti járműveket csak a bontás megkezdése után tudjuk kiszállítani. Nyáron ez az épület a jelenlegi formájában már nem fog állni, és utána rövidesen megkezdődnek az új intézmény építési munkálatai. Az épület és a kiállítás legkésőbb 2019-re elkészül.

– Mennyiben lesz más a régi-új épület?
– Az 1896-os millenniumi kiállításra épült csarnok rekonstrukciója fog elkészülni. Az eredetileg Pfaff Ferenc, a MÁV főépítésze által tervezett épület a föld alatt fog terjeszkedni, közel kétszeresére növekszik a kiállítótér a korábbihoz képest. A műemléki arculatú hosszú épületben közösségi tér, a visszaépítendő kupolában pedig kilátó lesz. A Városliget egyik új találkozópontjaként működik majd az épület. Az eddigi közlekedési múzeum minden hibája ellenére az egyik legkedveltebb attrakciója volt a ligetnek és a fővárosnak. Ezt a népszerűséget szeretnénk tovább növelni, és európai szinten elismert, látogatott intézményt létrehozni Budapesten.

– Nem tart attól, hogy itt is tiltakozók jelennek meg, mint a volt Hungexpo-irodáknál?
– Aki ellátogat a közlekedési múzeumhoz, egy, az elmúlt évtizedekben összevissza toldozott-foltozott, semmilyen műemléki védelmet nem élvező épületet láthat. Olyan véleményt még nem hallottam, hogy ennek a torzónak bármilyen értéke lenne mai állapotában. Ráadásul azt a bővítményt, amit a szocializmus idején toldottak a múzeumhoz, elbontjuk, a helyén köztér jön létre. Ez lesz a sorsa a park felőli oldalon futó 15 méter széles aszfaltcsíknak is, amit most sokan P+R parkolóként használnak. Ezt is felbontjuk, parkosítjuk, fásítjuk – a zöld felület tehát bővül.

„Fontos, hogy a vasút beolvadjon Budapest közlekedési vérkeringésébe”

Forrás: Kurucz Árpád

„Fontos, hogy a vasút beolvadjon Budapest közlekedési vérkeringésébe”

– Mi lesz a gyűjtemény sorsa?
– Jelenleg raktárakban van a nagy része. A vasúti anyagnak a vasúttörténeti parkban a MÁV szakembereinek segítségével alakítunk ki ideiglenes, fedett tárolóhelyeket. A Petőfi Csarnokban lévő repüléstörténeti anyag nagy részének új helyet keresünk. Együttműködünk a ferihegyi Aeroparkkal. Tiszteletre méltó munkát végeztek az ottani Légiközlekedési Kulturális Központ munkatársai. Abban bízunk, hogy folytatódik az együttműködés a reptérrel, és további gépek is helyet kaphatnak Ferihegyen.

– Hogyan mutatják be az anyagot, amely visszatér az új házba?
– A korábbi tárlat technikai fókuszú volt, jobban szeretnénk most az emberekre, a társadalmi folyamatokra, a személyes és a közösségi történetekre koncentrálni. Idővonalon, korszakokon keresztül szeretnénk bemutatni a közlekedés fejlődését. A múlt járműveivel, történeteivel segítenénk megértetni a jelen közlekedésének működését és a jövő kihívásait.

– Lesznek eddig nem látott járművek a kiállításon?
– A múzeum évtizedekig nem folytatott tényleges gyűjtőmunkát, miközben megszokott járműtípusok tűntek el az utakról, sínekről. Gondolok itt a magyar járműgyárak termékeire, például az elmúlt évtizedek Ikarus buszaira vagy az UV villamosra. A vasúti tárlatban majd százéves a „legfiatalabb” bemutatott jármű. A jelenig tartó hiátust be kell tölteni. Számos darab most raktárakban porosodik, de restaurálva lesznek. Ebben is együttműködünk a közlekedési társaságokkal.

– Tartja a korábbi munkahelyeivel, a VEKE-vel, BKK-val, annak vezetőivel a kapcsolatot?
– Azok után, hogy a BKK utánam hivatalba lépő menedzsmentjének az első dolga az volt, hogy egy mondvacsinált ügyben feljelentett – ezt az ügyészség első lépésben utasította el –, komolyabb együttműködésre nem igazán nyílt mód. Nemrég zárult az Állami Számvevőszék átfogó vizsgálata a vezérigazgatói időszakomról, és teljesen szabályozottnak, jogszerűnek ítélték a BKK működését 2010 és 2014 között. Természetesen azokat a fővárosi közlekedési fejlesztéseket, amelyek kormányzati beruházásban valósulnak meg, igyekszem támogatni, és ha a fővárosi vezetők segítségre szorulnak, számíthatnak rám.

– Apropó, mi a véleménye a tervezett fővárosi vasútfejlesztésekről?
– A budapesti közlekedési fejlesztések fókusza eltolódott a fővárosi önkormányzattól a kormány felé. Az új beruházások tekintetében a vasút kap prioritást. Ferihegy 1-től átkerül a távolsági vonatok állomása egy új föld alatti pályaudvarra, a 2-es terminál alá, amelynek elindításában miniszteri biztosként nekem is részem volt. Ezzel létrejön egy új, átszállás nélküli vasúti kapcsolat a repülőtérről a budapesti belváros és kelet-magyarországi nagyvárosok felé, sőt, akár később Győr és Pécs felé is. Az olimpiai pályázat nyomán a körvasúton is kiépülhetnek azok a megállók, amelyek évtizedes adósságai a közlekedésfejlesztésnek. Fontos, hogy a vasút beolvadjon Budapest közlekedési vérkeringésébe.

– Mit szól a Nyugati és a Déli pályaudvar átépítéséhez?
– Az elővárosi-városi vasútvonalak fejlesztése egyre több utast hoz majd a fejpályaudvarokra, ezek rekonstrukciója elkerülhetetlen. A MÁV óriási rozsdaövezeteket hagyott hátra Budapesten és országszerte. Ezek rendezése most elkezdődött, erről szól a Nyugati pályaudvar tervezett felülépítése és a környék nagyarányú parkosítása is. A Déli pályaudvarnál is érdemes megvizsgálni, hogy mekkora, döntően üzemi területek szabadíthatók fel. Becslésem szerint a Déli és környéke mai bruttó vasúti területének nyolcvan százaléka felszabadítható úgy, hogy az utasforgalom nagy része ebből nem érez meg semmit. Szerencsésebbnek tartanám, ha a budai fejpályaudvar megmaradna. A növekvő utasforgalom kiszolgálása és bekötése Buda középső és északi részei felé a Délin keresztül lehetséges.

– Miként vélekedik az agglomerációs közlekedés állami visszavételéről?
– Egységesnek kell maradnia a tarifának, a menetrendnek, a rendkívüli helyzetek kezelésének, például pótlóbuszok megszervezésének és az utastájékoztatásnak. Ha ezek egységesen vannak szervezve, akkor az utasoknak lényegtelen az üzemeltető személye. Mára a BKK-nak lényegében épp ez a típusú összhang megteremtése, a közlekedésszervezés az egyetlen megmaradt feladata. Amennyiben a HÉV-ek és az elővárosi buszok révén a budapesti közlekedés egy része most állami kézbe kerül, megfontolandó, hogy a BKK is részben állami tulajdonba kerüljön.

Kiemelt

GloriettFüzér: egy élő vár a Zempléni-hegységben

Füzér azon várak közé tartozik, amelyeket nemcsak kiegészítettek vagy konzerváltak, hanem a derékig érő romokból építettek újra.

Poszt-trauma

Leszbikus nyomulás az ELTE klubnál

Ne várjunk jó modort a homoszexuális szervezetektől.

Kocsis Zoltán fején találta a szöget

A kultúránkat elsöprő jelenségekről beszélt.

Hozzánk menekülnek a németek a migránsok elől

Főleg a Balatonhoz.

Robit betámadták, Schiffer a …ba küldte a fideszeseket

A stílus maga az ember.

Hirdetés