2016. július 26., kedd, Anna, Anikó napja
Belföld
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/belfold/modosithatja-parlament-polgari-es-buntetoeljarasi-torvenyt-315493/

Módosíthatja a parlament a polgári és a büntetőeljárási törvényt is

Gulyás Gergely: Tárgyalunk, de az ország teherbíró képességére is tekintettel kell lenni
Gulyás Gergely abban bízik, hogy meglesz a kétharmados támogatás a parlamentben a terrorveszélyhelyzet miatt szükségessé vált alkotmánymódosításhoz, valamint az Alkotmánybíróság új elnökének és négy bírájának megválasztásához is. Az Országgyűlés alelnöke szerint a tavaszi parlamenti ülésszak alatt döntés születik az új büntetőeljárási törvényről, és lesz új polgári perrendtartási törvény is.

– A parlament kétharmados támogatásához kötött az új alkotmánybírók jelölése és az alaptörvény terrorveszélyhelyzet miatt szükséges módosítása. Milyen megállapodás születhet ezekben?
– Az összes képviselő kétharmadának a támogatása szükséges ahhoz, hogy alkotmánybírákat válasszunk, illetve hogy az alaptörvényt módosítsuk. Ellenzéki támogatás nélkül egyik sem lehetséges. Éppen ezért szeretnénk kompromisszumra jutni minden, a tárgyalásra hajlandóságot mutató ellenzéki párttal. Ez az ország érdekében áll, hiszen sem az alkotmányos intézményrendszer működése, sem a magyar polgárok védelme nem lehet vita tárgya. Ha belegondolunk az elmúlt hónapok történéseibe, akkor láthatjuk, hogy Brüsszelben, Hannoverben terrorcselekmény nélkül volt olyan terrorveszélyhelyzet, ami gyakorlatilag szükségállapothoz hasonló jogrend bevezetésével járt. Az elmúlt egy év európai történéseinek hatására minden ország keresi azokat a jogalkotási lehetőségeket, amelyek hatékony kormányzati fellépést tesznek lehetővé válsághelyzetben. Az is szükséges, sőt európai gyakorlat, hogy ilyen helyzetekben a hadsereg segíti a rendőrség munkáját. Ezzel a nyilatkozatok szintjén még az MSZP is egyetért. Ennek ellenére a szocialisták részben a saját belső problémáiknak, részben a baloldal általános válságának áldozatai. Gyurcsány Ferenc négy évvel ezelőtt otthagyta az MSZP-t, de a Gyurcsány teremtette zsarolási spirálból a mai napig sem tudnak kiszabadulni. A távolmaradásuk az alaptörvény módosításától, de különösen az alkotmánybírók ügyében nyilvánvalóan erről szól. Ennek ellenére azt szeretnénk, ha a lehető legteljesebb körű konszenzuson alapuló megállapodást lehetne létrehozni. Ez viszont nem változtat azon, hogy a szükséges 133 szavazat bármelyik ellenzéki frakció támogatása esetén megvan.

– A Fidesz jelöltjeként az Alkotmánybíróság elnöki tisztére felmerült Horváth Attila jogtörténész neve is.
– Neveket még nem tudok mondani, mert egyelőre csak elvekről tárgyaltunk azzal a két ellenzéki frakcióval – az LMP-vel és a Jobbikkal – , amelyek erre hajlandóak voltak. Azt szeretnénk, ha az ülésszak kezdetén, akár már februárban megválaszthatnánk az Alkotmánybíróság új elnökét és négy új bíráját.

– Mi a Fidesz válasza az ellenzéki kritikákra, hogy az alkotmánymódosítással teljhatalmat akarnak?
– Erről szó sincs. A baj az, hogy az utóbbi hónapokban a magyar baloldal egyetlen olyan kormányzati intézkedést sem támogatott, amely az ország biztonságához jelentős mértékben hozzájárult. Sem a kerítésépítést, sem azt a világos politikai kiállást nem támogatták, amely elutasította a tömeges, illegális migrációt. Ráadásul külföldön sem az ország biztonságát szolgáló kormányzati álláspont mellett szálltak síkra. Az alaptörvény módosítása kapcsán azt szeretnénk, ha már február 15-től megkezdené ennek tárgyalását az Országgyűlés, ehhez február 9-ig kell benyújtani a törvénytervezetet. A terrorveszélyhelyzetről szóló jogalkotási csomag, amely tartalmazza a honvédségi törvény és a nemzetbiztonsági törvény módosítását is, képessé teszi az országot arra, hogy ilyen helyzetben az állam a saját maga és a polgárai védelmét elláthassa.

Fotó: Havran Zoltán

Fotó: Havran Zoltán

– Melyek az Országgyűlés idei legfontosabb törvényalkotási feladatai?
– A jogszabályok 75-80 százalékát ma már a kormány kezdeményezi. A törvénykezdeményezés jogával leggyak­rabban az illetékes miniszterek élnek. Ez valószínűleg így marad. A tavaszi ülésszak nagyon fontos feladata az új büntetőeljárási törvény elfogadása. Tudjuk, hogy milyen nehéz­ségeket jelent, milyen társadalmi elégedetlenséget szül az, ha a büntetőeljárások elhúzódnak. Minden statisztika arról tanúskodik, hogy az Országos Bírói Hivatal munkájának köszönhetően a helyzet javult. Az ügyelosztás sokkal arányosabb, sokkal kisebb a különbség egy vidéki és egy budapesti bíró által elbírálandó ügyek száma között, mint korábban. Ezt a folyamatot szeretnénk tovább erősíteni az új büntetőeljárási törvény elfogadásával. Azt szeretnénk, hogyha a jogalkotás is reagálni tudna azokra a perelhúzó taktikákra, amelyeket számtalan büntetőeljárás során láthatunk. Ilyen szabály lehet például, hogy a tárgyalást a jelenleginél szélesebb körben a vádlott távollétében is le lehessen folytatni, illetve a gyorsított eljárások alkalmazási körének kibővítése. Szintén az idén szeretnénk elfogadni az új polgári eljárási törvényt is.

– A hírek szerint tavasszal ágazati sztrájkokra, tüntetésekre lehet számítani. Miképp reagál a kormány a tervezett akciókra?
– Mind az egészségügyi, mind az oktatási szférában komoly fizetésemelés történt. Az elmúlt két évben átlagosan 27 százalékkal növekedtek a bérek az egészségügyben, azonban a megélhetés mércéjével mérve vagy a nyugati államokkal összevetve ma is alacsonyak a fizetések. A bérfelzárkóztatásnak folyamatosnak kell lennie. Nem lehet mondani, hogy a kormány ezen a területen nem tett semmit. A háziorvosok finanszírozása nettó 260 ezer forinttal nőtt, egyensúlyba hoztuk a gyógyszerkasszát, állami kézbe vettük a kórházak gazdálkodását. Az egészségügy ötszázmilliárd forint uniós fejlesztési forráshoz jutott az előző ciklusban. Természetesen mindenkinek a követelését meghallgatjuk és mindenkivel tárgyalunk, de az ország teherbíró képességére is tekintettel kell lenni, amit a gazdasági növekedés határoz meg. A pedagógusoknál is folyamatos a bérfelzárkóztatás, és ezt szeretnénk folytatni. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központot érték jogos kritikák is, ezeknek a kiküszöbölésén a kormány szintén dolgozik.

– Hogy értékeli a legutóbbi szolnoki időközi választás eredményét, és milyen eredmény várható ön szerint februárban a „vörös bástyának” számító Salgótarjánban?
– Reményt keltő, hogy Szolnokon ilyen magabiztos eredménnyel sikerült nyerni egy olyan időközi választáson, amely gyakorlatilag félidőben van a két választás között. Ha megnézzük az elmúlt hét ciklust, akkor azt lehet mondani, hogy ebben az időpontban van a kormánypártoknak a legalacsonyabb támogatásuk. Ehhez képest azt látjuk, hogy Szolnokon nagy fölénnyel nyert a kormánypárti jelölt. Ez a bizalomnak olyan megnyilvánulása, amiért köszönettel tartozunk, de nem tehet elbizakodottá. Salgótarjánban szerintem szoros lesz az eredmény. Ha visszagondolunk a 2014-es választásokra, akkor néhány tucat szavazaton múlt a szocialisták sikere. Olyan jelöltünk van, aki a pártpolitikai háttértől függetlenül a legalkalmasabb arra, hogy Salgótarjánt irányítsa. Aktív, a város jövőjéről szóló kampányt szeretnénk folytatni. Tudjuk, hogy az egyik legbaloldalibb magyar településről van szó. Ezért a feladat nagysága arra sarkall bennünket, hogy mindent megtegyünk azért, hogy az ott élők bizalmát kiérdemeljük.

Hirdetés

Kiemelt

Hét orosz úszó sem indulhat az olimpián

A 100 méteres mellúszás világbajnoki címvédője, Julija Jefimova és hat társa azért nem indulhat Rióban, mert korábban már volt doppingesete.

Poszt-trauma

Kapocs Nizza és München között: csemege összeesküvés elmélethez

Egy német újságíró mind a két helyszínen videón rögzítette a véres eseményeket.

Gyurcsány anyósa jelentett

Most meg kéne lepődnünk?

Az albánok beárazták Thomas Dollt

Nem dicsérhetjük a magyar futballistákat sem, méltatlan volt a Fradi-mezhez a szerdai produkció.

11 éves gyereket fejeztek le az USA támogatottjai

Nem az ISIS tette.

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!