A 4-es metró korrupciógyanús ügyeit feltáró OLAF-jelentést 2016 végén kapta meg a kormány, ám adatvédelmi okokból csak most hozták nyilvánosságra – jelentette ki a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára pénteki budapesti sajtótájékoztatóján. Csepreghy Nándor azzal indokolta az időzítést, hogy az OLAF nemrég közölte velük: ha a közzététel megfelel a magyar adatvédelmi szabályoknak, nyilvánosságra hozhatják a dokumentumot.
Két nyomozásban is hasznosul a dokumentum
Két külön ügyben, az Alstom szerelvények beszerzése és a 4-es metró szerződései miatt indított nyomozásban is bizonyítási eszközként támaszkodnak a hatóságok az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentésére.
Azt is megjegyezte azonban, hogy míg az ellenzéki uniós képviselők általában egy napon belül írásos választ kaptak az OLAF-tól a nyilvánosságra hozatallal kapcsolatos kérdéseikre, a kormány csak hosszabb idő után kapott szóbeli választ. Csepreghy Nándor Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos álláspontja kapcsán elmondta: ha az uniós jelentésben szerepelnek személynevek, ők akkor közfeladatot láttak el a beruházásban, ezért nevük nyilvánosságra hozható.
– Az elmúlt 13 év legnagyobb korrupciós ügye miatt az országnak várhatóan 59 milliárd forintot kell visszafizetnie az Európai Unió számlájára – tette hozzá az államtitkár. Elmondta: a 4-es metró beruházásának összértéke 452 milliárd forint volt, ebből a gyanú szerint 272 milliárd forint érintett csalással vagy szabálytalan felhasználással, 166 milliárdot pedig elloptak. A fejlesztéshez 76 milliárd forintot használtak fel a Közlekedési operatív program terhére, ebből 59 milliárd forint volt az Európai Unió hozzájárulása, és ez utóbbi összeget követelheti vissza az Európai Bizottság.
A négy éven át tartó nyomozás eredménye szerint a kifogásolt szerződések – egy kivételével – 2010 előtt, vagyis a Medgyessy-, a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány, illetve a Demszky Gábor-féle városvezetőség regnálása alatt születtek – ismertette Csepreghy Nándor. – Ez azt jelenti, hogy minden idők legkorruptabb beruházása a baloldali kormányokhoz köthető – jelentette ki. Hozzáfűzte: az angol nyelvű OLAF-jelentés bárki számára elérhető a Kormány.hu oldalon.
A jelentés fedőlapján Medgyessy Péter volt szocialista miniszterelnököt, Budapest Főváros Önkormányzatát és az Alstomot nevezi meg OLAF-jelentés. A 104 oldalas dokumentum összefoglalójában azt írják: négy ügytípust tártak fel a 4-es metró beruházásával kapcsolatban: szabálytalanság, csalás, korrupció és az EU-pénzek szabálytalan felhasználása. Az OLAF munkatársai háromféle módszerrel nyomoztak: helyszíni szemlével, dokumentumok elemzésével és találkozók révén.
Az MSZP és a DK leültetné a bűnösöket
A kormánypártok szerint minden idők legkorruptabb beruházása a 4-es metró, és a rendszerváltás óta eltelt időszak legnagyobb korrupciós botrányáról van szó.
A fővárosi önkormányzatot és Medgyessy Pétert 2016 január 29-én értesítették a vizsgálatról, az érintettek meg is írták az OLAF-nak az álláspontjukat. Az önkormányzat tavaly március 9-én, Medgyessy november 2-án válaszolt az uniós hivatalnak.
A jelentés szerint a volt szocialista politikus tisztázott néhány időpontot a cégei tulajdonlásával és „utazó nagyköveti” tevékenységével kapcsolatban, azonban a legtöbb, tényszerű állítást nem kommentálta. Úgy nyilatkozott, hogy tulajdonosként nem kompetenciája, hogy cégei működésébe ilyen részletesen belelásson, főleg nem egy olyan szerződés esetében, amelyet állítása szerint még azelőtt írt alá a cég, hogy ő annak tulajdonosa lett volna. Medgyessy Péter pénteken az Indexnek reagált a nyilvános dokumentumra: nem érti az OLAF-jelentést, nonszensznek tartja, hogy ráhatása lett volna a szerződés megkötésére, hiszen akkor már nem ő volt a miniszterelnök, ráadásul állítása szerint rosszban volt Gyurcsány Ferenccel és az SZDSZ-esekkel. Tagadta, hogy az Alstommal metróügyben direkt vagy indirekt kapcsolata lett volna.
Az uniós dokumentumot áttanulmányozva az is nyilvánvalóvá vált, hogy mindaz, amit a kormány és a főváros az elmúlt egy hónapban a jelentés kapcsán elmondott, egyezik a jelentésben foglaltakkal. Tarlós István pénteki sajtótájékoztatóján – egy órával a kormányt megelőzően – már nyilvánosságra hozott részleteket. A főpolgármester ismertette a metróberuházással kapcsolatos, a jelentésben sorra vette 78 esemény, szerződés és megbízás dátumát. Hetvenhét esetben ezek 2003 decembere és 2010 márciusa, a korábbi városvezetés és a baloldali kormányok idejére estek. Egyetlen ügy – amelyről Tarlós István korábban már részletesen beszámolt – esett a mostani városvezetés idejére, de ebben is pusztán egy korábbi, súlyosan törvénytelen állapotot szüntettek meg.
Ennek kapcsán a jelentés megállapítja: „ez a szabálytalanság véget vetett egy másik, sokkal komolyabb szabálytalanságnak, amely a számos szerződött kivitelező és az őket felügyelni hivatott Eurometro Kft. között fennállt összeférhetetlenség volt”. Az is teljesen megalapozott hírnek bizonyult, hogy a jelentés 60 darab, összesen 167 milliárd forintra vonatkozó szerződéssel kapcsolatban tárt fel szabálytalanságokat, ezek egy részénél korrupciót sejtett. Az okozott kár 96 százaléka öt szerződéshez kapcsolódik, az OLAF a Siemens, az Alstom, a BAMCO konzorcium (Vinci CGP, Strabag, Hídépítő Zrt.), a Swietelsky Kft. és a Strabag-Hídépítő Zrt. érintettségét fogalmazta meg.
Az igazi érdekességek a kisebb értékű szerződésekkel kapcsolatban merülnek fel. Két, a MÁV Zrt. akkori vezetésével kapcsolatos összeférhetetlenségre is rábukkant az OLAF: 37 millió forintot kapott a Merito Consulting, amelynek a tulajdonosa T. István, a MÁV-Start akkori vezérigazgató-helyettese volt, és tanácsadóként beleszólása lehetett a 4-es metró ügyébe. A MÁV akkor a már említett, mérnöki ellenőrző tevékenységet is folytató Eurometro egyik tulajdonosa volt. Illetőleg 14 millió forintot kapott a Budapest Investment Zrt., amelynek igazgatója J. Pál, a MÁV Zrt. stratégiai igazgatóhelyettese is volt akkoriban.
Figyelemre méltó az is, hogy a Siemens 331 millió forintot adott a Media Magnet Kft.-nek ismeretlen célból. Ez az a cég, amely annak a politikai pártnak a kampányát csinálta, amely párt döntéshozó helyzetben volt a 4-es metró ügyében – fogalmaz a jelentés. Csakhogy az említett cég az egykori szocialista pénztárnokhoz, Puch Lászlóhoz köthető. A Media Magnet neve a Hagyó-perből lehet ismerős az olvasóknak.