Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője tegnapi tájékoztatóján hangsúlyozta, nem „idegenrendészeti őrizet” bevezetéséről van szó, ez pongyola megfogalmazás. Őrizetet most is lehet alkalmazni, de az csak a migránsok egy százalékát érinti, azokat, akik legálisan akarnak belépni az országba, de nincsenek papírjaik és nem működnek együtt a hatóságokkal.
A mostani törvénymódosítás arról szól, hogy bezárjanak egy kiskaput a jelenlegi szabályozáson. Eszerint ugyanis, ha egy illegális bevándorló menekültkérelmet nyújt be, a jogerős döntésig, tehát huszonnyolc napig a határzónában kell tartózkodnia.
Viszont ha e határidőn belül nem születik döntés, kötelező tartózkodási helyet kijelölni számára az országban. – A civilnek mondott szervezetek jogilag abban segítenek a migránsoknak, hogy elhúzzák ezt az eljárási határidőt, és így szabadon, ellenőrzés nélkül el tudnak távozni Magyarországról nyugat felé. Ezt most a jogszabály-módosítással megakadályoznánk, ezután minden migránsnak a határon kell megvárnia a rá vonatkozó jogerős döntést, tehát addig senki nem léphet hazánk területére
– magyarázta. Kósa szerint az ország védelmében az MSZP-re most sem lehet majd számítani, hiszen tartózkodni fognak a szavazásnál, most is a migránsok pártján vannak.
A törvényjavaslat általános vitája tegnap kezdődött a parlamentben.
A szocialista Harangozó Tamás szerint a tervezet arról szól, hogy a kormány meg akarja nyerni „a ki tolja hatékonyabban a szomszédjára a problémákat?” versenyt. Az LMP-s Hadházy Ákos „görény törvénynek” minősítette módosítást, mert a kormány azzal el akarja terelni a figyelmet a valódi problémákról. A jobbikos Mirkóczki Ádám közölte, támogatni fogják az intézkedést. Emlékeztetett: 2015 nyarán egy ugyanilyen előterjesztést nyújtottak be, amit a kormánypártok elvetettek.
A fideszes Németh Szilárd úgy vélekedett, a törvényjavaslat az illegális bevándorlás megállítását, átpozicionálását szolgálja. A KDNP-s Firtl Mátyás szerint az intézkedés a fizikai határvédelem mellett a jogi határzárat is erősíti. Kontrát Károly belügyi államtitkár közölte, a jogszabály hozzájárul hazánk és Európa megvédéséhez és az állampolgárok biztonságérzetének növeléséhez.
Díjmentesítés
Több közigazgatási illeték és igazgatási szolgáltatási díj megszüntetéséről is döntöttek tegnap a képviselők, így március 1-jétől nem kell illetéket fizetni az anyakönyvi kivonatért, a 18 éven aluliaknak az általános tételű közigazgatási eljárásokért, a 65 évnél idősebbeknek pedig a magánútlevélért. Mentesülnek az illeték megfizetése alól azok, akik egyéni céget, közkereseti, betéti társaságot jegyeztetnek be a cégbíróságon.
A kormány korábbi közlése szerint az újabb bürokráciacsökkentő intézkedés a lakosságnak 400 milliós, a vállalkozásoknak pedig további 1,2-1,3 milliárd forint megtakarítást jelent. A képviselők módosítva ismét elfogadták az Alkotmánybíróság által korábban alaptörvény-ellenesnek minősített közigazgatási perrendtartási törvényt is. Az Országgyűlés tegnap Bándi Gyula környezetjogászt, egyetemi tanárt választotta meg a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsmanhelyettesnek. A parlament elutasította a Jobbik kvótaellenes alkotmánymódosító javaslatának tárgysorozatba vételét. Az ellenzéki párt ezzel a letelepedési kötvény megszüntetését akarta elérni. Vona Gábor, a Jobbik elnöke nem vett részt az általa is jegyzett javaslat szavazásán.