Figyelik őket, de mégsem lépnek?
Fegyverviselési engedélye volt, lőgyakorlatokra járt, ráadásul a megfigyeltek listáján is szerepelt az a férfi, aki hétfőn rendőrök közé hajtott Párizsban.
Horváth József biztonságpolitikai szakértő szerint ez nem egyedülálló eset: a titkos- és egyéb szolgálatok számára az ilyesmi mindig komoly dilemmát jelent, hiszen ha – például – intézkednek ellene, visszavonják a fegyverviselési engedélyét, akkor joggal tarthatnak attól, hogy egyúttal fel is hívják a figyelmet arra, hogy az illető már a hatóság látókörébe került.
Ezért dönthettek úgy a franciák, hogy nem tesznek lépéseket – véli a szakértő, aki az M1 csütörtök reggeli műsorában abbéli véleményének is hangot adott, hogy szakmailag nem feltétlenül született jó döntés.
A szolgálatok ilyenkor megtehetik, hogy úgy vonják vissza a fegyverviselési engedélyt, hogy az ne keltsen gyanút a terroristákban, ne utaljon semmi arra, hogy a szolgálatok az illetőt figyelik – fejtette ki Horváth József.
Molenbeek mint logisztikai központ
A brüsszeli robbantó a város Molenbeek negyedében élt és drogdílerként szerepelt a hatóság nyilvántartásában. Ha a gyanúra mindez nem is ok a szolgálatok szempontjából – elemezte az esetet a szakértő – , azt fontos szem előtt tartani, hogy gyakran radikalizálódtak eddig is viszonylag gyorsan olyan köztörvényes bűncselekményeket elkövető személyek , akik már ez utóbbi miatt a hatóság látókörében voltak.
Hozzátette: Molenbeek mint „lakókörnyezet” ráadásul már többszörösen visszatérő problémaként jelentkezik biztonsági szempontból Európában, a korábbi párizsi merényletek, a brüsszeli robbantások elkövetői közül többen is onnan érkeztek. „Ez a negyed mint logisztikai bázis működik Európában” – szögezte le Horváth József.
A városrész olyan mélyen beágyazódott zárványként működik Brüsszelen belül, hogy még a törvények sem adnak lehetőséget teljes lezárására, alapos átfésülésére. A belga kormány ráadásul – fűzte hozzá a szakértő – a jelek szerint nem is vállalja fel mindennek az ódiumát.
Horváth József arra is kitért, hogy az Iszlám Állam szisztematikusan építi ki azokat a sejteket, amelyek adott esetben hajlandóak és képesek is egy-egy merénylet elkövetésére – és ez világméretű probléma, ami ellen egyik földrész sem védett. A szakértő úgy véli, a problémán csakis az egységes fellépés segíthetne igazán, illetve az adott országokon belüli, ugyancsak összehangolt fellépés.