2017. december 12., kedd, Gabriella napja
Belföld
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/belfold/miniszterelnokseg-reneszanszat-eli-zsido-kultura-magyarorszagon-2481151/

Miniszterelnökség: reneszánszát éli a zsidó kultúra Magyarországon

MTI
Magyarországon ismét reneszánszát éli a zsidó kultúra, a kormány pedig értékként tekint erre a több mint ötezer éves szellemi és lelki örökségre – mondta Latorcai Csaba társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkár kedden, egy a Fiumei Úti Sírkertben tartott konferencián.

A Miniszterelnökség képviselője a Nemzeti Örökség Intézete által, a zsidóság politikai és polgári emancipációjáról szóló törvény 150. évfordulójára szervezett rendezvényen elmondta, a kormány az elmúlt esztendőkben és a jövőben is kész a dialógusra és nyitott minden javaslatra, amely „Magyarország szellemi és lelki megújhodását szolgálja”.

„Késznek kell lennünk arra, hogy meghallgassuk egymást, megpróbáljuk megérteni és elfogadni a különbözőségeket, ugyanakkor erősítsük egymásban mindazt, ami közös” – fejtette ki Latorcai Csaba. „Európa és benne hazánk megmaradása és megerősödése a zsidó-keresztény hagyományokból gyökerező hit mélységeiben és az őszinte párbeszédben keresendő” – húzta alá.

A helyettes államtitkár felidézte: az 1867-es emancipációs törvény, majd a zsidó vallást elismerő 1895-ös jogszabály a zsidóságot is bevonta a korszakra jellemző gyorsütemű társadalmi, gazdasági modernizációba. Ennek köszönthetően pedig csaknem megduplázódott, az 1869-es 550 ezerről 1910-re 930 ezerre emelkedett az izraelita felekezetűek száma – folytatta, hozzátéve, a XX. század diktatúrái tragikus módon akasztották meg ezt a fejlődést.

Fotó: MTI

A holokauszt 600 ezer magyar áldozata, a kommunista diktatúra üldözötteinek sorsa hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország olyan mély válságba süllyedt, amelyből az 1990-es rendszerváltás óta most először van esély kilábalni az elmúlt hét évben hozott intézkedéseknek köszönhetően – mondta.

Kiemelte, ismét esély van arra, hogy olyan ígéretes fejlődési pályára álljon Magyarország, amely nemcsak a szűken vett, és az államhatárok által körülvett területére, hanem a Kárpát-medencében élő nemzetrészek és a diaszpóra számára is meghozza a „szellemi, lelki, gazdasági megújulást és magára találást”. Latorcai Csaba emlékeztetett, a kabinet olyan zsinagógarekonstrukciós programot hirdetett, amely nemcsak a hazai, hanem a határon túli területekre is kiterjed.

Így újult meg a szegedi zsinagóga külseje egymilliárd forintos, szinte teljes egészében kormányzati támogatásból, a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga felújításához pedig eddig mintegy 2,5 milliárd forintot, jövőre pedig több mint 700 millió forintot biztosítanak – sorolta.
A helyettes államtitkár kitért továbbá arra is, hogy a kabinet 350 millió forinttal támogatta az Alma utcai zsidó szeretetotthon rekonstrukcióját, továbbá a miskolci ortodox zsinagóga felújításának első ütemére ugyanekkora összeget biztosított, a szabadkai zsinagóga külső, belső megújítására pedig 730 millió forintot különített el.

Ugyanilyen értékmentést szolgál a zsidó temetők kormányzati támogatásból megvalósuló rekonstrukciója is, amely nemcsak szakrális, hanem örökségvédelmi szempontból is fontos vállalkozás – mondta, közölve, hogy idén erre a célra 500 millió forintot szán a kormány, az emancipációs törvény évfordulójára emlékező rendezvényekre pedig 50 millió forintot kapnak a zsidó szervezetek.

Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének (Nöri) főigazgatója beszédében elmondta, a Salgótarjáni Úti Zsidó Temető jövője szempontjából 2016 korszakváltást jelentett, a terület vagyonkezelésének átvételével ugyanis azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy a folyamatos rekonstrukció eredményeként világörökségi színhellyé váljon a temető.

A Nöri vezetője emlékeztetett, a temető újra látogatható, az érdeklődők ingyenes idegenvezetés mellett tekinthetik meg a területet.
Haraszti György, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem tanára előadásában arról beszélt, hogy a Salgótarjáni Úti Zsidó Temető arról a fejlődésről, illetve igazodásról tanúskodik, amelyen a zsidóság is átment az emancipációs törvényt követően. Példaként említette, hogy a temetőben az ortodox zsidó hagyományokkal szakító, inkább a kor keresztény szokásait követő kripták, timpanonok is megtalálhatók.

Kiemelt

Izrael fővárosa Jeruzsálem

Először tekintsünk a nemzetközi, liberális érdekekre, melyek már köszönőviszonyban sincsenek a klasszikus szabadelvű értékekkel, ahogyan azokat anno a magyar reformkor nagyjai is vallották.

Poszt-trauma

Havas tanár úr és a sötét árnyak

Itt a legújabb zaklatási ügy!

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!