Az ember a lényeg, a fogvatartott, vele kell a nap 24 órájában úgy foglalkoznunk, hogy a társadalomba való visszailleszkedését segítsük – bocsátja előre a Pálhalmai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnoka. Balázs Péter dandártábornok hozzáteszi: azért dolgoznak, hogy a fogvatartottak sokkal „jobb állapotban”, használhatóbb képességek birtokában legyenek, amikor távoznak tőlük. Ha ezt sikerül elérni, akkor szerinte az adott személy nem a visszaesési rátát fogja növelni. A feladat nem könnyű, mert sok elítélt a rácsok mögött találkozik először a munka világával.
Rekordtermésük volt
A parancsnok elmondja, hogy az intézet három objektumában összesen 1400-1500 fogvatartott tölti büntetését, ez 123 százalékos telítettséget jelent. A rabok közül 1100-1200-at dolgoztatnak és képeznek csaknem 45 munkaterületen. Azokat az elítélteket, akik a börtön működtetésével kapcsolatos munkát végzik, az intézet foglalkoztatja, a többieket az állami tulajdonú Pálhalmai Agrospeciál Kft. A főként a mezőgazdaságban érdekelt cégnél 250 polgári alkalmazott mellett 850 fogvatartott dolgozik, a társaságnál hetven hivatásos testületi tag felel a biztonságért.
– A legtöbben a növénytermesztésben és az állattenyésztésben tevékenykednek. A megtermelt szemes takarmányt és a gabonát az állatokkal, szarvasmarhákkal, sertésekkel etetjük meg, a felesleget pedig a szabadpiacon értékesítjük. Idén mindenből rekordtermésünk van. A szaporulatokkal együtt van 1600 holstein-fríz szarvasmarhánk, ebből 850 a tejelő tehén, amelyek évente körülbelül 8 millió liter tejet adnak. Tenyésztünk sertést és ridegtartásban angus szarvasmarhát is – hangsúlyozza Balázs Péter. A rabok nemcsak a mezőgazdaságban dolgoznak, hanem a mosodában is tevékenykednek, míg mások elektronikai hulladékot bontanak.
– Vannak szerződéseink külső vállalkozásokkal is, így a fogvatartottak papírgyárban, vasműben dolgoznak, és segítenek a vízügynek is. A cég részt vesz a kereskedelemben, és boltokat is üzemeltet az elítélteknek – teszi hozzá a parancsnok.
Fehér ruhában dolgoznak
A foglalkoztatás mellett a rabok csaknem húszféle foglalkozásra is járhatnak, többek között kutyaterápiával, képzőművészeti foglalkozásokkal, bibliaszakkörrel vagy éppen kertészkedéssel formálják az elítéltek jellemét. A fogvatartottak színjátszással is megpróbálkozhatnak, és a helyi Kodály-kórusban is énekelhetnek.
Arról már Bényei Tamás bv. alezredes, a Pálhalmai Agrospeciál Kft. ügyvezetőigazgató-helyettese beszél, hogy bár cél a rabok szemléletének formálása, a cég profitorientált. – Éves szinten csaknem 5 milliárdos forgalmunk van, tavaly az adózott nyereségünk 200 millió forint volt. A profitot fejlesztésekhez használjuk fel, és ebből tudjuk frissíteni a gépparkot is – hangsúlyozza a szakember.
A bernátkúti mosodában egyszerre 22-25 rab dolgozik, az asszonyok három műszakba járnak hétfőtől péntekig. – Itt 80-100 fogvatartott van állományban. Egy műszak nyolc óra alatt körülbelül 2,5-3 tonna textíliát tisztít meg – mondja Bényei Tamás. A mosodába belépve mindenhol fehér ruhába öltözött elítéltek dolgoznak, a készáru a raktárban gurulós, rácsos kocsikban kivasalva és összehajtva áll, míg elszállítják. Egy egység tetején kis táblácska jelzi, hogy az adott textíliák honnan érkeztek: látni Bethesda, OITI feliratot, míg más kupacokat magánpanzióba vagy éppen horgászcentrumba visznek majd. A mosoda jellemzően állami kórházaknak, budapesti gyógyfürdő-szállodáknak szolgáltat.
Az egyik rab, Káté Nikoletta egy hónapja vonult be az intézetbe. Azt mondja, odakint egy percet sem dolgozott, először a szülei, később a férje tartotta el.
– Nem tudom, mit teszek majd, ha kimegyek, de ha egy mosodában kapnék lehetőséget, akkor valószínűleg elhelyezkednék ott. Ehhez az itt megszerzett tudást jól tudnám hasznosítani – jegyzi meg a fiatalasszony. Szabó Attiláné hét hónapja van bent, és várhatóan 2017 februárjában szabadul.
– Odakint közfoglalkoztatottként dolgoztam, de 16 évesen még a miskolci vasgyárban is megfordultam. Ha kiengednek, akkor várnak vissza az előző munkahelyemre, így nem leszek állás nélkül – mondta az asszony, aki benti keresetét magára költi.
Van, aki hívő lesz
A közeli újgalambosi telepen négyvonalas sertéstenyésztést folytatnak, két angol és két magyar fajta hibridjeit nevelik. Itt éves szinten 13-14 ezer malac születik, amelyeket felhizlalnak. A vágósúlyú sertések közül 9-10 ezret a büntetés-végrehajtási intézetekben hasznosítanak a börtönkonyhákon, a többit a piacon értékesítik. Bár az elítéltek itt nem kívánnak nyilatkozni, azt megtudjuk, hogy egy műszakban 30-45 fogvatartott dolgozik a sertéstelepen.
A Dunaferr által üzemeltetett, acélszerkezeteket gyártó üzemben éppen közeledik a műszakváltás. A fogvatartottak takarítanak a létesítményben, mások már gyülekeznek a ledolgozott nyolc óra után. Egyikük, Magyar Tibor elmondja, hogy három hónapja van börtönben, és a büntetéséből egy év, két hónap van hátra.
– Itt hat hete dolgozom, néhány nap alatt elsajátítottam a munkavégzéshez szükséges tudást – mondja a férfi, akit garázdaság miatt ítélték el. Előzőleg Németországban kereste kenyerét villanyszerelőként, és ha szabadul, akkor folytatja tovább. Tibor az intézetben lett hívő, jár istentiszteletekre, és ha szabadul, akkor jó úton kíván járni, amihez hite mellett négyéves kisfia is erőt adhat neki.
Az intézetben abban bíznak, hogy sem a mosodában dolgozó hölgyek, sem Tibor nem rontja majd a visszaesési statisztikát.
Börtönőrök védőszentje
Huszonegyedik alkalommal ünnepli meg ma a büntetés-végrehajtás szervezete Szent Adorján, a börtönőrök védőszentjének napját. Hazánkban jelenleg 29 fegyintézetben mintegy 18 ezer embert tartanak fogva. Őrzésükről, ellátásukról, reintegrációjukról, egyszóval a rendszer működtetéséről pedig közel kilencezer ember gondoskodik – közölte lapunkkal a BVOP. A közlemény arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormány által meghirdetett férőhelybővítési programban számos fegyintézet megújul, és kilenc új börtön épül 2018-ig. Így pár éven belül 6000 férőhellyel bővül a börtönök kapacitása, és várhatóan 100 százalék alá csökken az átlagtelítettség. A beruházásokkal párhuzamosan a BVOP 2500 embert vesz fel. A toborzás már megkezdődött.
Önellátó rendszer
Az elmúlt évek büntetőpolitikai reformjának egyik célja a részben önellátó büntetés-végrehajtás (bv) rendszerének megteremtése volt, ami elképzelhetetlen lenne az elítéltek kötelező foglalkoztatása nélkül. A bv tizenkét gazdasági társasága viszont nemcsak a rendszer belső szükségleteit elégíti ki, hanem olyan megrendelők igényeit is, mint például a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik). A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságától (BVOP) kapott adatok szerint a foglalkoztatási ráta meghaladja a 86 százalékot.
Fontos azonban megjegyezni, hogy a statisztika szerint a tanuló és a dolgozó elítéltek egyaránt foglalkoztatottnak számítanak. A két csoport között egyébként nagy az átfedés, sokan vannak, akik délelőtt dolgoznak, délután pedig beülnek az iskolapadba. Az elítéltek egy része a rácsok mögött fejezi be korábban félbehagyott általános iskolai tanulmányait, majd szakmát szerez, amit a bv-n belül gyakorolhat is.
A riportunkban bemutatott mezőgazdasági üzem mellett érdemes megemlíteni Sopronkőhidát, ahol a fogvatartottak formaruhái készülnek sok egyéb – például iskolai és zárkabútorok, illetve zárszerkezetek – mellett. Márianosztrán a fűrészáru készítését, megmunkálását, Balassagyarmaton a cipészetet lehet kiemelni; ott a Belügyminisztérium alá tartozó szervek számára szolgálati bakancsot és félcipőket gyártanak. A Közép-dunántúli Országos Büntetés-végrehajtási Intézetben ugyanakkor egy tízezer főt ellátni képes pékség üzemel.
A fogvatartottak alapélelmiszere részben innen, részben a bv többi mezőgazdasági és élelmiszeripari termeléssel is foglalkozó társaságától kerül ki. A migránsválság kezdete óta a bv az élelmezésben partnere a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak, s rabok készítették a déli határon felállított védmű egyes elemeit. Az országos parancsnokság kérdésünkre kiemelte: elítélteket külsős cégek is foglalkoztatnak. A társaságok között vannak olyanok is, amelyek a „bástyafalon belül” alakítják ki üzemüket, így tett például a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt., melynek a Budapesti Fegyház és Börtön területén működik szemétválogatója a BUFA Kft. üzemeltetésében.